2020. november 26., csütörtök, Virág napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
22:34 Orbán: Magyarország nettó 4,1 milliárd eurót kap az EU-tól, és a többségében német cégek 6 milliárd eurót visznek ki évente az országból22:16 Meghosszabbítják a korlátozásokat Németországban22:03 BKK: minden jármű forgalomba állt Budapesten21:30 Folyosón, sátorban kötik oxigénre a súlyos koronavírusos betegeket Bukarestben21:17 Azért mondott le a holland euroszkeptikus párt elnöke, mert kiderült, hogy az ifjúsági tagozat nem a zsidó- és ratyikedvelő fiatalok gyűjtőhelye21:03 Irán mintegy 40 millió adag oltóanyag beszerzését tervezi20:46 Lavrov: Moszkva kész kielégíteni Bagdad minden haditechnikai igényét20:15 A dél-európai tagállamok elégedetlenek az EB migrációs tervével, mert nem tartalmazza a sáskák kötelező szétosztását19:58 Buzibefogadó társadalmat akar teremteni az EU - a "szivárványcsaládok" elismerését is kötelezővé tennék19:36 Az orosz főügyészség Varsóhoz fordult a Kaczynski fivérek telefonbeszélgetésének leiratáért - a lengyel külügy szerint provokáció19:18 Izraelben arra készülnek, hogy Trump a hivatali idejének lejárta előtt megtámadja Iránt19:13 Morawiecki elutasította az EB-elnök javaslatát a költségvetési feltételrendszer bírósági vizsgálatára19:11 A kínai elnök is gratulált Bidennek19:04 Nem a bokorban találta, saját csecsemőjüket vitte kórházba egy apa Szolnokon18:49 Meseország félidőben
24 óra legolvasottabbjai

Olvasói levelek :: :: Hozzászólások

Filmkritika: Szárnyas Fejvadász

Blade Runner, 1982, rendező: Ridley Scott, főszereplő: Harrison Ford mint Deckard nyomozó, Rutger Hauer mint Roy az android.
Helyszín: Los Angeles, 2019 novembere. A kép, amit a film megjelenít, nem emlékeztet egy csöppet sem az általunk ismert városra, amely a film képi világában szinte az égig nyúlik. Az utcákon, ahol a közemberek élnek, mindig esik az eső, a vezetők szintjei a felső emeleteken vannak, ahonnét a napot is lehet látni.
Konfliktus: a Tyrell vállalat létrehozta az androidok egy csoportját, amit az űrbéli gyarmatokra szántak az emberek számára nehéz és veszélyes munkákat elvégezni. A probléma forrása az androidok által jelentkezik, akik megjelentek a Földön (Los Angelesben), és valamit nagyon szeretnének, aminek beazonosítása a kiiktatásukkal együtt Deckard fejvadász feladatává válik.
Az androidok hatan vannak, plusz egy fő a Tyrell vállalatnál jelenlévő nő (Rachel) személyében, aki nem tud android voltáról.
A filmet több kritikus is befejezetlen mesterműként jellemezte, nézzük, miről is szól valójában.
Az androidok a „teremtőjüket” keresik, mert szerintük méltánytalanul kevés élettartam jutott nekik osztályrészül: 4 éves tervezett élettartam után elpusztulnak.
Mózes első könyve 6.3 „És monda az Úr: Ne maradjon az én lelkem örökké az emberben, mivelhogy ő test; legyen életének ideje száz húsz esztendő.”
A világban hat elsődleges kultúrát: a dél-amerikait, a közép-amerikait, az egyiptomit, a közel-keletit, az indiait és a kínait tartják számon, ezt jelképezi a hat android (hat alom), valamint a Közel-Keleten teremtett fekete fejű embereket, Isten ajándékait, a lázadó Kingu véréből alkották mint az ősbűn hordozóit.
Mint tudjuk, ezen kultúrák képviselői a filmben látottak szerint elhagyták tetteik színhelyét, kipusztultak, vagy feloldódtak a munkásaik tömegében. Ezért bír különös jelentőséggel a „mesterműben” az androidok száma, mert párhuzamba állítja az emberek történetével az eseményeket. Az androidok vezetője, Roy végül találkozik a „Teremtőjével” aki a piramisban lakik, és megöli, mert kérése nem hallgattatik meg.
Tehát a készítők szerint jogos tett az istengyilkosság, ha van rá elég alaposan magyarázható ok: csalódottság, elkeseredés, akarat a másra, ezek azok, amiket a zsidó mozi elénk tár.
Deckard fejvadász közben nyomokat keres, és nyomukba ered az androidoknak az általuk hagyott apróságok által, amik az alkatrészgyártás berkeibe vezetik (eugenika, genetika).
A nő felteszi neki a kérdéseket, amik tudatára ébredve android voltának eszébe jutnak: bekapcsolás időpontja, gyártási dátum, élettartam, és, megalapozva a második részt, a fejvadász magán elvégezte-e a teszteket?
A fejvadász végül is csak két androidot lő magának, a többiek a véletlenek különös összjátékaként pusztulnak el, de közben igen sokszor megverik: reggelire, ebédre és vacsorára is.
Amúgy üdítően kevés küzdelmi jelenet van a filmben: 54 perc 53 másodperckor az egyik android nő példaértékűen kiüti (figyelmét eltereli, egy mozdulattal földre küldi, szükségeszközzel fojtogatni kezdi). A kiütés elegáns, mintha Orosz Adélt látnánk a Hattyúk tavában. A fojtogatás ez esetben félresiklott megoldás, ismerni kell, a sportmérkőzéseken van a helye, ahol a bíró sporttárs szól, hogy „kék a füle, szeme csupa derű” állj! A jó megoldás az, ha mikor földet ér, akkor már úgyszólván öntudatlan az illető.
A másik figyelemre méltó eseményt 1óra öt perckor láthatjuk: a fegyvertokot a rossz oldalon hordja a fejvadász, amatőr módon, mivel alapvetően jobbkezes.
Az eső közben végeláthatatlanul esik az alsó régiókban, a bibliai időket idézve Noé történetével. Erre utal az android Roy utolsó cselekedeteként elengedett fehér galamb az esőben.
Az eredeti történetben a holló volt az, aki az embereknek a jó hírt szolgáltatta, de itt a készítő már az erős áthallás miatt ragaszkodik a felmenői által jó okkal átírt változathoz.
Deckard végül is megszökteti Rachelt a kiiktatása elől, nyitva hagyva egy rakás kérdést, amit természetesen a folytatás igyekszik megválaszolni.
A szaporodásuk kérdése nincs túlragozva a műben, és a valós élettartam Rachel esetében sem derül ki. Vajon Deckard is android? Ha igen, akkor vajon mi értelme lehet a szökésnek?  Egy ennyire szabályozott világban hol vannak azok a rések, amikbe belefér az androidok élete?
Nem szorosan a filmhez kapcsolódóan: vajon mai korunkban, amiről a film szól, kereshetünk-e a történésekre ennyire a régmúltból elénk ugró okot? A történetek, amiket elénk tárnak, azok talán véletlenül ismétlik meg a régmúlt történeteit, vagy van rá egy különös ok, ami miatt ugyanazokat a történeteket nézzük újra és újra, más tálalásban és szereplőkkel? Miért foglalkozik ennyi mozi a kezdetekkel és a belőle fakadó megmagyarázhatatlannak tűnő problémákkal (vérségi, genetikai kérdések, azok megváltoztatására tett kísérletekkel)? Vajon a napjainkban, vagy a nem túl távoli múltban, a készítők által elénk tárt ordas eszméik képesek voltak-e alakítani az eseményeket?
A régi művekben a szaporodás képességét isteni ajándéknak írják le, amit az első verziók nem birtokoltak, ezért az ajánlások sem a tízparancsolat szellemében kerültek leírásra:  elsősorban a házastárs és a gyermekek tiszteletteljes kezeléséről szólnak, az előzmények ismeretében teljesen jogosan és az általános szerénységről a megjelenési attitűd során.
A mestermű valójában megismertet bennünk a ténnyel, miszerint készítőik aktívan hamisítva tárják elénk a régmúlt eseményeit, céljaiknak leginkább megfelelő módon.
Rglvs Gy
Felhasznált irodalom:
Enula Elish
Gilgames, Enkidu és az alsó világ
Mózes első könyve



Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready