Mi most nem azt döntjük el, hogy vajon van-e klímaváltozás, vagy pedig hogy mi okozta, hanem arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás további fokozódása esetén van egy lehetőség a hatásos beavatkozása, mégpedig a sztratoszférai kén.

Arról már évtizedek óta megy a vita a magyar és a nemzetközi politikában, hogy vajon van-e klímaváltozás vagy pedig hogy mi okozza. Az én véleményem az hogy van, de most nem ez a lényeg.

Egyesek a jelenséget klímahisztéria névvel emelgetik, míg másik szerint inkább egy valós klímakatasztrófához közelítünk.

Az idei nyár Magyarországon szinte biztos, hogy megdönti a hőmérsékleti rekordokat. Ez alapján nehéz tagadni a klímaváltozást, és szinte biztos, hogy valamit cselekedni kellene.

Korábban az egyik érv arra, hogy nem probléma az, hogy az éghajlat melegszik, az volt, hogy a bolygó a „kis jégkorszak” névre keresztelt éghajlati anomáliából jött ki. Ennek az a háttere, hogy a bolygó éghajlata az 1400-as években jelentősen lehűlt, ami egészen az 1800-as évekig tartott.

Például magának a Kárpát-medencének az éghajlata meleg, párás volt, amikor a honfoglaló magyarok letelepedtek ott.

Viszont a legújabb kutatások és az éghajlat melegedésének az üteme ezt már megcáfolja. Egyrészt a legújabb kutatások szerint a kis jégkorszak viszonylag kicsi éghajlati anomáliát okozott. Másrészt a melegedés már olyan mértékű, hogy azt nem lehet ezzel elfedni.

Egy másik érv, ami a 80-as években bukkant fel leginkább az volt, hogy nem a bolygó egésze melegszik, hanem csak a városi hősziget hatás zavarja a méréseket. Ez bizonyos mértékig igaz is: sok olyan helyszín, ahol korábban méréseket folytattak, időközben körbeépült betonnal vagy aszfalttal.

Viszont pont ezen ok miatt még a 20. században elkezdődtek a műholdas mérések: ez bebizonyította, hogy ugyan nem olyan mértékben, mint ahogyan a városokban érzékelték, de a bolygó éghajlata melegszik.

Egy további, a mai napig felbukkanó érv az volt, hogy a bolygó éghajlata mindig is változott. Ez nem alaptalan: maga a kis jégkorszak is egy ilyen esemény volt.

A helyzet viszont az, hogy a tudományos közösség szerint az éghajlat változik, és ezt egyre több bizonyíték szerint az emberi tevékenység okozza.

Évekkel ezelőtt a világ államai abban állapodtak meg, hogy a világ felmelegedését az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 fokban korlátozzák, hogy mérsékeljék a károkat. Ez akkoriban az egyes államok számára egy elfogadható és kivitelezhető kompromisszumnak tűnt.

Viszont nagyon úgy tűnik, hogy ezt a másfél fokot, már most átléptük. Mivel a mérések szerint a felmelegedés üteme nagyon felgyorsult, ezért lehetséges, hogy a károk és a folyamat már most visszafordíthatatlanná váltak vagyis sürgős beavatkozás nélkül klímakatasztrófa vár ránk.

Arról rengeteg hír van a médiában, hogy a klímaváltozás milyen károkat okoz, vagy pedig hogy milyen károkat fog okozni. Arról viszont szinte alig találni anyagot, hogy egy viszonylag egyszerű módszerrel a folyamat kordában tartható vagy pedig akár vissza is fordítható. Ez pedig a kénkibocsátás a sztratoszférába.

Amikor a bolygón néhány évtizedenként kitör egy óriásvulkán, akkor a kitörés jelentős mennyiségű ként juttat a bolygó sztratoszférájába. Ilyenkor a bolygó éghajlata jelentős mértékben lehűl, akár annyira, hogy jelentősen hidegebbek lesznek a telek és a nyarak.

Az egyik ilyen kitörés a Krakatau vulkán felrobbanása volt a 19. század végén, aminek a következménye a „nyár nélküli év” lett bolygó szerte. Ez akkor jelentős éhezést okozott.

Ennek az az oka, hogy amikor kén kerül a sztratoszférába, akkor a bolygó légkörének fényvisszaverő képessége jelentősen fokozódik, ami hűti a bolygót.

Napjainkban kutatók már vizsgálják annak a lehetőségét, hogy ezt a folyamatot mesterségesen alkalmazzuk. Egy az elmúlt években publikált kutatás szerint a folyamat kivitelezésére elég lenne tucatnyi repülőgép, amik közvetlenül a sztratoszférába juttathatnák a ként. Ez éves szinten néhány százmillió dollárba kerülne, vagyis sokkal kevesebb (több nagyságrenddel kevesebb) pénzbe, mint amibe az kerül, hogy a bolygó gazdaságát megpróbáljuk karbonmentesíteni.

Hosszú távon a bolygó gazdasága a klímavédelmi törekvések miatt így is, úgy is karbonmentes lesz, de lehet, hogy azt nem tudjuk kivárni.

Ez nem azt jelenti, hogy folytathatjuk a szénerőművek üzemeltetését a végtelenségig, hanem csak azt jelenti, hogyha nagyon súlyosra fordulna a helyzet, akkor van egy technikailag kivitelezhető lehetőség arra, hogy a bolygó éghajlatát visszahűtsük.

Az MIT oldalán felelhető 2013-as tanulmány szerint éves szinten összesen 25 ezer tonna ként lenne szükséges a sztratoszférába juttatni, amihez elég lenne 11 repülőgépet alkalmazni és a globális felmelegedés fele egy éven belül elmúlna.

A mutatvány még akkor is, csak éves szinten 700 millió dollárba kerülne, hogyha a bolygó gazdaságának a szén-dioxid-kibocsátása tovább folytatódna 2040-ig.

Viszont ezt nem mindenki tartja ennyire jó ötletnek: egy 2023-ban publikált cikk szerint a magaslégköri kénkibocsátásnak súlyos mellékhatásai is lehetnének. Megváltozhatnának a szelek, az ózonréteg, de még akár az ég színe is kékről fehérré válhatna. Összességében súlyosabb lehetne, mint maga az üvegházgázok által okozott melegedés hatása.

Nekem viszont az alábbi véleményem alakult ki: az ember az első intelligens faj, ami képes a bolygó éghajlatát tudatosan megváltoztatni: netán megvárjuk míg megsülünk?

(Olvasónktól)