A Hunnia Blog legfrissebb bejegyzése:
A jogvédők próbája: AI Magyarország
Budaházy György előszava: "Jogvédő barátaim AI-lel folytatott levelezéseiből egyértelmű, hogy az AI magyarországi képviselői hazudtak a politikai fogoly fogalom használatának vonatkozásában. Sőt, a meghatározásokból kitűnik, hogy még a mi ügyünkben szereplő - inkább garázdaságoknak tekinthető - cselekményeknél sokkal súlyosabb (pl. gyilkosság) esetekben is használják ezt a jelzőt, ha a motiváció politikai jellegű. Ezek után nyilvánvaló, hogy az AI magyarországi szervezetét - mint oly sok ilyen pozíciót - megszállták a politikailag elfogult liberálisok és a szervezet eredeti - nem feltétlenül rossz - céljait kiforgatva, kettős mérce szerint alkalmazzák."

Az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet a tagszervezetein keresztül világszerte kampányt folytat a hatósági eljárás alá vontak emberi jogainak érvényre juttatásáért, valamint a törvényes és tisztességes eljárás feltételeinek biztosításáért.
Mi úgy ítéltük meg, hogy a szervezet meghatározása a politikai foglyokra a 2011. szeptember 30-áig közel két és fél évig fogságban tartott Budaházy Györgyre és Szász Endrére maradéktalanul megállta a helyét. Felkerestük ezért az AI magyarországi tagszervezetét, hogy képviselőitől állásfoglalást kérjünk a Hunnia-ügyben tapasztalt jogsértések, és a fogvatartottak státusza kapcsán. A kéréseinket ismételten írásban fogalmaztuk meg, kiegészítve a Hunnia-ügyről készített szakmai összefoglalóinkkal.
Az AI Magyarország budapesti irodájában történt személyes konzultáció nyomán a szervezet munkatársai ígéretet tettek arra, hogy a Hunnia-ügyet és a fogvatartottak helyzetét megvizsgálják. Mintegy egy hónappal a konzultáció után, és mindössze egy nappal Budaházy György és Szász Endre váratlan szabadon bocsátása előtt, a következő válaszlevelet kaptuk Átol Dorottyától, az AI Magyarország kampánykoordinátorától:
Tisztelt ...!
Elnézést kérek, hogy csak ilyen sokára tudunk Önnek választ adni.
Ahogy azt már a személyes találkozón megbeszéltük, Budaházy Györgyöt semmiképp nem tekinti lelkiismereti fogolynak az Amnesty International. A "lelkiismereti fogoly" kategóriáját Peter Benenson, angol ügyvéd, az Amnesty International alapítója találta ki, és így fogalmazta meg: "bármilyen személy, aki fizikailag akadályoztatva van (bebörtönzés miatt vagy másként) abban, hogy kifejezzen (bármely módon, szavakkal vagy szimbólumokkal) egy olyan véleményt, amelyben őszintén hisz, és amely nem buzdít erőszakra, erőszakos tettre, illetve nem nézi el azt." Ez utóbbi kitétel miatt maga Nelson Mandéla se volt lelkiismereti fogoly.
Önök azt kérték, hogy ismerjük el Budaházy Györgyöt politikai fogolynak. Ezt már a találkozónkon is mondtam – és azóta evvel kapcsolatban megerősítést is kaptam hazai és külföldi kollégáimtól is -, hogy az Amnesty ma már nem igazán használja ezt a fogalmat. Ezt főleg régebben használták, mikor még nem volt az Amnestynek globális kínzás elleni kampánya, és a lelkiismereti foglyok ügye mellett olyan fogva tartottak érdekében is dolgozni kezdett a szervezet, akik más okból kerültek börtönbe, viszont kínzásoknak vagy embertelen bánásmódnak voltak kitéve.
Ma már egyáltalán nem használjuk a munkánkban ezt a kifejezést. Ha mégis felbukkan a kifejezés, akkor azt semmiképp sem megkülönböztető jelleggel használjuk, és nem tulajdonítunk neki semmilyen rendhagyó, illetve különleges státuszt.
A kifejezés nem vonatkozik arra, hogy egy illető személy politikai nézeteiről álláspontot alakítson ki, valamint, hogy egy adott helyzet/ügy politikai színezetére utaljon. A kifejezésnek azért sincs jelentősége, mert az Amnesty International önmagában nem ellenzi a "politikai foglyok" fogva tartását, kivéve azt az esetet, ha az adott személyeket "lelkiismereti foglyoknak" nyilvánítja.
Ráadásul a "politikai fogoly" kifejezés használatával – amelynek ugyan ma már nincs sok értelme – kapcsolatban ugyanolyan döntést hozott az Amnesty International, mint a "lelkiismereti fogoly" használata kapcsán:
Az Amnesty International Nemzetközi Tanácsának 1995-ös ülésén hozott 5. számú határozat alapján csak azon politikai foglyok szabadon bocsátásáért szólalhat fel a szervezet, akik:
- nem követtek el erőszakos bűncselekményt, és nem is buzdítottak erőszakra;
- ügyében nem találta meghallgatásra sem az igazságos eljárás lefolytatására, sem az ellenük alkalmazott embertelen, megalázó bánásmód vagy kínzás megszüntetésére irányuló felszólítás.
Ezek alapján Budaházy György nem tekinthető politikai fogolynak sem. Ám még egyszer hangsúlyozom, hogy ennek a megállapításnak egyébként sincs értelme, hisz ma már nem dolgozunk ezzel a fogalommal.
Megvizsgáltuk az Önök által hozzánk eljuttatott anyagot a Budaházy György ellen folyó eljárással kapcsolatban. Ezek alapján azonban nem találtunk olyan súlyos mértékű eljárási jogsértést, amely miatt az Amnesty indokoltnak találná a beavatkozást. Az ügyvéd úr többször kritizálta a Rendőrségi törvényt, ami azonban inkább arra utal, hogy rendszer szintű problémák lehetnek, amelyek nem kizárólag erre az esetre korlátozódnak. Ezt jelenleg nem tudjuk megvizsgálni.
Köszönöm, hogy hozzánk fordultak.
Tisztelettel,
Átol Dorottya
A kampánykoordinátor hölgy válaszát követően felvettük a kapcsolatot az Amnesty International Nemzetközi Titkárságával, hogy a jogvédői munkánk kapcsán arról érdeklődjünk, vajon az AI – a magyarországi képviselőjük állításainak megfelelően - valóban használaton kívülre helyezte-e már a “politikai fogoly” kifejezést, és annak a szervezet által adott meghatározását. Munkatársunk levelét, és az AI londoni központja munkatársának válaszát az alábbiakban közöljük:
Címzett: Amnesty International Nemzetközi Titkárság
Téma: fontos kérdések a politikai foglyokról
Tisztelt Titkárság!
Jelenleg kutatást végzek a politikai foglyok témakörében, és ennek egy hasznos, kapcsolódó mellékfeladataként a magyar nyelvű Wikipedia "politikai fogoly" szócikkét is létre kívánom hozni (valóban létrehoztuk; lásd ITT – a szerk.). Mint az számomra kiderült, a szócikk angol nyelvű változata az "Amnesty International Handbook" kiadványukra épül, és annak "politikai foglyok" meghatározására.
Nagyra értékelném, ha a munkámat támogatnák az alábbi kérdések megválaszolásával:
(a) Az Amnesty International (az "AI Handbook"-ban szereplő) "politikai foglyok" meghatározását melyik évben alkották meg és fogadták el?
(b) A "politikai foglyok" meghatározásuk (ahogy az az "AI Handbook"-ban szerepel) ma is használatban van? Amennyiben nem, volna a meghatározásra olyan frissítésük, amelyhez hivatkozást tudnának adni?
(c) Van(nak) olyan személy(ek) vagy ügy(ek), ahol az AI ma is használja ezt a kifejezést? Amennyiben nincs, úgy mikor volt az utolsó olyan eset, amikor az AI még használta a kifejezést?
Mivel a kérdésekre adott válaszok esetlegesen hosszú távon meghatározhatják a munkám folytatását és a szócikk szerkesztését, nagyra értékelném a gyors és rövid, ugyanakkor pontos és körültekintő válaszukat.
Tisztelettel várom a válaszukat, és előre is köszönöm a segítségüket a kérdések tisztázásában!
Tisztelettel:
...
Budapest, Magyarország
A fenti levél angol eredetiben ITT olvasható.
Az AI Nemzetközi Titkárság munkatársa kérdéseinkre a következő választ adta:
Kedves ...!
Köszönjük a kérdéseit, és elnézését kérjük a késői válaszadásért. Biztosra veszem, hogy tekintettel van az elfoglaltságunkra, és attól tartok, nincs kapacitásunk arra, hogy az egyéni megkeresésekre nagy részletességgel válaszoljunk.
Azt mindenképpen elmondhatom, hogy az "AI Handbook", jóllehet kissé régi már, azonban még mindig aktuális, ahogy a meghatározások is azok, amelyeket a könyv tartalmaz. A könyv legújabb változatát itt megtalálja: http://www.amnesty.org/en/library/info/ORG20/001/2002/en
A "politikai fogoly" kifejezést ma is használjuk, ahogy azt az alábbi dokumentumokon is láthatja:
http://www.amnesty.org/en/library/info/ASA16/007/2011/en

