Az abszurd módon bírósági szakig eljutó, rendkívül ellentmondásos büntetőeljárás alapját az képezi, hogy a gyermekekért aggódó hazafiak 2019-ben a Pride hónap keretein belül nyilvánosként meghirdetett "Szivárvány Szakkör – Hozd magaddal a haverodat is!" elnevezésű eseményre szerettek volna bejutni, és ott véleményt kifejteni. A nyomozás a Háttér Társaság feljelentésére indult, amit elsőre maga a rendőrség bűncselekmény hiányában megszüntetett, majd az alsóbb szintű ügyészség az ez elleni panaszt elutasította, ám végül a magasabb szintű Fővárosi Főügyészség az eljárást valamilyen rejtélyes oknál fogva újraindíttatta. Emiatt végül közel öt (!) év után vádemelésre került sor 2–8 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntette miatt. Az ügyészség 2 év börtönbüntetést indítványozott a három vádlottnak, 4 évre felfüggesztve.

Hogy mit követtek el? Nyilvános rendezvényen való megjelenés és véleménykifejtés szándéka, a rendezvényről való önkényes kirekesztésük miatti vita lefolytatása, csengetés, kopogtatás, virágos láda arrébbhúzása, iskolai genderpropaganda elleni molinó kifeszítése, "normálisok" feliratot tartalmazó póló viselése… Mindezek az ügyészség téves álláspontja szerint olyan kihívóan közösségellenes magatartásnak minősülnek, amelyek a rendezvényre érkező "LMBTQ-emberekben" való riadalomkeltésre alkalmasak voltak.

A csütörtök délelőtti tárgyaláson folytatódott a tanúk meghallgatása, az ellentmondások pedig tovább halmozódtak. Már a korábbi tárgyalások során is látható volt, hogy arra megy ki a játék, hogy a vádlottakat és 2019-es fellépésüket minél "félelmetesebbnek" próbálják beállítani, azonban ez már akkor is visszafelé sült el, hiszen az esemény helyszínén a Háttér Társaság képviseletében jelenlévő Sándor Beáta például elismerte, hogy ő lesodorta a csengőről Barcsa-Turner Gábor kezét, tehát erőszakos magatartást jelentő fizikai kontaktust egyedül ő valósított meg a helyszínen, éppen a vádlottakkal szemben.

A mostani tárgyaláson az egyik tanú, akiről kiderült, hogy 2013 óta LMBTQ-aktivista, és tagja az LMBT Szövetségnek, tanúvallomásában a normalitáspárti hazafiakra a védők jegyzetei szerint 21 alkalommal használta a szélsőjobboldali jelzőt, anélkül, hogy ennek bármilyen elfogadható magyarázatát adta volna. Szerinte már önmagában az iskolai LMBTQ-propaganda betiltását követelő molinó szélsőjobboldali üzenet, hiába figyelmeztette a védelem: 3,6 millió magyar választópolgár a 2022-es népszavazáson hasonlóan foglalt állást. Emellett a bizonyítékként rendelkezésre álló videófelvételen látható történéseket meghazudtolva azt állította, hogy az érdeklődők csak a hazafiak távozását követően mertek bemenni a Háttér Társaság irodájába. Ettől függetlenül szerinte is csak egy normál vita zajlott a hazafiak, a rendezőként fellépő Dombos Tamás általi önkényes kitiltása miatt, amely ideológiai vitát is eredményezett.

A másik tanú, egy édesanya, aki 2019-ben 13 éves, jogilag cselekvőképtelen lánygyermekével szeretett volna bejutni a devianciát hirdető rendezvényre, utólag próbálta állítólagos "félelmüket" igazolni arra hivatkozva, hogy az eseményen megjelenő hazafiak jó fizikumú férfiak voltak, ráadásul többségében fekete öltözetben. Érthetetlen, hogy ha ennyire féltek, miért maradt ott gyermekével együtt, és engedte, hogy gyermeke közelebb kerüljön az események sűrűjéhez, odamenjen a "jó fizikumban lévő" férfiakhoz (az ő szóhasználatával: "pasikhoz"). A tanú szerint sértő és kirekesztő a normális fogalom használata a hagyományos, heteroszexuális orientációra. A tanú a bíróval és a védőkkel is arrogáns, számon kérő hangon vitatkozni kezdett erről, a pártatlanság látszatát is elvesztve.

