A tárcavezető expozéjában kiemelte: azzal a hármas céllal indítanák a missziót, hogy hozzájáruljanak a migráció megfékezéséhez, támogassák a terrorizmus elleni küzdelmet, valamint biztonságos hátteret adjanak annak a komplex gazdasági és humanitárius segítségnyújtási csomagnak, amelyet Magyarország a Hungary Helps keretében visz az országba.

Kifejtette: "a veszélyek korát éljük", az ukrán-orosz háborúhoz az elmúlt napokban csatlakozott az izraeli fegyveres konfliktus, amely megosztja a világ biztonságáért aggódók figyelmét. Emellett gabonaválság alakult ki az ukrán háború hatására, a szankciós infláció pedig gazdasági nehézségeket okoz, ami hozzájárul a migráció folyamatos növekedéséhez - magyarázta.

Emlékeztetett: Magyarország mindig is a migráció megállítása mellett volt, de folyamatosan özönlenek a migránsok Európa irányába. Magyarország mindig amellett volt, hogy a problémákat ott kell kezelni, ahol keletkeznek, nem pedig áthozni kell őket Európába, Magyarországra - fogalmazott.

Közölte: a fokozódó migrációs nyomás egyik legfontosabb kiindulópontja az afrikai térség, azon belül pedig a Száhel-régió. Ebben a régióban Magyarország már korábban is jelen volt, tehát a térségben a "gazdasági, diplomáciai és katonai jelenlétünk sem példátlan" - tette hozzá.

A miniszter elmondta: a Száhel-régió még egyetlen stabil állama Csád, amely nem mentes a gazdasági nehézségektől, a rossz megélhetési körülményektől, a vízbiztonság, az élelmiszerbiztonság, a járványok problémakörétől, miközben azt látni, hogy "a körülötte lévő szomszédos országok egyre-másra omlanak össze".

Hangsúlyozta: nemcsak a Száhel-övezetben van baj, hanem Csádban is, és Magyarországnak az az érdeke, hogy a problémákat ott kezeljék, ahol keletkeznek. Ezért a magyar kormány úgy döntött, hogy egy komplex segítségnyújtási csomagot ajánl fel Csádnak, ennek gazdasági, humanitárius és társadalmi elemei is vannak - mutatott rá.

Közölte: az az országgyűlési határozat, amelynek a vitáját most folytatják, arra irányul, hogy emellett katonai missziót is indítsanak az országba.

Németh Szilárd, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: évek óta milliószámra jönnek a migránsok, köztük a szélsőségesek és a terroristák is a Közel-Kelet és a Balkán térségéből, valamint Afrikából Európába. Szerinte a brüsszeli bürokraták és az EP baloldali politikusai nem megállítani, hanem megszervezni akarják a migrációt, az embercsempész bűnözői bandák a Soros-szervezetek segítségével ellenőrizetlenül utaztatják a migránsokat. Ennek következménye az is, hogy a második világháború óta nem látott mértékben nőtt az agresszív, cselekvő antiszemitizmus Európában - tette hozzá. Kiemelte: a kormány szubszaharai térséggel kapcsolatos külpolitikájának alapvetése, hogy az onnan érkező illegális migrációt az egyes országok gazdaságának fejlesztésével, munkahelyteremtéssel lehet hatékonyan kezelni.  Hangsúlyozta: a csádi magyar katonai misszió a terrorizmus elleni harc mellett hozzájárul az illegális migrációt kiváltó okok megszüntetéséhez is. Elmondta: egy legfeljebb 200, váltási időszakban 400 fős kontingensről lenne szó, amely tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatok ellátásában, a helyben lévő magyar érdekeltségek oltalmazásában, továbbá a terrorizmus elleni küzdelem támogatásában venne részt, szükség esetén a szövetséges nemzetközi erőkkel való együttműködésben.

DK: kockázatos, gazdasági érdekektől motivált misszióra kér felhatalmazást a kormány

Arató Gergely, DK vezérszónoka úgy értékelt: nem átgondolt, kockázatos misszióról van szó, amit gazdasági érdekek motiválnak, ezért a DK nem fogja támogatni a javaslatot. Hangsúlyozta: a magyar katonák nem a NATO-val, az ENSZ-szel vagy az EU-val közös misszióban vennének részt, hanem a csádi elnök felkérése alapján mennének a világ egyik legveszélyesebb helyének számító országba, ahol valójában bizonyos gazdasági csoportok érdekeit kellene megvédeniük.  Emlékeztetett: hasonló misszió lett volna Maliban, amiben francia kezdeményezésre vett volna részt Magyarország, de ez végül nem valósult meg. Mi a garancia arra, hogy ezt a missziót jobban átgondolták? - tette fel a kérdést. A kormánypártok migrációval kapcsolatos álláspontját úgy kommentálta: úgy harcolnak az illegális migráció ellen, hogy 1400 embercsempészt bocsátottak szabadon.

Simicskó István (KDNP) azt mondta: pártja támogatja az előterjesztést, ahogy minden olyan szándékot, amely a migráció és a terrorizmus elleni harcot erősíti. Kijelentette: minden külföldi misszió hasznos tapasztalatszerzés a magyar honvédségnek, emellett az ország hozzájárul a térség stabilitásához. Arató Gergelynek (DK) válaszul azt javasolta: tanulmányozza az eddigi külföldi katonai missziókat, hiszen mindenhol védtek gazdasági érdekeket is. Közölte: ez a helyieknek is érdeke.  A KDNP-s képviselő beszélt a Nyugat-Európában zajló változásokról is, rámutatva, hogy néhány éve elképzelhetetlenek lettek volna a Hamász melletti szimpátiatüntetések vagy az úgynevezett no-go zónák.  Közölte: amikor a Kárpát-medencében az őseink veszélyt éreztek, mindenhol meghúzták a "vészharangot". Esztergomban már hat harang van, kettő Németországból érkezett, ahol lebontották a templomot - mondta Simicskó István, aki szerint ez is mutatja, hogyan adja fel magát Nyugat-Európa. Magyarország ebben is igyekszik példát mutatni, ezért szerinte a "zsidó-keresztény kultúra" védelmében mindent meg kell tenni a szerepvállalás érdekében. Bírálta a baloldalt, mondván: sokat tett azért, hogy a magyar honvédség 2010-re szinte leépült. Ellenben most soha nem látott fejlesztés zajlik - hangsúlyozta.

Harangozó Tamás (MSZP) rámutatott: a javaslat egy teljesen új katonai művelet megindítására adna lehetőséget 2025 végéig. Szerinte a kért felhatalmazás teljesen eltér az elmúlt harminc év kezdeményezéseitől: Magyarország nem egy nemzetközi koalíció részeként, hanem önállóan vágna bele katonai műveletbe. Közölte: ugyan a részvétel szolgálja az ország érdekeit, nincs magyarázat arra, hogy kiterjedt nemzetközi katonai művelet hiányában az önálló művelet milyen célt szolgálna. Kifogásolta azt is, hogy a szerepvállalás nem a térségben aktív francia erőkkel együtt valósul meg. Nem ismert Csád elnökének meghívólevele, ami azért is szokatlan, mert a gazdasági szerepvállalás hangsúlyosan jelenik meg - sorolta észrevételeit. Milyen magyar érdekek vannak Csádban, amit katonák életének kockáztatásával kell védeni? - kérdezte a szocialista képviselő, és részvételi terv bemutatását szorgalmazta. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kontingens létszáma Koszovó után a második legjelentősebb magyar jelenlét lenne. Szerinte kétséget vet fel, hogy egy ekkora kontingens bármit befolyásolni tudna Csádban vagy meg tudna állítani egy esetleges migrációt. A képviselő túlságosan általánosnak ítélte a felhatalmazást, amely a szomszédos országokban is lehetőséget ad katonai szerepvállalásra.

Sas Zoltán (Jobbik) arra mutatott rá, hogy a nemzetközi biztonsági helyzet folyamatosan romlik. A Száhel-övezetben bekövetkezett eseményekről szólva közölte: Magyarország szempontjából fontos, mi zajlik ott, hiszen a térség kibocsátó területe mind a migrációnak, mint a terrorizmusnak. Csád az egyik, még stabil ország a környezetében, a környező országokban azonban jelentős számú terrorszervezet van jelen. A vallási fanatikusok gyakran a saját népükkel szemben is kegyetlenek, de a kereszténység kiirtását is célul tűzték - mondta. Kijelentette: ezen szervezetek tagjai kihasználják a migrációt is, ezért Magyarországnak a déli határszakasznál is feladatai vannak.
Közölte: Csád földrajzilag lehetőséget biztosíthat arra, hogy el lehessen jutni Líbiába. Ezért fontos kérdés a csádi útvonal elvágása a migráció fékezése érdekében - érvelt. Szerinte tenni kell az ellen, hogy a terrorizmus bejusson Európába.  Fontosnak nevezte, hogy a misszióban önkéntes alapon lehessen részt venni, és jelezte, hogy a régióban jelentős számú francia erő állomásozik.

Novák Előd (Mi Hazánk) tiltakozott az ellen, hogy az "Izrael által támogatott, választásokat betiltó, tüntetőkre lövető csádi diktátor" karhatalma legyen a magyar honvédség. Nehezményezte továbbá, hogy a csádi szerepvállalás költségét titkosítja a kormány, amivel szemben módosító javaslatot is benyújtott. A migrációt elsődlegesen a magyar határon kellene megállítani, több millió forintos helyszíni bírsággal és a mobiltelefonok bűnjelként való lefoglalásával sújtva az illegális határátlépőket, a csádi misszió helyett pedig inkább a határon végzett itthoni szolgálatért kellene nagyobb jutalmat adni a magyar katonáknak - vetette fel. Hozzátette: a Mi Hazánk más külföldi missziókból is hazahívná a magyar katonákat, mert ezek a szerepvállalások növelik Magyarország terrorfenyegetettségét. Az így felszabaduló százmilliárdokból vonzóbb javadalmazást, komolyabb felszerelést lehetne biztosítani a magyar honvédeknek - mutatott rá. Azt mondta, Magyarország számára a legnagyobb biztonsági kihívást a "soviniszta Ukrajna" jelenti, amely elnyomja és megfélemlíti a kárpátaljai magyarságot. Fennáll a veszély, hogy a Nyugat által felfegyverzett ukrán haderő a magyar kisebbségen és Magyarországon vesz elégtételt háborús kudarca miatt - vélekedett.

Keresztes László Lóránt (LMP) kiemelte, hogy lényegesen nagyobb anyagi és szakmai megbecsülést érdemelnének azok, akik Magyarország biztonságának megóvásáért dolgoznak. Elmondása szerint a migráció sorskérdés, ezért mindent meg kell tenni a magyarok biztonságának megvédéséért, az illegális migrációt pedig meg kell állítani. Az európai politikai elit sokszor álszent módon kezeli a kérdést, a munkaerőpótlás lehetőségét látva ebben - jegyezte meg, hozzáfűzve: az európai és magyar döntéshozók is sokat beszélnek a tünetekről, de keveset a kiváltó okokról. Ezek közül a konfliktushelyzetek mellett a klímaváltozást emelte ki, amely miatt 2050-ig akár százmillióan indulhatnak el a kibocsátó térségekből; ilyen nagyságrendű migráció ellen pedig Európa aligha lesz képes megvédeni magát. Ezért álságos a retorikája a magyar kormánynak, amely folyamatosan blokkolja a klímavédelmi lépéseket, miközben közel 1400 embercsempészt engedett ki a börtönökből - hangsúlyozta. Csád a térségben viszonylag stabil országnak tekinthető, de régióban tevékenykedő Wagner csoport és terrorista szervezetek miatt nehéz alábecsülni a magyar kontingensre leselkedő veszélyeket - figyelmeztetett. A Hungary Helps program érdemben segíthetne a térségen az élelmiszer-biztonság és az ívóvízellátás fejlesztésével, de milyen költségvetésből, milyen célokkal működik jelenleg ez a program? - tette fel a kérdést.

(MTI nyomán)

- Szalay-Bobrovniczky: a kormány katonai missziót indít Csádba

- Az izraeli határon szolgáló honvédjeink hazahozatalát kezdeményezi a Mi Hazánk