http://www.amnesty.org/en/library/info/ASA21/025/2011/en

Remélem, ezek az információk a segítségére lesznek. Sok sikert a munkájához!
Üdvözlettel:

Fiona Bolt
Amnesty International

Nemzetközi Titkárság
Peter Benenson House

1 Easton St

LONDON

WC1X 0DW
A fenti levél angol eredetiben ITT olvasható.
Az Nemzetközi Titkárság által küldött linkek alapján kikerestük az “AI Handbook” ma is használt változatából mindazokat a részeket, amelyekben a “politikai fogoly” kifejezés előfordul. Zárásképpen ezen szövegrészek magyar nyelvű fordítását közöljük.
#1: "Az AI ellenzi azon politikai foglyok fogva tartását, akik nem részesülnek méltányos eljárásban, ésszerű időkereten belül. Az AI valamennyi politikai fogoly számára méltányos és ésszerű időn belül megtartott eljárást, vagy szabadon bocsátást követel - azok számára is, akiket erőszakos cselekmények elkövetésével, vagy erőszak népszerűsítésével vádolnak. Az AI nem küzd a méltányos eljárásért a legtöbb büntetőügyben, csak azokban, amelyekben a "hétköznapi" bűncselekmény elkövetésének vádját politikai motivációjú fogva tartás megindoklására használják.”
#2: "Az AI hatásköre, amint az az Alapokmányában is szerepel, a következő:
"Az Amnesty International küldetése, hogy kivizsgálja és lépéseket tegyen az ember testi és szellemi integritása, a lelkiismereti és szólásszabadság, a hátrányos megkülönböztetéstől való szabadság ellen irányuló súlyos visszaélések megakadályozása és megszüntetése érdekében. Az AI mindezt az emberi jogok népszerűsítéséért végzett munkája részeként teszi."
Az AI hatásköre 40 éven keresztül szinte folyamatosan kiszélesedett, tekintettel az emberi jogokkal szemben felmerülő újabb kihívásokra. A fenti, 2001-ben elfogadott megfogalmazás az előző hatáskör kiterjesztését jelenti, amely az AI emberi jogok népszerűsítésében végzett munkáját rögzítette, és az emberek társadalmi és politikai jogaival szemben elkövetett súlyos visszaélésekkel szemben foglalt állást. Ilyen visszaélések között a leggyakoribbak a következők voltak: lelkiismereti foglyok fogva tartása; politikai foglyok tárgyalás nélkül tartása, vagy méltánytalan eljárásban részesítése; halálbüntetés, kínzás, vagy más embertelen bánásmód; politikai gyilkosságok és "eltűnések"; valamint fegyveres politikai csoportok visszaélései, mint amilyen a lelkiismereti foglyok fogva tartása, túszejtés, kínzás, és törvénytelen gyilkosságok. "
#3: "Politikai fogoly:
Az AI használatában bármely fogoly, akinek az ügye jelentős politikai elemet tartalmaz. Ez magában foglalhatja a bebörtönzött személy tetteinek motivációját, magát a cselekményt, vagy a hatóságok motivációját a fogva tartásban. A "politikai" jelző használatával az AI utal bármely emberi kapcsolatra a "politikával", ami utóbbi a társadalom és a közrend mechanizmusait jelenti. Ezek közé tartoznak a kormányzás és a közügyek alapelvei, szervezése, és kivitelezése; valamint mindezek viszonya (többek között) a nyelv, az etnikai származás, a nemi és vallási hovatartozás, a társadalmi beosztás vagy közhatalmi befolyás kérdéseihez.