A két tanú meghallgatása arra engedett következtetni, hogy mintha felkészítették volna őket arra, hogy mit kell mondaniuk. Feltűnően markánsabb állítások és vélemények hangoztak el, mint ami a nyomozati szakban történt vallomásokban szerepelt.

A tárgyalás elején az is kiderült, hogy a szélsőséges LMBTQ-aktivista hatását keltő édesanya a tárgyalás előtti napokban be szeretett volna tekinteni a büntetőper irataiba, amire a bíró is azt jelezte, hogy ez aggályos.

Az igazi megdöbbenést a bírósági tárgyalóteremben az okozta, hogy a vádlottak védelmét Himmelné dr. Ökrös Mária ügyvéddel együtt ellátó dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjének kérdésére kiderült: a Háttér Társaságot mint sértettet képviselő dr. Muhi Erika ügyvéd a tárgyalás előtt a tanúval egyeztetett a tárgyalással kapcsolatban a Háttér Társaság irodájában, felvázolva, hogy miről szól az ügy, és mi várható.

Miután a tanú látványosan elszólta magát erről, magyarázkodni kezdett, és azt állította, hogy ez csak a technikai részletekre terjedt ki. Ezt már az is cáfolja, hogy a találkozó 15–20 percig tartott az elmondása alapján. A Háttér Társaság képviseletében jelenlévő dr. Muhi Erika ügyvéd végül elismerte, hogy előzetesen egyeztettek a tanúval. A védelem, a bíró és az ügyész is egyhangúlag egyetértett abban, hogy ez nem szerencsés, emellett a védelem ennél súlyosabb aggályokat is felvetett.

A Magyar Jelen információi szerint az ilyen lobbiszervezetek kedvelt módszere az, hogy ha tudomásukra jut olyan cselekmény, ahol hazafiak és LMBTQ-propagandisták szólalkoztak össze, kerültek egymással konfliktusba, akkor nemcsak felkutatják a tanúkat, és a szájukba adják azt, hogy mit kell mondaniuk, valamint arra presszionálják őket, hogy tegyenek feljelentést, de még attól sem riadnak vissza, hogy akár akkor is vallomástételre biztassák őket, ha a tanú nem is látott vagy hallott semmit.

Emlékezetes, hogy a büntetőperben idén februárban tartott tárgyaláson botrányos beismerést tett Dombos Tamás, a Háttér Társaság vezetője: védői kérdésre elismerte, hogy – miniszter által elrendelt hivatalos tilalom ellenére – ő maga a mai napig is végez "érzékenyítő" tevékenységet a rendőrség számára.

A tárgyaláson egyébként megjelent egy csapat joghallgató is, akiknek egy részét a Háttér Társaság csődíthette oda, hiszen a szervezet várja a joghallgató gyakornokokat, mint az a honlapjukról is kiderül. Ez egyértelmű bizonyíték arra, hogy a jogi karokon is zajlik az "érzékenyítés", az LMBTQ-lobbi céljainak előmozdítása érdekében már most toborozzák az ügyészeket, ügyvédeket, bírókat.

A büntetőper perbeszédekkel és valószínűsíthetően ítélethirdetéssel folytatódik a 2027. február 18-án reggel 8:30-tól sorra kerülő nyilvános tárgyaláson, Budapesten a Markó u. 25. szám alatti Pesti Központi Kerületi Bíróság épületében, a harmadik emeleten található 372-es tárgyalóban.

A vádlottak bíznak a felmentésükben, de fontosnak tartják a társadalom védelmében, hogy minél többen eljöjjenek erre a tárgyalásra a normalitást védő honfitársaink közül, és a sajtó is tudósítást adjon a tárgyaláson zajlottakról.