Az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozva kizáratta magát hét alkotmánybíró a Sulyok-ügy tárgyalásából, ezért az azt tárgyaló hétfői ülés nem határozatképes – írta a 444 kérdésére az Alkotmánybíróság főtitkára.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság elnöke az ügyet az Alkotmánybíróság teljes ülésének napirendjéről levette
– olvasható a testület pénteki közleményében.
 Sulyok Tamás az Alkotmánybíróság elnöke volt korábban, de a kollégák hétfőn biztos nem segítik ki (kép: Alkotmánybíróság) |
Az AB hétfőn tárgyalta volna Sulyok Tamás június 11-én benyújtott indítványát, amellyel a köztársasági elnök lényegében a saját pozícióját igyekezett megmenteni. Polt Péter AB-elnök ugyanis hamar kiszignálta az ügyet. A 444 információja szerint – komoly vita után – egy olyan javaslat került volna a testület elé, ami támogatta volna az államfő beadványát.
Az Alkotmánybíróságról szóló törvény értelémben a teljes ülés akkor határozatképes, ha azon legalább az Alkotmánybíróság hivatalban lévő tagjainak kétharmada – 10 tag – jelen van. Mivel az AB 15 tagú, így erre Sulyok ügyében nem lesz mód a hét kizárás miatt.
Korábban a 444 és a Telex is arról írt, hogy komoly feszültséget okozott az Alkotmánybíróságon belül Sulyok Tamás akciója.
Firrsítés: "Elnök urak, ideje lemondani"
Az Alkotmánybíróság (Ab) tagjai pénteki döntésükkel kimondták, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnöknek és az Ab elnökének is távoznia kell - közölte Magyar Péter kormányfő a Facebook-oldalán.
A miniszterelnök azt írta: "Elnök urak, innen nincs visszaút, ideje lemondani".
Az Alkotmánybíróság honlapján pénteken azt tudatta: levette az Ab teljes ülésének napirendjéről a köztársasági elnök által benyújtott ügyet Polt Péter, a testület elnöke. Sulyok Tamás köztársasági elnök alaptörvény értelmezésére irányuló indítványával kapcsolatban hét alkotmánybíró az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással kizárási okot jelentett be, így ebben az ügyben a teljes ülés nem határozatképes.
Emiatt vette le az elnök a testület teljes ülésének napirendjéről az ügy tárgyalását - közölték.
Sulyok Tamás június 11-én jelentette be, hogy indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az alaptörvény alkotmányos funkcióját, elfogadását és módosítását szabályozó rendelkezések értelmezésére. Az államfő hangsúlyozta: az elmúlt hónapokban elhangzott, közjogi méltóságok elmozdítását célzó politikai nyilatkozatok olyan alaptörvény-módosítások lehetőségét is felvetik, amelyek általános jellegű szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulnak.
Az Alkotmánybíróság az alaptörvény absztrakt értelmezésével segítheti az állami szervek között felmerülő konfliktusok, politikai viták jogi mederben tartását, az alkotmányos elvekkel összhangban álló jogalkotást - tette hozzá.
2. frissítés: MP szerint az a puccsista, akit leváltani készült
Az Alkotmánybíróság tagjai pénteki döntésükkel kimondták, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnöknek és Polt Péternek, az Alkotmánybíróság elnökének távoznia kell; Sulyok Tamás és a mögötte állók "alkotmányos puccskísérlete végképp megbukott" - mondta a miniszterelnök a Facebookon közzétett videójában péntek este.
Magyar Péter felidézte: csütörtökön neves jogtudósok és egyetemi oktatók mondták ki nyílt levélben, hogy azok a közjogi tisztségviselők, akik szerepet játszottak az Orbán-rendszer fenntartásában, elveszítették a demokratikus jogállam helyreállításához szükséges hitelességet, és ezért távozniuk kell.
Pénteken megszólalt Sulyok Tamás egykori munkahelye, az Alkotmánybíróság is. A köztársasági elnök alkotmányos puccsot akart elkövetni, és olyan beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amely a saját pozícióját és havi 6 millió forintos fizetését akarta volna megmenteni. Az Alkotmánybíróság tagjai nemet mondtak Sulyok Tamás "alkotmányos puccskísérletére", és egyértelműen selyemzsinórt küldtek a köztársasági elnöknek - fogalmazott a miniszterelnök.
Magyar Péter kiemelte: 1990 óta még hasonló sem történt. Teljesen példátlan, hogy a magyar nemzet jelentős többsége, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke, több tucat neves jogtudós és most már az alkotmánybírók is egyöntetűen a köztársasági elnök távozását követelik - mondta.
"Orbán Viktor bábja egy másik bábtól várt volna védelmet, de számításaival szemben a fideszes alkotmánybírók nem megerősítették a pozíciójában, hanem bevitték neki a kegyelemdöfést" - fejtette ki a miniszterelnök.
Sulyok Tamás éveken keresztül az Alkotmánybíróság elnöke volt. Pontosan tudnia kellett volna, hol húzódnak egy alkotmánybíróság hatáskörének a határai. Pontosan tudnia kellett volna, hogy az Alkotmánybíróság nem politikai menedékhely a bukott rendszer közjogi vezetői számára, még akkor sem, ha Polt Péter vezeti azt. Mégis megpróbálta felhasználni arra, hogy saját magát védje - közölte.
"Sulyok Tamásnak is szembe kell néznie azzal, amit már mind tudunk. A köztársasági elnöki tisztség és a hatalom nem az övé, hanem a magyar nemzeté. Ideje visszaadni a hatalmat a népnek. Miután a köztársasági elnök és az alkotmánybíróság elnökének alkotmányos puccskísérlete elbukott, nem tehetnek mást, minthogy lemondanak. Vége van" - hangoztatta Magyar Péter.
Szombati frissítés: Sulyok tudomásul vette az alkotmánybírák döntését
A köztársasági elnök tudomásul vette az alkotmánybírák döntését. A Velencei Bizottságot érintő jogi folyamatokról a Sándor-palota minden eddig felmerült érdemi információt megosztott a nyilvánossággal - közölte a HVG-vel a Sándor-palota kommunikációs igazgatósága.
Az Alkotmánybíróság pénteki közleményében tudatta, hogy Polt Péter az Alkotmánybíróság elnöke levette a testület ülésének napirendjéről a köztársasági elnök által benyújtott ügyet.
Sulyok Tamás köztársasági elnök alaptörvény értelmezésére irányuló indítványával kapcsolatban ugyanis hét alkotmánybíró az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással kizárási okot jelentett be, így ebben az ügyben a teljes ülés nem határozatképes - indokolták a döntést.
Sulyok Tamás június 11-én jelentette be, hogy indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az alaptörvény alkotmányos funkcióját, elfogadását és módosítását szabályozó rendelkezések értelmezésére.
Az államfő akkor hangsúlyozta: az elmúlt hónapokban elhangzott, közjogi méltóságok elmozdítását célzó politikai nyilatkozatok olyan alaptörvény-módosítások lehetőségét is felvetik, amelyek általános jellegű szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulnak.
Az Alkotmánybíróság az alaptörvény absztrakt értelmezésével segítheti az állami szervek között felmerülő konfliktusok, politikai viták jogi mederben tartását, az alkotmányos elvekkel összhangban álló jogalkotást - tette hozzá.
(24 - MTI)
