Az 1920-as számú BKV-buszok zászlaja

November 2-án hivatalosan is ünnepelhetnénk az első bécsi döntés – mely Felvidék és Kárpátalja egy részét Magyarországnak ítélte – 68. évfordulóját, ha ezt a mai magyar kormányzat is örömhírnek, a történelmi igazságtalanság orvoslásának tekintené. Most mégsem búsongani szeretnék ennek hiányán, inkább egy kis humorral bebizonyítani, hogy az egészséges revizionizmus bizony ott lappang az állami gépezetben, mely sajnos egyedül hivatott arra, hogy Trianon felülvizsgálatát kezdeményezze.

„Huszonegy, huszonkettő, huszonhárom / Reszketnek már az oláhok a határon” – szól az egyik revizionista nóta, amit a Határőrségnél is kedvelhetnek, hiszen nem vicc: hivatalos, zöld számuk épp ez: 06-80-21-22-23… Hogy ez beteges meglátás lenne? Kérem, a Népszabadság egyszer címlapon hozta, hogy – az 1988-ban alapított – Lelkiismeret ’88 Csoport nevének 88-as tagja mögött egy náci köszöntés, a „Heil Hitler!” bújik meg, hiszen a „h” betû az ábécé nyolcadik tagja.

Nem állíthatjuk teljes bizonyossággal, hogy Demszky Gábor utasítására történt, de idén június 4-én 1920-as emlékbuszok közlekedtek a városban.

Egy másik fővárosi érdekesség, hogy a XI. kerületi Bartók Béla út felújításából hátralévő időt jelző, hivatalos visszaszámláló egy időben érdekes mód azt mutatta az óriásplakáton, hogy már csak mennyi időt kell várni, „és Önöké Nagy-Magyarország!”

A legnagyobb figyelemfelkeltést pedig azok a revizionista óriásplakátok érték el 2002-ben, melyek az akkori választási jelszavakat használták fel. „Magyarország többet érdemel” – a szocik szlogenje adta magát, bár kétlem, hogy ők is ugyanarra gondoltak. Az igazságosság jegyében készült hasonló „A jövő elkezdődött” fideszes jelmondattal, sőt információink szerint az SZDSZ „Tegyük rendbe a dolgokat!” és a Munkáspárt „Mikor volt jobb fiatalnak lenni?” kampányszövegéhez is.