A kevés olyan rendelet egyike, amelynek tényleges haszna is van, az a településekre vonatkozó önazonossági rendelet. Teljesen normális módon korlátozták, kik és milyen háttérrel költözhetnek a településre, biztosítva ezzel annyi autonómiát, hogy a jellemzően kisebb közösségek eldönthették, kikkel akarnak közösen, egy szűkebb környezetben élni.
Szögezzük le az elején: a rendelet azok számára kirekesztő, akik minél „színesebb” településeket szeretnének, vagyis, hogy a település ne dönthesse el, akarnak-e például putris cigányokat a faluba, akik megkeserítik majd az egész hely életét.
A helyi önazonosság védelme nem volt kötelező érvényű, az adott önkormányzat dönthette el, él-e vele. Feltételekhez köthették például az ingatlanvásárlást, különböző követelményeket támaszthattak, melyek bizonyíthatták, értékes, vagy legalábbis normális tagjai lesznek-e a közösségnek az új beköltözők. Illetve most jelenleg is megtehetik mindezt.
A „jogvédő” szervezetek persze már a helyi önazonosság védelméről szóló, tavaly júliusban életbe lépett törvény alatt is sápítoztak, egyébként ez – mármint a törvény – tette lehetővé a rendelet megalkotását is.
 Ön szeretne például velük élni? |
Ám a java még csak most jön. Érthetetlen, de az RTL összesítése szerint 29 település teljesen megszüntette a korábban bevezetett rendeletet, több másik pedig enyhített rajta. Ezt mind a RTL, mind a 444 kéjes örömmel nyugtázhatta, a miértek viszont egy józan szemlélő számára érthetetlenek.
Volt olyan település, ahol a rendeletet megalkották ugyan, de elmondásuk szerint „sosem használták”, és a kormányhivatalok sem mindig muzsikáltak úgy, ahogy kell(ene). Például a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal húsz vizsgált önazonossági rendeletből tizenkilencet súlyosan diszkriminatívnak talált, miközben a „jogvédő” szervezetek is dolgoztak.
A TASZ és más „jogvédők” szerint az ország más részein is hasonló szabályokat vezettek be, amelyek szerintük valójában arra szolgáltak, hogy a „hátrányos helyzetű, jellemzően roma embereket” távol tartsák egyes településektől. Lefordítva magyarra: a normálisabb települések rájöttek arra, hogy a saját életüket keserítik meg azzal, ha rendbontó cigányokat engednek be maguk közé. Ez pedig kizárólag azoknak nem tetszik, akik egyértelműen a magyarság vesztét akarják.
Hogy az említett 29 település miért döntött mégis úgy, hogy elindulnak a romlás útján, tényleg érthetetlen, de minden bizonnyal a kormányváltás állhat a háttérben. Igaz, a kormány nem módosított a törvényen, illetve a rendeleten – legalábbis ez idáig.
A helyi önazonossági rendelet ideje nemhogy lejárt, de még hangsúlyosabb és fontosabb lesz a közösségek védelme, ahogy folyamatosan romlik majd a helyzet vidéken. Az előrelátóbb önkormányzatok erre maguktól rájönnek majd, a naivabbak meg...nos, nem lennék a helyükben.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
