A közéletet uraló valóságshow, a szakpolitikai viták eltűnése és a nemzeti minimumok hiánya került középpontba azon a tusványosi beszélgetésen, amelyen Schiffer András ügyvéd, Dúró Dóra, a Mi Hazánk parlamenti frakcióvezető-helyettese és Szűcs Gábor, a Fidesz országgyűlési képviselője vett részt.

A résztvevők ugyan több kérdésben eltérően látták a felelősséget, abban azonban egyetértettek, hogy a magyar politika egyre inkább a közösségi média logikája szerint működik, miközben a tartalmi viták háttérbe szorulnak.

Dúró Dóra elmondta, hogy először vesz részt a tusványosi rendezvényen, és szerinte szükség lenne egy nemzeti minimum kialakítására, az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján mégis kérdéses, hogy van-e még erre társadalmi igény. Úgy fogalmazott, ma inkább az számít, hogy a politika minél inkább hasonlítson egy valóságshow-ra.

A politikus szerint az államfői tisztség tekintélye történelmi mélypontra jutott, miközben a parlamenti munkában is egyre kevésbé jelenik meg a szakmaiság.

– Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján felmerül, hogy van-e igény a tartalomra, vagy csak az abszolút filmszínház a fontos – tette fel a kérdést a Mi Hazánk politikusa, aki szerint a politikusok kvázi valóságshow-szereplőkké váltak. A Tisza Párt frakcióját éles kritikával illette: azt mondta, hogy több fontos kérdésben sincs egységes álláspontjuk, egymással homlokegyenest szembemenő állítások vannak, mégis mindent megtapsolnak.

Dúró Dóra emlékeztetett, hogy a Tisza a kampányban szakmai kormányzást ígért, ennek ellenére alig látni szakmaiságot a kabinetben, ezeket főként az oktatási és a szociális területeken hiányolja. Utóbbi kapcsán azt is kifogásolta, hogy az iskolakezdési támogatási rendszer nem rászorultsági alapon működik, ezért igazságtalan helyzeteket eredményez. Arról beszélt, hogy a Tisza-kormány tagjainak "fogalma nem volt arról, hogy milyen javaslatot nyújtottak be". Mint mondta, előfordulhat olyan eset is, hogy egy elvált milliárdos jogosult a támogatásra, miközben egy minimálbérből élő család nem. Azt is bírálta, hogy a támogatást csak novemberben folyósítják.

Dúró Dóra szerint hiányoznak azok az érdemi szakpolitikai viták, amelyek korábban még jellemezték az Országgyűlést. Úgy vélte, a Tisza-frakció képviselőinek jelentős része nem is érti a viták szakmai tartalmát, inkább csak lózungokat ismétel.

Schiffer András korábbi országgyűlési képviselő szerint Magyarországon a rendszerváltás óta hiányoznak azok a nemzeti minimumok, amelyek más országokban még működnek. Példaként Romániát említette, ahol az erdélyi magyar politikusok román nemzeti ügyekben képesek együttműködni román kollégáikkal Brüsszelben. Schiffer szerint ugyanakkor nem kizárólag magyar jelenségről van szó. Itt az Egyesült Államokat említette példaként, ahol szerinte korábban még léteztek a két nagy párt közötti alapvető konszenzusok, ez azonban az elmúlt években megszűnt, megemlítve, hogy Donald Trumpot jogilag és fizikailag is megpróbálták likvidálni. Az ügyvéd szerint a közösségi média alapjaiban alakította át a politikát.

Ha egy-két napra leállna a Facebook, Magyarországon leállna a kormányzás – fogalmazott, majd úgy folytatta, hogy ma már a hosszabb szakpolitikai elemzésekre alig kíváncsi valaki, a választók többsége csak a címek és a képek alapján alkot véleményt.

De mi is az a "nemzeti minimum", amiről beszélgettek? A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) egy reprezentatív, 1000 fő megkérdezésén alapuló felmérése után hozott ki 12 pontot, amiknek alapvetésnek kellene lenniük a közéletben, ezek az alábbiak:

Schiffer András a listát nézegetve azzal kezdte, hogy ha a hetes pont valóban így lenne, akkor a Fidesznek ki kellett volna esnie a parlamentből, még az 5 százalékot sem kellett volna elérniük. A vélemény szabadságáról szólva pedig emlékeztetett, hogy amikor országgyűlési képviselő volt, üvöltözésig fajuló vitái voltak az akkori házelnökkel, Kövér Lászlóval, szóval ez sem teljesen állja meg itt a helyét, annak ellenére, hogy alapjaiban egyetértene azzal, hogy legyen egy nemzeti minimum. A háborúról szólva pedig kijelentette, hogy persze, ha úgy teszik fel a kérdést, hogy akar-e háborút valaki, akkor "abban száz százalékos egyetértés lesz". Összességében azt mondta, "szép és nemes a kezdeményezés, de hasznavehetetlen".

Szűcs Gábor kijelentette: egyetért a nemzeti minimumról szóló kezdeményezéssel, ugyanakkor naivitásnak tartja azt feltételezni, hogy ez a jelenlegi politikai környezetben megvalósítható. A Fidesz-képviselő az antifatámadások ügyét hozta fel példaként, és azt mondta, szerinte olyan kérdésekben, mint az erőszak elítélése, teljes nemzeti egyetértésnek kellene lennie. Szerinte az, hogy Ilaria Salist az Európai Parlamentben megtapsolják, a mentelmi jogát nem adják ki, kérdéseket vet fel.

Teljesen egyértelmű, hogy félholtra vertek embereket, ebben például nemzeti minimumnak kellene lennie, hogy az ilyen embereket elítéljük, nem megtapsoljuk – fogalmazott a Megafonból a parlamentbe átült politikus, majd hasonlóképpen axiómának nevezte azt is, hogy az apa férfi, az anya nő. Úgy fogalmazott: ha már ilyen alapvető kérdésekben sincs konszenzus, akkor nehéz nemzeti minimumokról beszélni, pedig szerinte ez olyan egyértelmű, mint hogy az "embernek két lába van".

Szűcs Magyar Pétert is bírálta, amiért szerinte több fontos ügyben nem foglal egyértelmű állást, így pedig nehéz bármilyen konszenzusról beszélni. Egyik példaként a "Pride"-ot említette, amikor a miniszterelnök "kiangolnázott" a kérdések elől, helyette pedig bejelentett egy háromnapos kihelyezett kormányülést.

A közösségi média szerepéről ő is hasonlóan beszélt, mint már oly sokan előtte Tusványoson. Szerinte, ha a 12 pont alapján kellene politizálni, akkor bajban lenne a Tisza is, mert azokkal nem lehet Facebook-lájkokat nyerni, "a szakpolitikai téma nem mutat jól a közösségi médiában". Abszurdnak tartja, hogy egy olyan politikai térben kell küzdeni, ahol képviselőket tiltanak el a választáson való részvételtől (magát nem félti, újonc politikus, de Dúró Dórát sajnálja, hogy neki nem lesz már lehetősége indulni választáson), szerinte ma már a három másodperces üzenetek működnek, míg az összetettebb politikai mondanivaló nem jut el a választókhoz.

A beszélgetés második felében Dúró Dóra arról beszélt, hogy új választói rétegek jelentek meg a politikában, akik szerinte elsősorban közösségi médiás tartalmakból tájékozódnak, és kevésbé érdeklődnek a szakpolitikai kérdések iránt. Példaként a demográfiai válságot és a vízgazdálkodást említette, amelyek szerinte hosszú távon Magyarország legfontosabb kihívásai közé tartoznak, a kormány mégsem foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, pedig ezeknek is nemzeti minimumnak kellene lenniük.

Schiffer ehhez kapcsolódva arról beszélt, hogy a politikai viták mellett bizonyos alapelvekben is konszenzusra lenne szükség. Szerinte senkit sem szabadna veleszületett tulajdonságai miatt megbélyegezni, ugyanakkor mindenkit megilletnek az emberhez méltó bánásmód garanciái, függetlenül attól, milyen bűncselekménnyel gyanúsítják. Itt Bús Balázs korábbi fideszes képviselőt is megemlítette, hogy úgy hurcolták el, mint egykor Kádár és Rákosi pribékjei.

Schiffer szerint felháborító, hogy még a családjával sem tudott beszélni a politikus, miután letartóztatták. A foglalkoztatáspolitikát is hiányolta a kormányzati prioritások közül. Úgy fogalmazott, ezen a területen teljes folytonosságot lát a korábbi Fidesz-kormány és a jelenlegi kabinet között. Schiffer végül úgy értékelt: ahhoz, hogy Magyarország előre tudjon lépni, szükség lenne közösen elfogadott nemzeti minimumokra, ugyanakkor a nemzetközi politikai folyamatok sem ebbe az irányba mutatnak.

Szűcs Gábor ismét a közösségi média hatását hangsúlyozta. Szerinte ma már a parlament sokszor inkább hasonlít egy valóságshow-ra, mint a klasszikus törvényhozásra, és ebben a környezetben rendkívül nehéz tartalmi politikai vitákat folytatni. Úgy vélte, a Tisza Párt üzenetei azért működnek hatékonyabban, mert egyszerű, néhány másodperc alatt befogadható üzenetekre épültek, míg a Fidesz üzeneteiben van legalább három logikai kapocs.

A parlament ma jobban hasonlít a Való Világra vagy a Big Brotherre – fogalmazott Szűcs, aki szerint egyes szavazók fejből megmondják, ki nyerte meg az utolsó Való Világot, de fontos kérdésekben nem tudnak érdemben megszólalni.

(Index nyomán)