A "roma holokauszt" áldozataira való emlékezéssel kezdődött az Országgyűlés keddi munkanapja, majd napirend előtti felszólalások hangzottak el. A Mi Hazánk és a KDNP az államfőválasztásról, a Fidesz a nemzetpolitikáról beszélt.
Az elnöklő Hallerné Nagy Anikó kérésére a képviselők egyperces néma felállással emlékeztek meg az ülés kezdetén a "roma holokauszt" áldoztairól. 
Frissítés: Dúró és Novák nem volt a teremben
Ezúttal felálltak a Mi Hazánk frakció képviselői is – már akik jelen voltak. Dúró Dóra és Novák Előd ugyanis nem tartózkodott az ülésteremben, szemben Toroczkai Lászlóval, a párt elnökével, frakcióvezetőjével, valamint Apáti István, Szabadi István és Dócs Dávid képviselőkkel, akik jelen voltak, és felálltak a megemlékezés alatt. Közben előkerült Dúró és Novák, a határozathozataloknál már elfoglalták a helyüket, csak a napirend előtti felszólalásokat és a megemlékezést hagyták ki - írja a 24.hu.
Toroczkai: a házbizottsági ülés eredménye volt a mai főhajtás
„Politikai színház volt az, amit a roma holokauszt áldozataira való emlékezésből csinált a Tisza” – erről beszélt keddi parlamenti sajtótájékoztatóján a Mi Hazánk frakcióvezetője. Toroczkai László megismételte: minden áldozat emléke előtt fejet hajtanak, de a Tisza „sportot űz a házszabály megsértéséből”, szerinte hétfőn is ez történt.
A politikus szerint a hétfői emlékezéssel is „az volt a probléma, hogy házszabálysértő volt”. Korábban Forsthoffer Ágnessel, az Országgyűlés elnökével megállapodtak, hogy egy képviselő sem szólíthatja fel a többit a felállásra. „Azért vagyunk az Országgyűlésben, hogy legyenek szabályok” – mondta.
Toroczkai beszámolt arról a rendkívüli házbizottsági ülésről is, amelyet ő maga kezdeményezett hétfőn. Itt megállapodtak a bizottság tagjai abban, hogy a jövőben milyen körülmények között történhetnek hasonló megemlékezések. „A házbizottsági ülés eredménye volt a mai főhajtás” – mondta Toroczkai a Telex beszámolója szerint.
A Mi Hazánk nem vesz részt az államfő beiktatásán
Botrányosnak nevezte az új köztársasági elnök kiválasztásának folyamatát napirend előtti felszólalásában Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője, közölve, hogy ezért nem vesznek részt az államfő beiktatásán.
A politikus "elképesztő színtársulatként" beszélt a kormányoldalról, kijelenve, "politikai támadást csináltak a roma holokauszt ügyéből", miközben olyan embert jelöltek a legfőbb közjogi méltóságra, aki történelmi, emberiesség elleni bűnök hóhérainak tettét mentegette, relativizálta, és a 2006-os politikait terror áldozataitól megtagadta a jóvátételt.
A Mi Hazánk vezetője hiányolta a kiválasztás során a széles körű társadalmi egyeztetést, majd kijelentette, nem Baka András a legalkalmasabb köztársaságielnök-jelölt, arra hivatkozva, hogy nemrégiben még a Tisza frakcióvezetője is Polgár Juditot nevezte az optimális személynek a posztra. Kifogásolta, hogy miközben az Alkotmánybíróság tagjainál hetvenéves életkori határt vezettek be, a 73 éves Baka Andrást jelölték államfőnek.
Magyar Péter miniszterelnök reagálásában azt emelte ki: Toroczkai László "több ezer meggyilkolt honfitársunk emlékét, a túlélők emlékét és a leszármazottakat gyalázta meg a tettével", amikor nem állt fel emlékükre.
A "koncentrációs táborokba zárt romák szenvedését" túlélők elbeszélései alapján felelevenítve kijelentette, szavait a Mi hazánk képviselőihez intézve: "amíg nyilvánosan nem kérnek bocsánatot, addig önökkel nekünk nincs miről beszélnünk".