Számos országban a politikai foglyokat olyan eljárás alá vetik, amely nemzetközileg elfogadott normákat sért. Más országokban a politikai foglyokat évekig, olykor évtizedekig tartják fogságban tárgyalás vagy bírósági meghallgatás nélkül. Az AI valamennyi politikai fogoly számára méltányos és ésszerű időn belül megtartott eljárást követel (összhangban ennek nemzetközileg elismert jogával), vagy a fogvatartott szabadon bocsátását. A "politikai fogoly" kifejezés magába foglalja a lelkiismereti foglyokat, és azokat is, akik erőszakos bűncselekményekhez folyamodtak (vagy más köznapi bűncselekménnyel vádolják őket, mint amilyen az illetéktelen behatolás, vagy rongálás), politikai motivációból. Azonban az AI kizárólag a lelkiismereti foglyok azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását követeli.
Az AI nem használja a "politikai fogoly" kifejezést arra, hogy egy fogvatartottnak különleges státuszt tulajdonítson, vagy hogy azt jelezze, hogy a mozgalom kiáll a fogvatartott politikai céljai mellett. Az AI nem támogatja vagy ellenzi azon emberek nézeteit, akikért kampányt folytat, ahogy az AI nem foglal állást a fegyverek politikai konfliktusokban való felhasználásának kérdésében sem.
Az AI használatában íme néhány példa politikai foglyokra:
119. olyan fegyveres ellenzéki csoport valós vagy vélt tagja, akiket összeesküvés vagy “felforgatás” bűntettével vádolnak.
120. olyan személy, akit politikai eseményen elkövetett köznapi bűncselekmények miatt helyeztek vád alá vagy ítéltek el; olyan eseményen, mint például egy munkás vagy földműves szakszervezet demonstrációján.
121. egy bántalmazott nő, akit a férje meggyilkolása miatt vádolnak vagy ítéltek el egy olyan országban, ahol az önvédelem jogát diszkriminatívan alkalmazzák
122. olyan személy, akit politikai indítékból elkövetett köznapi bűncselekmények miatt helyeztek vád alá vagy ítéltek el; olyan cselekményekért, mint például politikai motivációból elkövetett gyilkosság vagy rablás, vagy elvi alapon megtagadott adófizetés.
A kormányok gyakran állítják, hogy a vezetésük alatt nincsenek politikai foglyok, csak olyan foglyok, akiket a köznapi büntetőjog alapján tartanak fogságban. Az AI azonban a fenti példákban szereplő ügyeket "politikai"-nak minősíti, és meghatározásukra a "politikai tárgyalás" és "politikai fogság" kifejezéseket használja. Az AI ezzel nem ellenzi a fogva tartást, kivéve ha a fogoly egyben lelkiismereti fogoly is.
Az AI nem kizárólag egyéni fogvatartottakért munkálkodik, hanem felszólít kormányokat is olyan rendszeres gyakorlatok beszüntetésére, mint például az adminisztratív fogság, ami lehetővé teszi a hosszúra nyúló fogva tartást törvényes védelem nélkül. “
A fenti idézetek eredeti angol nyelven ITT olvashatók.
Vesd össze ezzel: Az Iránban kivégzett kábítószercsempészekért fáj az Amnesty International szíve