Szatmári Zoltán, a cégcsoport tulajdonosa a Zala megyei településen, a gyár pénteki ünnepélyes avatásán elmondta: céljuk, hogy Magyarország egyetlen csempegyárában, az egykori Zalakerámia-gyárban a meglévők mellett új termékeket állítsanak elő korszerű technológiával. Ezeket nemcsak a magyar piacra, hanem exportra is szánják.

Felidézte, hogy a 102 éves történelmű tófeji csempegyár termékeit 30 éve forgalmazzák, az országszerte működő 40 üzletükben az egykori Zalakerámia termékei adták az árucsoport forgalmának 80 százalékát. Elmondta: amikor tavaly értesült a bezárás híréről, a dolgozók keresték fel azzal, hogy segítsen a gyár megmentésében.

Az addigi tulajdonos Lassersbergerrel októberben kezdték el a tárgyalásokat, majd márciusban tudták aláírni a szerződést. "Sikerült visszacsábítani a dolgozókat", így július közepén már újra elindulhatott a gyártás - mondta.

Szatmári Zoltán közölte: egyelőre azokat a termékeket gyártják, amelyekből már hiány volt, illetve a legkeresettebbek voltak. Jövőre új, a mai igényeknek megfelelő termékeket akarnak piacra dobni, terveik szerint nagyobb formátumú burkolólapokat is, továbbá elkezdik a padlólapok gyártását.

Jelenleg évente 1,5 millió négyzetméternyi terméket képesek gyártani, a mennyiséget a következő 3 év alatt 5-6 millió négyzetméternyire kívánják bővíteni, amivel a magyar piac 40-50 százalékát képesek ellátni, a fennmaradó részt pedig exportálni szeretnék. Most 70 dolgozót alkalmaznak az egykor 300 embert foglalkoztató gyárban, de fejlődő, modern, hosszú távon is piacképes működésben reménykednek - fogalmazott Szatmári Zoltán.

A cégtulajdonos az MTI kérdésére elmondta: a gyár és a készletek, bányajogok megvétele, valamint a termelés újraindítása mintegy 15 millió eurós befektetést igényelt. A további fejlesztésekre még ugyanekkora összeget terveznek beruházni.

Buday Bence, az újrainduláshoz támogatást nyújtó HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója arról beszélt, hogy az elmúlt 12 évben 54 esetben született pozitív támogató döntés zalai projektekről. A beruházások együttes értéke 176 milliárd forint volt, általuk közel 3000 új munkahely jött létre, és további 7300 munkahelyet sikerült megőrizni.

A tófeji beruházással egyszerre valósul meg "a magyar szakértelem megőrzése, a magyar tulajdon támogatása, valamint a modern és versenyképes magyarországi tevékenység alapjainak megteremtése" - hangsúlyozta.

Kitért arra is, hogy a HIPA és a kormány a támogatási területen új stratégiát dolgoz ki. "Alapvetés lesz, hogy Magyarországnak szüksége van külföldi cégekre", arra a technológiai tudásra és szakértelemre, amelyet a külföldi nagyvállalatok képviselnek, de "nem minden beruházás azonos értékű a magyar gazdaság számára".

Magyarország nem egyszerűen több beruházást, hanem "magasabb minőségű és magasabb hozzáadott értékű beruházásokat kíván vonzani" úgy, hogy ebben minél több magyar kis- és közepes vállalkozás is akár beszállítóként, akár partnerként részt vehessen - jegyezte meg a HIPA vezérigazgatója.

Túri András a Magyar Kerámia Szövetség képviseletében arról tett említést, hogy az előbb Romhányban, majd Tófejen is megszüntetett kerámiagyártás nagyon fájó pont volt a magyar ipar történetében. Jó lenne ezért, ha az újrakezdés a fejlődést is szolgálná, merítve a magyar és közép-európai építészeti kultúrából, majd a sok siker mellett "alacsony gázárakat" is kívánt a tulajdonosoknak.

Soós László polgármester (független) azt emelte ki, hogy Tófej történetének fontos része kezdődik újra. Az 1924-ben indult gyár az elmúlt évtizedben generációk életét határozta meg, munkát, megélhetést és büszkeséget jelentett a tófejieknek.