KDNP: nem ilyen államfőt ígért a Tisza
Rétvári Bence (KDNP) kifejtette: kedden "egy illegitim módon eltávolított köztársasági elnök helyére" fog a Tisza államfőt választani. A Tisza azt ígérte, hogy nem egypárti köztársaság elnöke lesz Magyarországnak, hanem egy széleskörű támogatottsággal rendelkező államfője, mégis egypárti köztársasági elnököt választanak – mondta.
Arról is beszélt, hogy bár a Tisza széleskörű egyeztetést ígért, a jelöltek nevét sem lehetett megismerni, és az is ritkaság, hogy "a köztársasági elnök-jelöltet eldugják a nyilvánosság elől", úgy döntenek róla, hogy előbb elfogadja a Tisza, és utána tudják majd meg tőle, hogy egyáltalán milyen tevékenységet várhatnak tőle.
A képviselő azt is mondta: azt ígérte a Tisza, hogy egy politikától távoli köztársasági elnök lesz, ehhez képest a leendő államfő a parlamenti patkóban ült országgyűlési képviselőként. Pár hete még azt bizonygatta Magyar Péter, hogy nem szükséges, hogy jogász legyen az államfő, most viszont azt emeli ki, hogy egy nemzetközi téren is elismert jogász lesz a köztársasági elnök – magyarázta.
Rétvári Bence azt is kifogásolta, hogy az államfőnek a nemzet egységét kéne kifejeznie, de Baka András volt az, aki a tatai sortűz vezénylő karhatalmistája ügyében azokkal a bírókkal szavazott, akik megsemmisítették a magyar bíróságok teljes eljárását és végül nem ítélték el azt az embert, aki 1956. október 26-án Tatán sortüzet vezényelt, és maga is rálőtt a forradalmárokra. 1956 hetvenedik évfordulóján az az ember akar majd kezet fogni az 56-os túlélőkkel és hősökkel, aki nem a forradalom oldalára állt, ezért nem testesíti meg a magyar nemzet egységét – jelentette ki.
Fidesz: nemzeti konszenzus kell a nemzetfelfogásról
Németh Zsolt (Fidesz) arról beszélt, hogy a posztkommunista erők kiesése az Országgyűlésből új helyzetet teremt, és érdemes lenne élni a lehetőséggel, hogy nemzeti konszenzust alakítsanak ki a nemzetfelfogás kérdésében. Egy olyan együttműködési modellt kellene építeni az egyes nemzetrészek viszonyában, amelyben minden politikai erő részt vesz – közölte.
Úgy vélte, a nemzetpolitikában nélkülözhetetlen a politikai be nem avatkozás elvének a tiszteletben tartása, valamint a kölcsönös tiszteleten alapuló hangnem. Meg kell óvni az elmúlt 36 év eredményeit a határokat átívelő nemzetegyesítés terén – jelentette ki.
Németh Zsolt azt kérte, rögzítsék azt a százalékot a magyar költségvetésben, amelyet a határon túli magyarokra fordíthatnak. 2006-ban felszámolták azt a kutatóműhelyt, amelyet Magyarságkutató Intézetnek, Teleki Intézetnek hívtak, ennek az újraalapítása hozzájárulhatna ahhoz, hogy tudományosan megalapozottabb döntések születhessenek a nemzetpolitikában – vélekedett.
Magyar Péter miniszterelnök úgy válaszolt, hogy a képviselő a nemzet egységéről beszélt, de az ő "miniszterelnöke, Orbán Viktor" 2025 márciusában "lepoloskázta magyarok millióit", és a legutóbbi tusványosi rendezvényen Németh Zsolt a korábbi kormányfőnek felolvasott egy kérdést arról, hogy "poloskahadjárat van Magyarországon, az anyaországban a poloskák győztek". Most itt mégis a nemzet egységéről beszél – mondta.
