2020. június 2., kedd, Kármen, Anita, Csilla napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
23:57 Felkészült az évfordulóra a kövekből kirakott Trianon-emlékmű Putnoknál23:46 Boncolási jegyzőkönyv: a rendőri intézkedés okozta George Floyd halálát23:33 Török enyhítés: már hetente kétszer is elmehetnek sétálhatnak a fiatalok23:25 Tovább lassult a járvány Nagy-Britanniában23:10 Átlépte az egymilliót a fertőzöttek száma Latin-Amerikában22:53 Június közepétől szabadon utazhatnak a csehek22:36 Hosszúszárnyú bálna költözött Montreal kikötőjébe22:15 Gyújtogattak a Fehér Háznál, Trumpot állítólag bunkerbe menekítették, templomot gyaláztak meg stb.22:08 Megreformálták közbeszerzési rendszert a Vatikánban21:14 Pünkösdi szóváltókat állított elő a rendőrség20:57 Trump telefonon beszélgetett Putyinnal, szóba került a G7-csúcs is20:35 Elengedtek a túszejtők egy másfél hónapja fogva tartott 13 éves fiút Belgiumban20:19 Nem aratott nagy sikert a vendégek és vendéglősök körében az asztalnyilvántartásról szóló rendelet Romániában19:57 Leminősítette Indiát a Moody's19:40 Lukasenkáék nem engedik meg a fehérorosz Majdant
24 óra legolvasottabbjai

Antimagyarizmus, Tanulmányok ::

Pelle János és a többi hazudozó figyelmébe: Károlyi barátja maga ismeri el Prohászka püspök szobrának ledöntését

Reklám


"Prohászka Ottokárnak tudomásom szerint nem volt szobra, ez egy Pázmány-szobor volt, amit felrobbantott a Faludy" -
mondta Pelle János HVG-s újságíró az MTV Ma Reggel című műsorában (ilyen helyes magyarsággal).
Ez csak egy a sok ködösítési próbálkozás közül, úgyhogy álljon itt egy 1988-as interjúrészlet, melyben a szoborromboló maga ismeri be dicsőséges cselekedetét. (Vagy, ha csak mi nem tudunk mindenről, és a komcsibarát gazember Pázmány-szobrot robbantott valamikor, kérjük szépen Pelle Jánost, tárja a közvélemény elé a nagy költő eme újabb nemes megnyilvánulását.)
H.B.: ... Te magad is a reakció, a butaság és a klerikalizmus elszánt ellenfele voltál, vakmerő lovagja a gondolkozás és a cselekvés szabadságának. Nyilván ez indított arra is, hogy fiatalkorodban részt vegyél a Prohászka-szobor ledöntésében. Hogyan látod ma ifjúi tettedet, s miként ítéled meg Prohászka szerepét, aki az úgynevezett ,,keresztény kurzus'''' elvakult tobzódásának szellemi kísérete, ideológusa volt?

F. GY.: Hadd veszem (sic) a dolgokat sorra, már azért is, mert 35 esztendő múltán ez az első alkalom, hogy erre a kérdésre válaszolhatok. Emlékszem még az időre, amikor Prohászka szobrát a Károlyi-kertben felállították. Miért ily gyorsan, kérdeztem akkor. És miért nem inkább Horváth Mihály csanádi érsek szobrát állítják fel, aki történetírásunkban és az 1848–1849-es szabadságharcban oly nemes szerepet vállalt? Vagy Martinuzzi Fráter Györgyét, a független Erdély megteremtőjét? De hát abban az időben nem ez volt az egyetlen jelenség, ami nem tetszett nekem, és napirendre tértem fölötte.
Első emigrációm alatt, Párizsban megismerkedtem Károlyi Mihállyal, aki elmondta nekem, hogy Prohászka az első világháború idején az ő (Károlyi) hívei közé tartozott, és akkor fordult ellene, amikor a politikai opportunizmus ezt kívánta, mi több, őt ,,farkastorkú gazembernek'' szokta volt aposztrofálni. Hogy valaki védekezni nem képes emigránst ily módon támadjon, és ugyanakkor -- egyházi méltósága ellenére – születési hibáját vesse a szemére (Károlyi platinalemezt hordott gégéjében) – azt nem kis méltatlanságnak érezte. Láttam: úgy látszik, nem tudja, hogy Prohászka szobrát azzal a palotával szemközt állították fel, ahol Károlyi a fiatalságát töltötte, és amelyhez annyi történeti emlék fűződött: ott tartóztatta le Batthyány Lajost Haynau 1849. január elsején. Óvakodtam tehát Károlyit felvilágosítani, hol áll Prohászka szobra.
1946 áprilisának utolsó napjai egyikén Károlyi hazatért emigrációjából, röviddel az után, hogy én is hazaérkeztem. Mindjárt az első nap a Károlyi-palotába ment, melyet nem látott 27 esztendeje, körbejárt a szobákban, kinézett az ablakból a kertre, és megkérdezte: kinek a szobra áll ott? Mikor megtudta, ama kívánságát fejezte ki, hogy a szobrot vigyék el kertjéből – majd a palotát és a kertet, pár órával az után, hogy visszakapta, a köz rendelkezésére bocsátotta. Semmi sem történt. Egy év alatt Károlyi háromszor fordult ajánlott levélben az illetékes egyházi hatósághoz (úgy emlékszem, az érseki helynökhöz) azzal a kéréssel, hogy a szobrot az ő (Károlyi) költségén, az általa rendelkezésre bocsátott teherautón szállítsák el bárhova az országban.
Minthogy válasz egy évig sem érkezett, Károlyi megkért bennünket, döntsük le a szobrot, lehetőleg úgy, hogy kárt ne tegyünk benne. Így történt.
(Hegyi Béla: Faludy György - Új Tükör, 1988. VI. 19., részlet)
Valóban így történt?

Avagy igazat mond-e a zsidó, aki az MDF szerint legnagyobb magyar költőink egyike?
Barlay Ö. Szabolcs művelődéstörténész írásából idézünk.
"Elérkezett az ördögi terv kiagyalóinak órája. 1947. április 26-án az éj leple alatt a Károlyi Mihály által felkért szabadelvű csoport fiatal tagjai kötelekkel, rudakkal, vassodronyokkal "felfegyverkezve" kötelet akasztottak a püspök szobrára, és ledöntötték.
Akciójukat sikeresnek érezhették, hiszen túlteljesítették Károlyi óhaját: még a püspök feje is levált a törzsről, és ott hevert lábuk előtt a porban.
Diadalittasan ott is hagyták: hadd lássák a másnap, április 27-én, vasárnap reggel misére igyekvők, hogy égig magasztalt prófétájuk milyen sorsra jutott."
Kuruc.info
(Bővebben a szobor történetéről itt.)
Kapcsolódó:
Reklám


Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready