A B9-ek állam- és kormányfői találkozóján részt vevő Klaus Iohannist román újságírók kérdezték Rigában arról a Financial Times című lapban megjelent értesülésről, miszerint "sok országnak elfogyott a türelme", amiért Magyarország rendre megvétózza azokat a közös állásfoglalás-tervezeteket, amelyekben a B9-ek Ukrajna NATO-csatlakozásának felgyorsítását, az ukrán háborús erőfeszítések támogatását sürgetnék, és emiatt a "keleti NATO-államok ki akarnák zárni Magyarországot a klubjukból".

"Nem, semmiféle kizárásról nem esett szó, és nem is lesz szó. Ez álhír" - szögezte le a román elnök.

Szerinte az sem példátlan, hogy Magyarország és Szlovákia csak nagyköveti szinten képviseltette magát a mostani, Rigában rendezett csúcstalálkozón, és a zárónyilatkozatot csak a B9-ek két társelnöke - Románia, Lengyelország - illetve a fogadó ország elnöke írta alá.

"Nem először fordul elő, hogy egy államot nem az elnök képviseli, azzal együtt, hogy kívánatos lenne a lehető legmagasabb szintű képviselet. Az említett két államot intézményesen a nagykövetek képviselték, így diplomáciai szempontból nincs gond. Ami a csúcstalálkozó következtetéseit illeti: ezekkel valóban nem tudott az egyik tagállam egyetérteni. De van erre egy elfogadott eljárás, amit az Európai Unióban is alkalmazunk, hogy amikor nem sikerül a közös nyelvet megtalálni, akkor a találkozó vezetői nyilatkozatot adhatnak ki az összegyűltek nevében. Ez történt most is" - magyarázta a román elnök.

Iohannis hozzátette: ez már csak azért sem jelent gondot, mert a B9-ek egy konzultációs fórum, nem hoz döntéseket.

"Konzultálunk egymással, olyan szempontokat fogalmazunk meg, amelyekkel úgy gondoljuk, hogy jobbá tesszük a NATO működését" - mutatott rá a román államfő.

A B9-csoport még 2015-ben jött létre, és a NATO kelet-európai tagállamait tömöríti, olyan országokat, amelyek régebben a Varsói Szerződés tagjai voltak.

A munkacsoport szinte minden Ukrajnával kapcsolatos állásfoglalását megvétózta Magyarország az elmúlt hónapokban – legyen szó akár az ország anyagi támogatásáról vagy Ukrajna NATO-csatlakozásának elősegítéséről.

A Financial Timesnak egy névtelenül nyilatkozó tisztviselő azt mondta: „nagyon komoly” tárgyalás várható, és elképzelhető, hogy a szervezet most utoljára ül össze eredeti formájában. Egy másik tisztviselő arról beszélt, hogy a közelmúltban „kemény” tárgyalások zajlottak a szervezet ülésein, és Magyarországnak mindenképpen „együttműködőbbnek” kell lennie, máskülönben a jövőben nem lesz működőképes a B9.

Mindeközben a Reuters hírügynökség azt írta, hogy a keddi, elnöki szintű találkozón Sulyok Tamás köztársasági elnök nem vesz részt. Helyette az ország képviseletét Magyarország litvániai nagykövete veheti át, és emiatt nem várható az esemény végén közös nyilatkozattétel. A B9 éves csúcstalálkozóin egyébként Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szlovákia elnökei képviseltetik magukat.

A rigai csúcstalálkozón részt vevő Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hamarosan, szerdán Budapestre látogat, hogy megvitassák „Magyarország kimaradását a NATO ukrajnai missziójából” – mondta el Orbán Viktor hétfőn az állami televíziónak adott interjújában.

Erről szintén a Reuters számolt be (miután az interjúról beszámoló, hétfői szöveges tudósításokból kimaradt a kormányfőnek ez a mondata).

Kedd délelőtt a NATO honlapján is közölték, hogy Stoltenberg valóban Magyarországra látogat, valamint a szervezet egyik szóvivője is megosztotta az infót az X-en.

Mint írták, Jens Stoltenberg szerda délelőtt 10.10-től tart közös sajtótájékoztatót Orbán Viktorral.

Paczolay Máté külügyi szóvivő az Index megkeresésére elmondta, hogy „a Bukaresti Kilencek regionális konzultációja 2015-ben kezdődött, a formátum maga pedig azóta is informális, tehát a működésére vonatkozóan nincsenek lefektetett szabályok”.

„A vétó intézménye ennélfogva nem is értelmezhető a Bukaresti Kilencek esetében” – tette hozzá.

A szóvivő azt mondta, a magyar kormány minden esetben a nemzeti érdeket szem előtt tartva határozza meg külpolitikáját, ami értelemszerűen igaz a különféle nemzetközi formációkban való együttműködésekre is.