Tiszteletre nem méltó hölgyek és urak!
A Magyarországon élő zsidó kisebbség megint elfelejtett egy alapvető dolgot. Mégpedig azt, hogy ez az ország a magyarok hazája. Nem sátortábor, kibuc, hotel, vagy egyéb zsidó tákolmány. Az a föld, amin önök ma is biztonságban élhetnek, a magyarok szorgalmának és kitartásának eredménye. Őseink vérükkel és verejtékükkel építették fel ezt az országot az utódaik számára. Nemzetet teremtettek, és ez a nemzet fogadta be az önök őseit is. Ma már tudjuk, hogy ez utóbbi tettük nagy hiba volt! Amire szerencsére önök mindig fel is hívják a figyelmünket. Pofátlan, arrogáns, pökhendi és aljas zsidó mivoltukat nem tudják megtagadni és letagadni. Persze ez nem meglepő, hiszen önök a kiválasztottak! Mire is? Természetesen a gyűlölködésre és a káoszteremtésre. Igazi bolsevik módjára, ahogy lánglelkű elődeik tették. A zsidó néplélek ismét megmutatta valódi arcát. Hálásak vagyunk érte!
Viszont ideje megálljt parancsolni a hazánkban élő zsidó kisebbségnek és kollaboráns kiszolgálóiknak. De ki fogja ezt megtenni? A politikai szervezetek (egyházak, pártok) szervilis térden csúszása, vagy megalkuvó hallgatása önmagáért beszél. A zsidó pénzből fenntartott „civil” szervezetek megnyilvánulásairól már ne is beszéljünk. Egyetlen felháborodott hangot nem hallani a magyarság védelmében! Miért is hallgat mindenki? Csak nem félnek a régi pecséttől, hogy antiszemitának bélyegzik őket a saját hazájukban holmi jöttment idegenek és kiszolgálóik? Azért, mert ki merik mondani az igazságot? Ideje félretenni ezt az idétlen, politikailag korrekt viselkedést, semmi haszna sincs. Ki kell mondani végre jó hangosan, hogy a zsidó zsarolásnak nem engedünk. Magyarországon a magyarok döntik el, hogy kit tisztelnek, kinek állítanak emléket, vagyis kit, hogyan ítélnek meg. Horthy Miklós egykori kormányzó személyét és munkásságát majd mi, magyarok megmérjük és megítéljük.
Az itt élő kisebbségek maximum kérhetnek, de nem követelhetnek. Ha a magyarországi zsidó kisebbségnek ez nem tetszik, akkor el lehet innen költözni. Hiszen van saját országuk, sőt más nemzetek területéből is kikanyarítottak már maguknak. Nos, ott lehet gyűlölködni, mocskolódni, vagyis háborítatlanul megélhetik zsidóságukat és építhetik a zsidó nemzetet.
Egy dologban azonban igaza van a zsidó Laudernek. „Soha nem szabad elfelejteni, és soha nem lehet megbocsátani.” Pontosan ezt gondolja minden tisztességes és hazaszerető magyar ember 1919-ről, és az utána következő egy híján száz évről. Azt a tényt pedig senki sem tudja megcáfolni, hogy az emberi történelem időskáláján az 1919. esztendő előbb volt, mint az 1944. esztendő.
Kapcsolódó:
