Raguczki Gábor

A szélsőbaloldali, liberális Népszabadság című napilap röppentette fel július elején azt a hírt, amelyet már korábban is sokan sejtettek, miszerint a jövő évben megalakuló Fidesz-kormány belügy- vagy rendészeti minisztere Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester, fideszes országgyűlési képviselő lenne, aki egyébként 2006 óta a parlament rendészeti bizottságának elnöki posztját is betölti. Sőt, Lázár János a Fidesz-képviselőcsoport védelmi kabinetjének is a vezetője, ebben a tisztségében többek között a rendőrséggel és a nemzetbiztonsági szolgálattal kapcsolatos ügyeket felügyeli. Lázár néhány hete interjút is adott a Népszabadságnak, amely során a belügyminiszteri jelöltséggel kapcsolatban a következőket mondta el: “Vagyok annyira őszinte, hogy azt feleljem: gondolkodom a kérdésen, bár nagyon sok munkám van Hódmezővásárhelyen is” - válaszolta tehát Lázár János. (Kiegészítés: a Magyar Jelenben augusztus 6-án megjelent interjú óta eltelt időben kiderült, hogy már nem belügyminisztert, hanem honvédelmi minisztert akarnak Lázár Jánosból csinálni Orbánék, ami nem véletlen, mert Lázárnak és Szekeresnek közös cége van állítólag.)

Érdemes közelebbről megvizsgálni, hogy ki is az a személy, akit Orbán Viktor a jelek szerint szívesen látna a rendészeti minisztérium élén, különös tekintettel arra, hogy a Fidesz elnöke - összhangban Gyurcsánnyal, Lantossal és az egész antimagyar zsidóbagázzsal - tavaly kijelentette, hogy ha kormányra kerül, a Magyar Gárdával úgy fog tenni, mint Horthy a nyilasokkal: kioszt nekik két pofont, és hazazavarja őket (Ez egyébként Horthynak sem sikerült - a szerk.). Mindez, ha arra gondolunk, hogy az 1998 és 2002 közötti Orbán-kormány alatt a Becsület Napi rendezvényeket is szétverték, nem tűnik üres fenyegetésnek. Jól passzol a feladathoz Lázár János, aki elsőként jelentette be, hogy akár a törvénysértést is felvállalva, kitiltja az általa vezetett városból, Hódmezővásárhelyről a Magyar Gárdát (Persze ez sem sikerült - a szerk.).

A Schmidt Mária cionista főfideszes köréhez tartozó Lázár János volt az a disznó is, aki néhány zsidórasszista kérésére levetette (!) a helyi Szent István teret díszítő zászlótartó rudakról az Árpád-sávos lobogókat. Az sem zavarta ebben a döntésében a cionistát, hogy a történelmi zászlókat ezen a helyen sok-sok éve lengette a szél, már hozzá tartozott a Szent István szoborhoz, a térhez és az ott álló katolikus templomhoz. Lázár János 2006 őszén a rendészeti bizottság elnökeként sem ítélte el a rendőrterrort, sőt egyes esetekben még keményebb fellépést (!) javasolt.

Büszke viszont arra, hogy Hódmezővásárhelyen megszüntették a cigányiskolát, így a bűnöző, erőszakos, tolvaj purdékat rászabadították a magyar gyerekekre. Lázár János első munkahelyén, 27 évesen lett polgármester (rendes helyen sosem dolgozott, hasonlóan a legtöbb Zsidesz-vezérhez), azóta pedig állítólag tagja lett a milliárdosok klubjának, ilyen fiatalon megdöbbentően nagy vagyonnal rendelkezik (lásd keretes írásunkat). Parlamenti képviselőként ő vette fel a legmagasabb költségtérítést, 2002-2005 között a parlamenti és polgármesteri fizetésén kívül még 18 millió 214 ezer forintot zsebelt be, úgymond "benzinre".

De mit várhatunk egy olyan embertől, aki haszid zsidókat akart telepesként behozatni egy alföldi magyar mezővárosba, mert állítólag azért aggódott, hogy kihal a helyi zsidó hitközség? A haszid söpredék betelepítését sikerült megakadályozni, miután lapunk ez év elején nyilvánosságra hozta a tervet. Ennek köszönhetően Lázár két tűz közé került, hiszen a haszid konkurenciának nem örülő helyi zsidó hitközség és a nemzeti érzelmű vásárhelyi magyarok, közöttük a Jobbik is, egyöntetűen tiltakoztak a terv ellen. Vajon ez az őrültnek tűnő ötlet csak Lázár fejéből pattant ki, vagy a Fidesz vezetői állnak a háttérben? A radikális közbeszédben már egy ideje csak Zsideszként emlegetett polgári liberális párt csúcsvezetői évek óta látványosan dörgölőznek a nemzetközi zsidóság vezetőihez, sőt a Fidesz hivatalosan az izraeli fajvédő zsidó párt, a Likud testvérpártja lett.

Most minderre fény derülhet annak köszönhetően, hogy lapunknak az az ember adott interjút, aki közvetítő volt a Fidesz vezetői és a zsidó szervezetek között. Raguczki Gábor a hódmezővásárhelyi önkormányzat kisebbségügyi és vallási referense, egyben Lázár János tanácsadója volt 2006 és 2009 között. Raguczki emellett a helyi zsidó hitközség kántora is.

Az interjúnak köszönhetően nem csak Lázár Jánosról kapunk meglepő jellemrajzot, de beleláthatunk a Fidesz zsidópolitikájába is úgy és olyan mélységben, ahogy korábban még sohasem. Ilyen tájékozott és befolyásos zsidó ember még nem beszélt a nemzeti radikálisnak mondott sajtóban ennyire kendőzetlenül a magyarországi politikai pártok és a zsidóság belső viszonyairól, arról, ami a kulisszák mögött zajlik. Ez után az interjú után nehéz lenne azt állítani, hogy a magyarországi parlamenti pártoknak a nemzetközi zsidósághoz való szolgai, szinte beteges dörgölőzése pusztán antiszemita összeesküvés-elmélet. A következőkben a Raguczki Gáborral készült beszélgetést olvashatják.

- Ha jól tudom, ön Miskolcról került a Dél-Alföldre. 
- Igen, először Szegeden dolgoztam, majd onnan később Hódmezővásárhelyre mentem, mert ott annyira kis számú volt a zsidó hitközség és szellemileg annyira legyengült, hogy úgy éreztem elkél az erősítés. Ettől a pillanattól kezdve lettem, ha nem is egyértelműen, de érezhetően ellenség Lázár János szemében, mivel a hódmezővásárhelyi zsidó hitközség vezetőjével, Erdélyi Miklóssal kezdtem együtt dolgozni. Erdélyi volt egyébként az, aki első körben 2002-ben Lázárt polgármesternek jelöltette a korábbi polgármester, Rapcsák András (Fidesz) 2002-es halálát követően. Erdélyi Miklós ugyanis Rapcsák holdudvarához tartozott, hivatalosan tanácsadója volt, Hamvas Ödön akkori kórházigazgatóval együtt. Őket azonban Lázár János, rögtön azután, hogy polgármester lett, likvidálta. Először Hamvas Ödön lábára kötött útilaput, s mivel Erdélyi kiállt mellette, hát neki is mennie kellett ebből a körből. Ezt Erdélyi Miklós szerintem soha nem fogja megbocsátani Lázárnak, nemcsak arról van szó, hogy mennyi pénztől esett el, hanem maga az eljárás is csúnya volt, ahogy az akkor még huszonéves “táskahordozgató” elbánt vele.

- Városi legendák szólnak arról, hogy a huszonéves Lázár János Rapcsák Andrásnak hordta a kuglófot. Tényleg, milyen ember Lázár János? 
- Rapcsák kabinetirodáján dolgozott, ez volt az első munkahelye. Innen lett polgármester 27 évesen. Nyilvánvalóan egy tehetséges emberről van szó, ez köztudott, ugyanakkor törtető és önző, jellemtelen is.

- Arról pletykálnak a radikális oldalon sokan, hogy Lázár azért filoszemita, mert zsidó származású. Eddig csak találgathattuk volna, de ön autentikus személy, aki erre a kérdésre egyértelmű választ adhat. Lázár János zsidó? 
- Nem. Ő magyar ember, akinek úgy tudom vannak szerb felmenői is. Nem véletlen tehát, hogy kiemelten kezeli Vásárhelyen a szerb ortodox közösséget. Velük is nagyon jó kapcsolatokat ápol, de mivel mögöttük sem tömegbázis, sem pedig pénz nincs, ezért inkább a zsidóság volt Lázárnak a fontosabb partner. 

- Lázár János hivatali ideje alatt Hódmezővásárhely egyfajta pezsgő zsidóközpont lett, a visszajáró izraeli nagykövet Budapest mellett ezt a várost emelte ki első számúként. Felújított zsinagóga, a vidék egyetlen holokauszt múzeuma található itt, hogy csak egy-két dolgot említsek. 
- A pezsgő zsidó élethez neki vajmi kevés köze van, azt a hitközség belső vezetői inspirálják. Az más kérdés, hogy a zsinagóga felújításába rengeteg önkormányzati pénzt beleölt, a Holokauszt Múzeum inkább kirakat, a külvilágnak szól, a látogatottsága minimális. Ráadásul a Holokauszt Múzeumot az imatermünkből alakították ki, így most be vagyunk szorítva egy kicsi helyre, ami régen kántorlakás volt, amit már rég kinőttünk. Nem a zsidó hitközség akarta, hogy ott egy holokauszt múzeum legyen. A probléma ott kezdődött, hogy Lázár a zsinagóga felújítással és a Holokauszt Múzeummal megnyerte az országos zsidó vezetőket, illetve az összes politikai párthoz, körökhöz tartozó zsidó személyeket. Ide értve a szocialista, liberális és fideszes zsidókat is, és főként a Mazsihiszt. A helyi zsidó közösségnek viszont nem nyerte el a szimpátiáját, mert jó, hogy felújította a zsinagógát, no de milyen áron? Ráadásul nagyon szép, de a hitközség nem kérte erre. Ebből látszik, hogy Lázár nem filoszemitizmusból tette, nem azért, mert annyira szereti a zsidókat. Saját fülemmel hallottam a zsidókról, a rabbikról negatív véleményt az önkormányzati vezetőségi értekezleten. Velem is csak érdekkapcsolata volt, amit ő megpróbált baráti kapcsolatként beállítani, s a zsidó származásom miatt nekem fényesre volt nyalva a valagom. Akkor mentem, jöttem, amikor kedvem tartotta, ha nem mentem be dolgozni, akkor sem esett az égvilágon semmi bántódásom, miközben ugyanezért másnak kitekerték a nyakát. Szabadon mozoghattam, mert én voltam a kapocs a zsidóság és Lázár között. A polgármester úgy tünteti fel magát, mint a zsidók nagy barátja, ezt elsősorban a nemzetközi kapcsolatok érdekében teszi. Engem mindig akkor vett elő, amikor valamilyen zsidó vezetővel kellett őt összehozni, vagy találkozni. Erre a legjobb példa volt, amikor a Fidesz frakcióvezetőjével, Navracsics Tiborral és Lázárral hármasban elmentünk a Lauder Alapítvány kelet-európai vezetőjéhez, Bán Györgyhöz, aki nagyon nagy név. Ezen a találkozón arról volt szó, hogy a Fidesz úgy gondolta, hogy több esetben azért nem nyertek választást, mert a százezres zsidó kisebbség mindig a mérleg nyelve volt, továbbá a zsidósággal szimpatizálók sem szavaztak a Fideszre, és Navracsics folyamatosan meg akarta győzni Bán Györgyöt, hogy ők nem antiszemiták. Nekem abban lett volna feladatom, hogy a Fidesznek olyan imázsát kell felépíteni, amiben semmi sem utal arra, hogy antiszemita lenne. Azt biztosra veszem, hogy Lázár János feladatul kapta ezt a Fidesz felső vezetőitől. 

- Tehát nem csupán személyes érdekből keresi a zsidók kegyét Lázár János, hanem ez a Fidesz csúcsvezetőinek döntése? 
- Mindkettőről szó van. Egy személyes karrierlehetőség van az egyik oldalon, a másik oldalon a Fideszben a pártfegyelem úgy működik, mint az MSZMP idejében. Szerintem egyetlen pártnál sincs ilyen pártfegyelem. Rengetegszer láttam Lázárt vigyázzállásban telefonálás közben, úgy hogy majd’ elsírta magát, mert Orbán Viktor vagy Navracsics Tibor valamiért leszidta.

Abból látható, hogy ez nem filoszemitizmus, hanem érdekdörgölőzés, ahogy velem vagy a vásárhelyi zsidó hitközséggel és annak vezetőivel viselkedett, szerintem gyalázatos módon. Lázár nem tisztel semmit. Nem csak a zsidósággal kapcsolatban ilyen a magatartása, hanem minden olyan emberrel, aki nem az ő szekerét húzza. Vásárhelyen arról hírhedt, hogy az ellenfeleinek pusztulniuk kell nemcsak a városból, de még a megyéből is, sőt még olyanokat is ismerek, akik a Dunántúlra költöztek, de még oda is elért utánuk a keze. A dolgozók sokan gyomorideggel járnak munkába, antidepresszánsokat szednek, aki pedig felmond, nem fog munkát találni máshol. Nekem például most lett volna egy állásom a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban, de Lázár János meghallotta ezt a hírt, így elestem a munkalehetőségtől…

- Lázárnak a jelenlegi, MSZP-s kormány alatt is ilyen kapcsolatai lennének a minisztériumokban?  
- Ezért mondtam azt, hogy ő mindenkivel jó kapcsolatokat ápol. A jelenlegi kormánnyal is. A hódmezővásárhelyi Esélyegyenlőségi Konferenciának a védnöke Bajnai Gordon volt, és csak az MSZP-hez közeli személyek szerepeltek a meghívottak között, mint például Ferge Zsuzsa szociológus. Lázár János az utolsó pillanatig - amíg nem jut olyan helyzetbe, ahol már ő diktál - megalkuszik bárkivel.

- Beszéljünk egy kicsit a haszid zsidó betelepítési tervről is. Lapunk hozta nyilvánosságra az év elején azt, hogy Lázár János haszid zsidó közösséget kívánt Hódmezővásárhelyen letelepíteni, februárra már tábort is szervezett nekik, természetesen önkormányzati pénzen. Tiltakozások hatására végül is Lázár elállt a tervtől, de azóta sem tudjuk a teljes igazságot, hiszen a polgármester hallgat az ügyről.  
- Az egész azzal kezdődött, hogy Lázár tavaly nyáron megkeresett engem egy vezetői értekezletről külön kihívva az irodájába, s megkérdezte, hogy ismerem-e Köves Shlomo rabbi urat. Mondtam, hogy természetesen, még ifjú korából ismerem, amikor még rabbi sem volt. Lázár azt mondta, hogy itt vannak lakások, amelyeket ő tud intézni, illetve az önkormányzat tudna építeni ilyen jellegű lakásokat, vagy megüresedett önkormányzati házakba kellene fiatal családokat behozni ide, mert a vásárhelyi zsidó hitközség nem sokáig marad fenn, hiszen kevés a fiatal zsidó. Én akkor elmondtam neki, hogy ez a terv több okból nem fog működni. Először is, szerintem gusztustalan lakásokat kiutalni olyanoknak, akiknek van. Másodszor, ezek a haszid zsidó emberek nem szívesen laknának Hódmezővásárhelyen, mert gyökereik nincsenek itt, továbbá mit kezdenének itt magukkal? Harmadszor jeleztem neki, hogy ezt a tervet egyeztetni kell a helyi zsidó hitközséggel is, mert ez egy idegen közösség lenne. A haszidok masszív, erős ortodoxok, akik a nap huszonnégy órájában ezzel foglalkoznak, hagyományos zsidó viseletben járnak. Magyarországon azért vannak itt, hogy tanuljanak egymástól, illetve tanítsanak másokat. Közösségekbe beszivárognak, és ahol megengedik nekik, ott tanítanak. A Mazsihisz azonban több zsinagógát is elveszített emiatt. Két-három haszid srác bejött azzal, hogy segítenek az istentiszteletek megtartásában, aztán később ebből lubavicsi, tehát haszid zsinagóga lett. A hódmezővásárhelyi zsinagóga eredetileg is neológ zsinagógaként jött létre. A Dél-Alföldön egyedül Makón volt ortodox közösség, de az is a szatmári közösség, tehát magyar, amelynek semmi köze a Chábád Lubavics mozgalomhoz, amely egy oroszországi eredetű közösség. A Chábád Lubavics első vezetője, az úgynevezett rebbe egy oroszországi faluból, Lubavicsból származik, innen az elnevezés. Lázár János tehát megkért arra, hogy keressem meg a Chábád Lubavics magyarországi vezetőjét, Köves Shlomo rabbit, s mondjam el neki, hogy kezdetben ilyen hétvégi hagyományőrző programok lesznek, aztán lesz egy nyári tábor, mint ami Szarvason is van.

Mondtam tehát, hogy az egyik akadály a helyi neológ zsidó közösség lesz, amelynek tagjai 50 éves fejjel most kezdik tanulni a saját zsidó hagyományaikat. Másodszor pedig itt van maga a város, ahol teljesen idegenként kezelnék őket, mert ennek az ortodox zsidó kultúrának nincs tradíciója. Lázár azt is mondta, hogy a jelenlegi Liszt Ferenc Zeneiskola épületét, ami korábban zsidó kaszinó, illetve iskola is volt, odaadná a haszidoknak, ott lehetne nekik egy vallási iskolát csinálni. Erre az volt a válaszom, hogy szerintem ez kivitelezhetetlen, s tulajdonképpen itt kezdődött a kettőnk közötti konfliktus. Lázár reagálása úgy szólt, hogyha én ismerem őt, akkor tudhatnám, hogy számára nincsen lehetetlen. Ha ő akar valamit, akkor véghez fogja vinni. Ezután, mivel úgyis munkaköri kötelességem volt, elmentem és beszéltem Köves Shlomóval, elmondtam a rabbinak, hogy milyen ajánlatot tett a hódmezővásárhelyi polgármester. Köves Shlomo természetesen örült a lehetőségnek, annak pedig különösen, hogy ez nekik semmibe se kerül. 

- Ha már itt tartunk, Lázár János milyen pénzből kívánta finanszírozni ezt a grandiózus “zsidósító” tervet?  
- Itt a harmadik gond. Minden normálisan gondolkodó ember fejében felmerül az a kérdés, hogy mégis miből, amikor nyíltan a közgyűlés előtt meg lett hirdetve, hogy a megszorítások miatt 2009-ben semmilyen civil szervezet semmiféle támogatást nem kap, akkor miként finanszíroznának egy több millió forintos nyári tábort, vagy akár a februárra tervezett haszid zsidó hétvégét? Lázár válasza az volt, hogy én ezzel ne foglalkozzak, én csak szervezzem meg az egészet. 

- A közgyűlés sem tudott Lázár ezen tervéről és annak anyagi vonzatáról? 
- Nem, ez teljesen magánakció volt, erről egyetlen képviselő sem tudott, csak Lázár és én. Később nyilván a polgármesteri hivatalban már sejthettek valamit az ügyről, mert ott látták Köves Shlomot. Egyébként őt, mint rabbit tisztelem, azt viszont gusztustalan húzásnak tartom, hogy ők egyeztetés nélkül bebújnak a meglévő közösségekbe. Az 1800-as évek végén volt egy zsidó kongresszus, ahol három részre vált a zsidóság. Lett a neológ irányzat, amely próbált emancipálódni a magyar társadalomba, másrészt főleg Kárpátalján abszolút ortodoxok voltak, és maradt egy Statusquo Ante hitközség, amely azt mondta, hogy ők a kongresszus előtti állapotokat akarják megőrizni.

Ez utóbbi irányzathoz egyébként Debrecen és még vagy 7-8 hitközség csatlakozott. A Statusquo Ante hitközség nem volt sem ortodox, sem haszid, de magyar volt és semmi köze sem volt az oroszországi eredetű Chábád Lubavics mozgalomhoz. Mivel a lubavicsiak amerikai alapítványként Magyarországon nem juthattak hozzá semmilyen kárpótlási összegekhez, ezért ők létrehozták az 1950-ben megszüntetett Statusquo Ante hitközség állítólagos újraélesztésével EMIH (Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség) néven a maguk szervezetét. De hát hogyan működhet a Chábád Lubavics mozgalom egy félneológ, már a holokauszt után megszűnt közösség nevében? Választottak persze maguknak egy világi, tehát nem haszid elnököt, így ők most már bejegyzett egyházként működnek Magyarországon. 

- És mi a helyzet az EMIH ellenlábasával, a másik zsidó ernyőszervezettel, a Mazsihisszel? 
- Lázár Jánosnak jó volt a személyes viszonya a Mazsihisszel is, ám a Fidesz és a Mazsihisz közötti interperszonális kapcsolat nem volt túlzottan jó. Rossznak sem volt azért nevezhető, de a Mazsihisz kifejezetten baloldali irányultságú, ez nyilvánvaló, hiszen a Mazsihisz vezetői még az egykori Kádár-rendszerből jönnek. Lázár két legyet ütött volna egy csapásra. Egyrészt a felújított zsinagóga és a Holokauszt Múzeum mellett a haszid zsidók behozatalával csinált volna egy látványos zsidó szellemi központot Hódmezővásárhelyen, azon kívül a Fidesz számára szerzett volna a választások utánra egy zsidó hátteret. Ez a zsidó közösség ugyanis nemzetközileg nagyon jó kapcsolatokkal rendelkezik, magyar gyökerei ugyan nincsenek, de egész Kelet-Európában az ő soraikból kerülnek ki a vezető rabbik. Így Szerbiában, Romániában vagy éppen Munkácson, de gyakorlatilag mindenhol a lubavicsi haszid rabbik az irányadók. Budapesten azért nem, mert a magyarországi zsidóság a legnagyobb létszámú Kelet-Európában és ezért itt még a neológ zsidó irányzat a dominánsabb.

Az EMIH és a Mazsihisz folyamatosan vitában áll egymással, a Fidesz tehát nyert volna magának egy zsidó bázist, amely örült volna annak, hogy egy párt pénzeli őket, továbbá a Mazsihiszt is sarokba szorították volna ezáltal, hogy nem teljhatalmú urak innentől fogva zsidó körökben Magyarországon. Harmadsorban Erdélyi Miklóst és a hozzá tartozó hitközségi vezetőket pedig teljesen likvidálta volna a rendszerből. Én lettem volna az összekötő kapocs Lázár és a haszidok között, az utolsó feladatköröm pedig az lett volna, hogy Erdélyi Miklóst és mindenkit, akit ő hozott oda, minden módszerrel, válogatás nélkül tisztítsam el az útból. Mivel én Miskolcról származom, amely egy ortodox zsidó hitközség volt, így nagyon jól ismerem Köves Shlomót és az egész társaságot, jól passzoltam Lázárék tervéhez. Egyébként érdekesség, hogy bár én hoztam össze Lázárt Köves Shlomóval, de a rabbi előtt már engem gyalázott, úgy próbálta beállítani a helyzetet, hogy “megtűröm magam mellett ezt a Raguczki-gyereket, mert szeretem a zsidókat”. A februárra tervezett haszid zsidó hétvége ellen tiltakozott a helyi neológ hitközség, amely meghirdette, hogy azon a hétvégén a zsinagógában neológ istentisztelet lesz orgonával, tehát oda a haszidok a lábukat be nem fogják tenni.

- Furcsa helyzet állt elő, hiszen a helyi neológ hitközség mellett a nemzeti érzelmu magyar szervezetek, közöttük a Jobbik gyakorlatilag együtt tiltakozott a a haszid zsidók bejövetele ellen. Lázár végül meghátrált. Ez pontosan hogyan történt? 
- Lázár lemondta a tervet és semmi nem lett az egészből, tehát Köves Shlomóék hiába voltak Hódmezővásárhelyen terepbejáráson.

- Ön egyébként ebben az ügyben elég diplomatikusan nyilatkozott annak idején. Miért haragudott meg önre mégis Lázár János? 
- Azért, mert nem ítéltem el automatikusan Erdélyi Miklósnak a korábbi nyilatkozatát. Éppen az volt a baj, hogy túl diplomatikus volt a december 30-i nyilatkozatom, amit a helyi rádióban tettem. Ráadásul ekkor volt az izraeli légierő legsúlyosabb légitámadása a gázai övezetben, s ehhez kapcsolódik egy esemény. A polgármesteri hivatalban dolgozik egy aljegyző asszony, akinek van egy palesztin barátja, aki a gázai eseményekkel kapcsolatban is oktatja az aljegyző asszonyt. Kőkemény antiszemita lehet a srác, ezzel nincs is alapvetően semmi baj, a palesztinok 90 százaléka joggal az. Én a városházán éppen Erdélyi Miklós nyilatkozatára adandó válaszon dolgoztam, amikor berontott a kabinetirodába Végh Ibolya aljegyző asszony, s fél órán keresztül, amit én ott kaptam, hát nem volt semmi. Szóhoz sem tudtam jutni, amikor megpróbáltam megszólalni, akkor leordított.

Voltam mindenféle rohadt gyerekgyilkos, náci, amit el lehet képzelni, minden. Nekem ez már sok volt. Óriási nyomás volt rajtam, mert nekem Lázár János már novemberben megmondta, hogy vagy én leszek Erdélyi Miklós helyett a hitközségi elnök és a lubavicsi programok mennek, vagy elválunk egymástól. Lázár egyébként ezt a pénz által el is tudta volna érni, hiszen a hitközség egy darabig ellen tudott volna állni a nyomásnak, de hosszú távon aligha. Végh Ibolya aljegyző zsidózása miatt Erdélyi Miklós és a vásárhelyi hitközség vezetői megfogalmaztak egy Lázár Jánoshoz címzett nyílt levelet tiltakozásképpen. Ebben az állt, hogy magánemberként mindenkinek lehet véleménye, de egy magas beosztású felelős köztisztviselő ne tegyen ilyen megnyilatkozásokat.

Ez a nyílt levél felbőszítette Lázár Jánost, főleg az, hogy a levél kiszivárgott az országos médiába. Viszont érdekes, hogy csak a Népszava hozta le. Hogy miért csak ők, arról a személyes véleményem az, hogy azért, mert maga a Mazsihisz sem hiszi el, hogy Végh Ibolya ilyeneket mondott. Az összes magyarországi neológ zsidó vezető a Chábád Lubavics ellen kiállt volna, tele lett volna a zsinagóga neológ zsidó vezetőkkel, csak hogy a lubavicsiak ne tudjanak labdába rúgni, de mellettem, Lázárral szemben már nem állnak ki. Hiszen hogyan is lehetne az, hogy aki zsinagógát újít fel, holokauszt múzeumot hoz létre, aki folyamatosan vendégül látja és ebédre hívogatja Budapesten a Mazsihisz vezetőit és puszival köszönti őket az utcán, megtűrhetne maga mellett zsidózó munkatársakat? 

- Lázárnak anyagi haszna is volt ebből a nagy zsidóbarátságból? 
- Egy példa: volt tavaly májusban egy nemzetközi zsidó konferencia Hódmezővásárhelyen, amiből elég szépen profitált, mert az összbekerülési költsége 2 millió 800 ezer forint volt, de 9 millióról írták ki a számlát. Egyébként ekkor kóser étkezés volt, a Carmen étterem kamionokkal vonult le. Gondolom, ha ezt Lázár ennél a rendvénynél megcsinálta, akkor a többinél is így megy. Furcsa, hogy valaki 7 évnyi polgármesterkedés után átlépi a milliárdosok klubját…

- Ez igaz, őt csak Mr. 10 %-nak hívják. Budapesten több száz milliós építkezést csinált, a gyerekeinek a nevén több ezer hektár föld van (találtunk egy, Lázár parlamenti vagyonnyilatkozatában nem szereplő, sok tízmillióban mérhető balatoni nyaralót is - a szerk. megj.), ezt senki ne mondja nekem, hogy egy fiatalember 7 évnyi polgármesterkedés után összegyűjtheti. Csak azért kimegy Svájcba, hogy a feleségének cipőt vásároljon. Ez aligha telne a fizetéséből…

- Úgy hallottam, hogy a helyi strandot is ki szokta bérelni bulikra. 
- Ott rendszeresen vannak koktélpartik, én is voltam az egyiken. Két emelet megvan terítve, a pincérek seregei ott szorgoskodnak, zenekar, stb…

- Szóval nemcsak az MSZP-sek szeretnek dőzsölni. 
- Degenfeld gróf és az összes vezető politikus ide jár vadászni, idézve a Kádár-rendszer szellemét. Mutasson nekem olyan polgármesteri hivatalt, ahol jogászoknak, köztisztviselőknek kötelező hajtóknak elmenni hétvégén. 

- Ezt most nem mondja komolyan? 
- De bizony, a jogi és közgazdasági iroda vezetője két fazékkal űzi a vadat. A kabinetiroda vezetője, Tóth Péter már nem bírta idegekkel, például ő ment föl Budapestre a köztisztviselőknek vadászegyenruhát vásárolni, hogy hajtók legyenek. S, aki nem ment el egy ilyen vadászatra, annak valószínűleg az állásába került ez a döntése. Ebben a polgármesteri hivatalban ilyen diktatúra működik. 

- Végül is önt Lázár János mikor rúgta ki? 
- A nyílt levél volt az utolsó pont, ezért január 16-án felmentett a munkavégzés alól. Engem egy veszélyes alaknak állított be, én pedig munkaügyi bíróságra mentem, bepereltem. Abszolút igazságtalannak tartom ugyanis a kirúgásomat. Lázár most arra apellál, hogy megpróbál engem elmebetegnek beállítani. 

- Egy, önnel szögesen ellentétes oldalon álló személyt, a szintén vásárhelyi Mónus Áront, Adolf Hitler Harcom (Mein Kampf) című könyvének kiadóját is elmebetegnek akarja Lázár nyilváníttatni. Ahogy most nézem, ön egyáltalán nem tűnik elmebetegnek. 
- Amikor Lázár kirúgott, azonnal felhívta Zoltai Gusztávot, a Mazsihisz vezetőjét, s úgy állította be az egészet, mintha én találtam volna ki a megbukott haszid-tervet, de ő “szerencsére megszabadult ettől a mocskos kis disznótól”, mármint tőlem. A jobbikosoknak is ugyanezt hazudta egy lakossági fórumon, mármint, hogy az egész haszid-terv az én ötletem volt. 

- Szóval jelenleg folyik a munkaügyi per… 
- Lázár azt állítja, hogy én csak kitaláltam, amit Végh Ibolya mondott. A tanúk úgy meg lettek fenyegetve, hogy volt, akit közülük a mentő vitt el a bírósági tárgyalásról, mert nem bírt hazudni, és idegességében ott ájult el a tárgyalóteremben. A nyilatkozatok nem egybehangzóak voltak, ráadásul egyetlen egy ember sincs a polgármesteri hivatalban, akivel én valaha rossz viszonyban lettem volna. Végh Ibolyával pedig különösen jó viszonyom volt. A munkaügyi bíróságon egy kikeresztelkedett zsidó, Szemző Margit - aki magát már nem tartja zsidónak, de egyébként a nagypapája volt korábban a zsidó hitközség elnöke - védi velem szemben az önkormányzatot. Ők azzal védekeznek, hogy én politikai ügyet vindikálok ebből az egészből, s engem nem politikai ügyek miatt távolítottak el, hanem mert nem mentem el az időszakos munkaegészségügyi vizsgálatra. Ugyanakkor én nem köztisztviselőként dolgoztam ott, hanem politikai tanácsadóként, tehát nem a jegyző, hanem csakis a polgármester volt a főnököm. Nem kötelezett senki sem a felvételemkor, sem utána ilyen egészségügyi vizsgálatra, mert nem a köztisztviselőkkel egyenrangúan bántak velem. Én valójában Lázár személyes karrierjét voltam hivatott építgetni. Lázár Jánost nem érdekelte a kisebbségi önkormányzati munkám, de most kampányidőszakban hirtelen megint milliókat ajánlgat azoknak a cigánybűnözőknek, akiket egyébként utál és máskor nem is fogadja az irodájában sem. 

- Úgy tudom, van egy viszontper is. 
- Igen, visszatámadtak: Végh Ibolya aljegyző és peres társai - akik gyakorlatilag a polgármester és a polgármesteri hivatal - közben beperelte az izraelita hitközséget a nyílt levél okán, jó hírnév megsértése miatt.  A bírósági tárgyalás kezdetén még azt állították, hogy Végh Ibolya aznap nem dolgozott, egy kis idő múlva az aljegyző már azt mondta, hogy bement pár utalványt aláírni, de velem nem találkozott, megint később már azt nyilatkozza, hogy találkozott ugyan velem a folyosón, de én részeg voltam. Csakhogy két óra múlva a helyi rádióban nyilatkoztam, azt vissza lehet hallgatni, abból egyértelműen kiderül, hogy nem voltam részeg. A szemtanúk véleménye sem volt egybehangzó, nyilván meg lettek fenyegetve az állásuk elvesztésével. Össze-vissza megy a hazudozás, közben annyiban módosították a feljelentést, hogy nem a hitközséget, csak a nyílt levél aláíróit perelik 3 millió forintra. Ebből az ügyből is világosan látszik, hogy mi motiválja Lázár János filoszemitizmusát. Lázár János csak a személyes érdeke és karriervágya miatt  barátkozik a zsidókkal, mert ő önmagán kívül senkit nem tisztel. Jellemző, hogy Lázár egy általam megírt beszédért kapott kitüntetést a Zalaegerszegi Zsidó Hitközségtől és egy közalapítványtól.

- A Mazsihisz vezetői miért nem állnak ki ön mellett? 
- A személyes véleményem az, hogy egyértelmű számukra, hogy a Fidesz kormányt fog alakítani a következő választásokkor, a Mazsihisz pedig szeretne jóban lenni az aktuálpolitikai erővel. 

 

Raguczki Gábor is említést tesz a nagyinterjúban arról, amiről a helybeliek már régóta beszélnek, tudniillik, hogy Lázár János tagja az úgynevezett milliárdosok klubjának. Amennyiben ez így van, érdemes a vagyonának utánanézni, egy parlamenti képviselőnek (egyben polgármesternek) ugyanis elvileg nyilvános a vagyonbevallása. 2008-ban a képviselői tiszteletdíja a bevallás szerint 545 ezer + 485 ezer (összesen tehát 1 millió 30 ezer forint) havonta, továbbá a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt-től kap havonta 82 ezer forintot. Emellett, mint tudjuk, az összes parlamenti képviselő közül kiemelkedve, szemérmetlenül magas költségtérítést vett föl, amelyet semmiféle számlával nem kellett igazolnia. Egészen pontosan három év alatt több mint 18 millió forintra tett így szert.

A polgármester felerészben (a feleségével) tulajdonosa egy 779 négyzetméteres ingatlannak és a rajta álló 160 négyzetméteres lakóháznak, autó nem szerepel a vagyonnyilatkozatában. Vásárhelyen, Mindszenten és Mártélyon rendelkezik szántóval, előbbi két településen több helyen is. Vagyonnyilatkozatában festményeket, egyéb műtárgyakat, bútorokat sorol fel, de kiderül az is, hogy 15 milliója van befektetési alapban, 5 milliós életbiztosítással, 4,5 millió forint készpénzzel rendelkezik, és 1 millióval tartozik pénzintézeteknek.

A hivatalosan feltüntetett adatokból látszik, hogy milliomos, de az nem derül ki, hogy milliárdos lenne, ám élünk a gyanúperrel, hogy nem minden vagyonát tárta a nyilvánosság elé. Raguczki Gábor például említést tesz az interjúnkban egy több százmilliós titokzatos budapesti építkezésről, szerkesztőségünk pedig kiderítette, hogy Lázár egy balatoni villával is rendelkezik, amely Révfülöpön található. A Tapolcai Körzeti Földhivatal bejegyzése szerint Lázár János holtig tartó haszonélvezeti joggal rendelkezik fölötte, a papíron feltüntetett tulajdonos azonban a felesége és a fia, egyenlő arányban. A bejegyzés száma: 30008/277/05. Ki tudja, hány vagyontárgyát tette még ugyanezzel a módszerrel a nyilvánosság előtt láthatatlanná?

A jövőre esedékes Fidesz-kormány leendő belügyminisztereként az elmúlt hetekben Lázár János neve mellett felmerült Pintér Sándor neve is. Az Index internetes újság úgy tudja, a milliárdos üzletember jelezte a Fidesz vezetőinél: ha Orbán Viktor kormányt alakít, szívesen elvállalná ismét a belügyi tárca irányítását. A lap forrásra hivatkozva azt írta: Orbán Viktornak döntenie kell, hogy Lázár Jánost, vagy a testületekben mind a mai napig nagy “tekintélynek” örvendő, máshol rettegett Pintért választja. Szerintük Pintér szakmailag minden bizonnyal jobb választás lenne, személye viszont rossz üzenet, amely teret adna a 2002 előtti zűrös ügyek felemlegetésének.

Pintér Sándor neve is ismerősen cseng egyébként zsidó körökben, bár Lázár Jánossal ellentétben nem a zsidó hitközségek berkeiben, hanem gengszterek között mozgott. A zsidó maffiafőnök képében tetszelgő Tasnádi Péter a bírósági tárgyalásán annak idején nem kevesebbet állított, mint hogy a közte és Pintér Sándor között keletkezett korábbi üzleti ellentétek miatt tartóztatták le. Az átkosban gépkocsivezetőként kezdő, majd egészen a rendőrtábornoki posztig eljutó Pintér számára főként az olajos botrány és a bombagyáros, Dietmar Clodo ügye (amelyek során érintettként felmerült a neve) okozott kellemetlenséget, karrierje azonban a maffiabotrányok ellenére az Orbán-kormány alatt és a 2002-es kormányváltás után sem tört meg: milliárdos üzletemberként folyamatosan kapcsolatban maradt a hazai politika és gazdaság legfontosabb irányítóival.

Nem mellesleg Pintér Sándornak elévülhetetlen “érdemei” vannak abban, hogy 2002-ben az MSZP-SZDSZ került hatalomra, a később leleplezett választási csalások fedezésével. A balliberálisok meg is hálálták ezt. Pintér az OTP Nyrt. igazgatósági tagja és Csányi Sándor tanácsadója, aki jelentős részvénytulajdonnal is rendelkezett a bankban, és egy jól menő biztonsági céget, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. is működtet, sok egyéb vállalkozás mellett. Idén Pintér Sándor egyik cégét egy kecskeméti vállalkozó feljelentette sok tízmillióra rúgó sikkasztás gyanúja miatt. A dolog érdekessége, hogy egy darabig a nyomozás sem kezdődhetett el, mert sem Bács-Kiskun megye, sem pedig Csongrád megye rendőrfőkapitánya nem vállalta, elfogultságra hivatkozva. Most éppen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének adták tovább a feljelentést. A már számtalan sötét ügybe keveredett, sok maffiózóval összehozott Pintér Sándor legundorítóbb kapcsolata mégis a 2006-os felkeléseket vérbe fojtó Gergényi Péter gyurcsányista ex-rendőrkapitánnyal ápolt barátsága. A legvéresebb rendőrterror idején, 2006 év végén alapított közös utazási irodát a szemkilövető Gergényi rendőrkapitány Pintér Sándorral, az Orbán-kormány volt és talán jövőbeni belügyminiszterével. Ennyit az MSZP és a Fidesz összefonódásáról.