Az ORFK irányítása alá kerül a Terrorelhárítási Központ
A TEK október 1-jétől megszűnik önálló rendvédelmi szervként működni. Nevét megőrizve, országos hatáskörű szervezetként, az ORFK irányítása alá kerül - döntött a parlament az egyes törvényeknek a rendészeti feladatellátás racionalizálásával összefüggő módosításának elfogadásával. A képviselők 140 igen szavazattal, 44 ellenében, hat tartózkodás mellett hagyták jóvá a változtatást.
A jogszabályváltozás nyomán jelenlegi formájában az Országgyűlési Őrség is megszűnik, személyvédelmi feladatai a TEK-hez, objektumvédelmi feladatai pedig a Készenléti Rendőrséghez kerülnek. Az Országgyűlési Őrség a jövőben a Készenléti Rendőrségen belül önálló igazgatóságként működik tovább, állományának tagjai megőrzik a rendőrökétől eltérő egyenruhájukat és illetményüket.
Módosították a költségvetés címrendjét a vagyonvisszaszerzési hivatal miatt
Az Országgyűlés 146 igen szavazattal, 44 nem ellenében módosította a központi költségvetés címrendjét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatallal (NVVH) összefüggően.
A határozat indoklása szerint az újonnan felálló hivatal költségvetése önálló fejezetet alkot a központi költségvetésben a róla szóló törvény alapján. Az államháztartásról szóló törvény rendelkezései szerint e költségvetési fejezetet csak az Országgyűlés hozhatja létre, így a központi költségvetés címrendjének módosítása miatt az Országgyűlés határozatára van szükség.
Az Országgyűlés továbbá felkéri a kormányt arra, hogy az NVHH felállításához és működéséhez szükséges forrást biztosítsa.
Megszavazta a parlament az agrárkamaráról szóló törvény módosítását
146 támogató és 44 ellenszavazattal elfogadta a parlament a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvény módosításáról szóló javaslatot.
Az általános vita során elhangzott: a kezdeményezés célja, hogy kiszabadítsák a kamarát abból a pártpolitikai függőségből, amibe az a kabinet álláspontja szerint az előző kormányzat idején került. Ehelyett a versenytársaink mintájára olyan egységes, pártpolitikától mentes kamarát hoznak létre, amelyik tényleges segítséget nyújt a tagjainak, a termelőknek egy olyan szakmai és intézményi hátteret biztosít, ami egyszerre erősíti a versenyképességünket, elősegíti az alkalmazkodást a változó gazdasági és éghajlati kihívásokhoz, és hozzájárul a magyar agrárium hosszú távú, fenntartható fejlődéséhez.
A szakmaiság és a politikamentes működés megteremtése érdekében a javaslat szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat vezet be, és kimondja azt, hogy az agrárkamarai tisztségviselő nem szerepelhet országgyűlési képviselőválasztáskor országos listán, európai parlamenti választáson pártlistán, politikai pártban nem tölthet be tisztséget, továbbá nem lehet kormányzati politikai felsővezető vagy az agrárium finanszírozásában ügydöntő jelleggel résztvevő kormánytisztviselő.
Ezután a kamara választott tisztségviselői csak kamarai tevékenységük ellátásával összefüggő, indokolt és számlával igazolt költségeik megtérítésére jogosultak, a költségtérítésen felül személyi juttatást nem kaphatnak.
Elfogadták a legfőbb ügyész lemondási idejét
Az Országgyűlés 146 igen szavazattal és 44 tartózkodás mellett elfogadta a Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész lemondási idejéről szóló indítványt.
A parlament egyetértett azzal, hogy a legfőbb ügyész lemondási ideje augusztus 25-én ér véget.
Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész július 22-én nyújtotta be a legfőbb ügyészi tisztségéről való lemondását az Országgyűlés elnökének feladatait ellátó alelnöknek. A legfőbb ügyész egyben kérte a hozzájárulást ahhoz, hogy a törvényben rögzített hat hónap helyett a lemondási időt rövidebb időtartamban állapítsák meg.
(MTI)