A közlemény szerint az ügy előzménye, hogy a 91-es busz az új menetrend szerint érinti a budapesti Gábor Áron utcát is, ám az ott lakók ezt kifogásolták, környezetszennyezőnek és feleslegesnek nevezték. A BKV Zrt. viszont a közérdekre hivatkozott. Ennek alátámasztására a közlekedési vállalat egyik akkori vezetője elrendelte: válogassák ki a BKV bírságolási adatbázisából azok nevét, akik nem fizették be a rájuk kivetett pótdíjat – olvasható a dokumentumban, amelyben megjegyzik: mindezzel a vállalat azt akarta bizonyítani, hogy az utca lakói is igénybe veszik a járatot. Az adatvédelmi biztoshoz érkezett panaszos beadvány ezt az adatgyűjtést kifogásolta.

Jóri megkereste a BKV-t, és a közlekedési vállalat jogi igazgatója válaszlevelében arról tájékoztatta, hogy valóban kigyűjtötték a Gábor Áron utcában lakók pótdíjtartozásait. Aki ezt elrendelte, a társaság volt értékesítési vezérigazgató-helyettese azonban már nem dolgozik a cégnél, ezért szándékáról a BKV-nak nem áll módjában nyilatkozni. A gyűjtéssel létrehozott adatbázist pedig megsemmisítették.

A hivatal tájékoztatása szerint az adatvédelmi biztos mindezekkel kapcsolatban közölte, hogy a BKV Zrt. a tevékenysége során kezelt személyes adatok védelméért mint adatkezelő felelős. Csak az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen személyes adat kezelhető olyan mértékben, ami a cél elérésére alkalmas, és csak annyi ideig, amennyi a cél megvalósulásához szükséges – áll a kommünikében. Hangsúlyozták: a BKV azért nem járt el jogszerűen, mert mint adatkezelő csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhet személyes adatot, ami ebben az esetben nem így történt. Mint írták, a céltól eltérő, jogellenes adatkezelés attól függetlenül megállapítható, hogy a válogatást a vállalat egy volt dolgozója végeztette el, ugyanis a közlekedési társaság felelősséggel tartozik a munkavállalója adatkezeléséért; hozzátették: adatkezelőként a cég köteles gondoskodni az adatok biztonságáról.