A teljes gyár építése több ütemben zajlik. A cellagyárban 2025 második felében indulhat el a gyártás, kezdetben évi 40 GWh (gigawattóra) kapacitással, amit később 100 GWh-ra bővítenének. Ez hosszú távon akár több tucat gyártósort is jelenthet, melyek közül mindegyik egyedi autómodell specifikációira hangolt.

A dolgozói létszám jelenleg meghaladja a 600 főt, de még 2025 vége előtt elérheti a 2000-et.

A vállalat első gyáregysége várhatóan 2026-ra éri el a teljes kapacitáson történő gyártást, és az ahhoz szükséges mintegy 2600 fős végleges létszámot.

Az induláskor elsősorban NMC (nikkel-kobalt-mangán) kémiai összetételű akkumulátorokat gyártanak majd – jelenleg erre fókuszál a cég. Tekintve azonban, hogy minden gyártósor úgynevezett rugalmas egység lesz, a piaci igényeknek megfelelően könnyedén állnak át LFP (lítium-vas-foszfát) akkumulátorok gyártására, vagy akár más típusra is. Főként személyautókhoz megfelelő akkukat gyártanak, de a gyártósorok említett rugalmasságának köszönhetően programozással könnyedén átállíthatók más termékekre, ezáltal lehetőség van teherautók, buszok, hajók és ipari járművek számára is termelni.

Az előző évben megtorpantak az európai elektromosautó-eladások, aminek hatására a hazai akkumulátorgyártás 2024-ben 50, míg 2025 márciusában 40 százalékkal esett vissza éves bázison.

A debreceni CATL akkumulátorgyár esetében a munkaerő-toborzás, a képzési rendszer kialakítása, valamint a helyi és külföldi munkaerő arányának kérdése a beruházás egyik legkritikusabb és legösszetettebb aspektusa. A vállalat jelenlegi létszáma mintegy 650 fő, azonban a cellagyártás beindításához és az ipari méretű termelés felfutásához legalább 2000 munkavállalóra lesz szükség még az év vége előtt. Ez a szám nemcsak a folyamatos gyártás fenntartásához, hanem a gyártósorok előkészítéséhez, teszteléséhez, beállításához, illetve az üzem teljes működtetéséhez is elengedhetetlen. A vezetés hangsúlyozta: a gyártási folyamat elindítása nem egy egyszeri „gombnyomásos” esemény: a tesztgyártás, a megrendelői visszacsatolások és a finomhangolások mind humánerőforrás-igényes szakaszok, amelyekhez jellemzően több emberre van szükség.

A munkaerő toborzása kezdetben elsősorban Debrecenre és a város 60 kilométeres agglomerációjára koncentrált. Tavaly már országos méreteket öltött a munkaerő-keresés, a vállalat ennek érdekében többek között állásbörzéken vesz részt nemcsak Magyarországon belül, de határ menti településeken – például Nagyvárad, Érmellék vagy Szatmár térségében – is jelen van a cég hirdetésekkel, személyes jelenléttel. A toborzási aktivitás folytatódik: a vállalat tervei szerint az év végéig még legalább 20 újabb állásbörzén vesznek részt, különös hangsúlyt fektetve a technológiai végzettségű pályakezdőkre, mérnökhallgatókra és fiatal szakképzettekre.

A magyar munkaerőpiac feszessége okán azonban a szükséges létszám nem biztosítható kizárólag helyi forrásból. A vállalat ezért kénytelen volt nyitni a külföldi munkaerő irányába is. A távol-keleti, különösen kínai szakemberek már jelen vannak a gyárban, ők főként a gyártósorok technikai betanítását végzik. A munkanyelv az angol, ugyanakkor a „kékgalléros” munkavállalók esetében nem várják el az angol nyelv tudását, továbbá minden, a gyártáshoz, munkához kapcsolódó információ magyar nyelven is elérhető.

2025 májusától fokozatosan érkeznek Fülöp-szigeteki munkavállalók is, elsősorban a betanított pozíciók betöltésére. A tervek szerint év végéig akár 500 fő jöhet a távol-keleti országból.

A vezetők hangsúlyozták, hogy ez egy tervezett felső határ, amelyet a gyártási folyamatok felfutása és az aktuális kapacitásigény határoz meg. A vállalat hosszú távú célja, hogy a 2000 fős állomány maximum 30 százaléka legyen külföldi, írja az Index.