A Magyar Helsinki Bizottság által képviselt felperesek, egy magánszemély, illetve a Háttér Társaság a Melegekért azt követően fordultak bírósághoz, hogy a BRFK 2012-ben megtiltotta a Budapest Pride felvonulás megtartását – írta közleményében a Helsinki Bizottság.

A tiltó határozat olyan indokokra hivatkozott, amelyekről már 2011-ben – szintén a BRFK tiltó határozata nyomán – kimondta a bíróság, hogy azok megalapozatlanok. A felperesek aggályosnak találták a rendőrség döntésében azt is, hogy a BRFK a Budapest Pride felvonulást megelőzően számos, hasonló útvonalra eső, ráadásul lényegesen nagyobb résztvevői számmal tervezett rendezvény megtartását tudomásul vette.

A tegnap ítéletet hozó Fővárosi Törvényszék éppen a fenti két körülmény miatt találta úgy, hogy a BRFK egyébként igen hamar visszavon(atot)t döntése nemcsak egyszerűen "diszkriminálta" a felpereseket, illetve az általuk képviselt "LMBTQI-közösséget" (leszbikus, "meleg", biszexuális, transznemű, queer és interszexuális, ha valami maradi rendpártiság miatt valaki nem tudná, de egy szóval buziként is összefoglalható - a szerk.) a szexuális irányultságuk miatt, hanem "zaklatást" is megvalósított velük szemben.

Vagyis az ideig-óráig tartó tiltás hatásában alkalmas volt a "szexuális kisebbségekkel" szembeni "ellenséges környezet kialakítására". A bíróság úgy fogalmazott az ítélet kihirdetésekor, hogy a BRFK nem valódi indokok alapján, hanem a felperesek és a "meleg" közösség szexuális irányultsága miatt tiltotta meg a Budapest Pride felvonulást – tette hozzá a Helsinki Bizottság.

Mint ismeretes, a Budapest Pride szervezői a betiltás miatt a bírósághoz fordultak, és a bíróság a tiltó határozatot hatályon kívül helyezte, így megtarthatták a 2012-es pederaszta provokációt is, azonban a bíróság szerint a BRFK döntése egyben diszkriminatív is volt, amit a rendezvény utólagos engedélyezése nem orvosolt.

A bíróság egyébiránt magánlevélben történő bocsánatkérésre is kötelezte a BRFK-t, valamint eltiltotta a további jogsértéstől.

(HVG nyomán)