A Székelyek Nagy Menetelésére készülve, október hónap végén szinte észrevétlenül adták át Sepsiszentgyörgyön a restaurált, s egyben magyartalanított első világháborús emlékművet a háromszéki város köztemetőjében. A sepsiszentgyörgyi közös, tehát minden felekezet tagjait magába fogadó sírkert a református vártemplom közelében, a város egyik református temetője, a zsidó temető, illetve a román hadsereg által korábban használt lőtér mellett van. A köztemetőben a városban és környékén elesett katonákat az első világháború derekán, az 1916-os, úgynevezett román betöréskor temettek először. Ismereteink szerint az obeliszk alakú első világháborús emlékmű alatti tömegsírban több száz különböző nemzetiségű katona nyugszik, s közülük név szerint csak 114-et ismerünk. Az emlékmű előtti térségen kilencven, sírkővel is megjelölt egyéni katonasír van. Az itt nyugvó elesett katonák többsége természetesen magyar.

Demeter Lajos sepsiszentgyörgyi helytörténész szerint a világháborús emlékművet már a Trianon utáni román uralom idején, az 1930-as évek elején állították föl a köztemetőn belüli hősi temetőben, amelynek terveit annak idején Kós Károly készítette. Az emlékmű alatt és körülötte az egyéni sírokban is leginkább magyar elesett hősi halottak nyugszanak, de kisebb számban vannak itt németek, románok, ukránok és oroszok is. Azt nem tudjuk, hogy a múlt század '30-as éveinek elején ki tervezte és faragta az obeliszket és az egyéni sírok köveit, ám az ismeretes, hogy a sepsiszentgyörgyi Puskás István kőfaragómester 1942-ben az oszlopemléket fölújította, miközben a homlokoldalának felső részére elhelyezte a márványból kifaragott magyar címert. Ezen utóbbi állapotot őrizte meg számunkra az az elég gyenge minőségű fénykép, amelyen egy helybeli család látható az obeliszk talapzatán: Az emlékmű alsó, kocka alakú alkotóján lefelé fordított kivont kard, mellette kétoldalt az első világháború idejét jelző 1914 - 1918. Az obeliszk felső részén legfelül a magyar címer, alatta "A Hazáért" fölírás látható.

A hősi emlékmű legfelső dísze, a Horhy Istvánra emlékeztető fölirat mindenképpen 1942. augusztus 20. után, a magyar címer berakása után került a homlokoldal csúcsára. Horthy Miklós kormányzó fia és egyben helyettese ugyanis a keleti fronton ezen a napon zuhant le Héja típusú vadászrepülőjével és halt hősi halált. Az egész magyarságot megrázó tragédia után az ország számos helyén, így az 1940-ben visszatért erdélyi településeken is emlékművekbe vésett szavakkal tisztelegtek a fronton meghalt kormányzóhelyettes emléke előtt. A sepsiszentgyörgyi fölirat ez volt: "Vitéz Nagybányai Horthy István Magyarország kormányzóhelyettese". Valószínűleg ezt a fölírást is Puskás István kőfaragómester véste be az obeliszkbe.

Sántha Imre Géza sepsiszentgyörgyi művészettörténész, kortárs festőművész több szócikket is írt a város műemlékeiről. Az első világháborús hősi emlékmű történetét tárgyalva azt írja, hogy 1945 után (románok vagy áruló magyarok - H. J.) bevakolták a Horthy István emlékét hirdető fölírást, leverték az alatta levő magyar címert. "A Hazáért" fölírás, a kivont kard és a háborút időtartamát jelző két évszám egyelőre maradhatott. A legfelső részen a vakolat egy idő után azonban lemállott, s így a Ceausescu-rendszerben is mindenki olvashatta a Horthy István emlékét hirdető fölírást.

Még mielőtt a sepsiszentgyörgyi emlékoszlop sorsának gyalázatosabbra fordulásáról szólnánk, tegyünk említést Puskás István kőfaragómester második világháború utáni sorsának alakulását. Ő alkotta többi között a lisznyói, csernátoni és a sepsiszentgyörgyi országzászló-emlékművet. Az 1942-ben épített sepsiszentgyörgyi országzászló-talapzat az Erzsébet parkban, a Székely Mikó Kollégium épületével szemben állt. Tervezője Haáz Ferenc Rezső, megépítője Puskás István volt. Észak-Erdély azonban 1944-ben ismét ebek harmincadjára került, s a megszálló román és szovjet hatalom, áruló kommunista "magyarok" közreműködésével a magyarság megalázásának egyértelmű szándékával a lerombolt országzászló-talapzattól alig néhány méternyire 1951-ben fölépítették a szovjet "felszabadítókat" dicsőítő emlékművet, amelytől végérvényesen még ma sem szabadultak meg a helybeliek. A Székely Mikó Kollégiummal átellenben fölállított szovjet emlékmű alkotója: Puskás István...

Az erdélyi magyar lapok már 2010-ben hírül adták, hogy a Sepsiszentgyörgyi Városházán tiszteletét tette egy Laura Tiron nevű román hatósági "szakértő", aki az RMDSZ-es településvezetéssel többi között az Olt partján már jó ideje álldogáló Bronz Béla nevű román katona szobrának, illetve a köztemetőben omladozófélben levő első világháborús hősi emlékmű állapotáról folytatott megbeszélést. A tiszteletre méltó hölgy hangsúlyozta, hogy a felsőbb állami hatóságok igen fontosnak tartják a műemléki és kegyeleti szempontból egyaránt értékes világháborús obeliszk restaurálását... Az RMDSZ-es Czimbalmos Kozma Csaba (Czimbi) városgazda, volt alpolgármester az idén áprilisban örömmel újságolta a sajtónak, hogy elkészült a restaurációs terv (érdekes módon a magyar föliratokat már két évvel korábban, sietős tempóban leverték az obeliszkről - H. J.)

A legfontosabb munkálatok elvégzése után jó két esztendeig pihengettek a felújítók, majd végre 2013. október végén különösebb hírverés és csinnadratta nélkül a kivitelező átadta a restaurált hősi emlékoszlopot Sepsiszentgyörgy városvezetésének és lakosságának. Csakhogy a jobb sorsra érdemes háromszékiek mostantól egy egészen más, magyartalanított világháborús hősi emlékművet láthatnak a köztemetőben. Sántha Imre Géza, a téma szakértője szerint az elesett magyar katonák rendfokozatát és beosztását egyszerűen lehagyták, több magyar harcos nevét pedig elrománosították... A fölújított emlékművet szemlélve megtudjuk, hogy ezek a katonák mégsem, "A Hazáért" estek el, mert ez a közlés is lemaradt a homlokoldalról. Azon már nem is csodálkozunk, hogy a magyar címer és a Horthy István emlékét hirdető fölírás sem került föl az obeliszkre.

Több kérdést, többeknek is föl kell tennünk a gyalázatos, ám érdekes módon az erdélyi és az anyaországi magyar sajtó figyelmét elkerülő sepsiszentgyörgyi eset nyomán. A Horthy István- és a A Hazáért-fölírás eltüntetéséhez kinek a fölhatalmazásával kollaborált a megszálló románokkal a sepsiszentgyörgyi RMDSZ-es városvezetés? Hogyan kerülhettek föl a hősi emlékműre az Erdélybe 1916-ban betörő, és ott fosztogató, gyilkolászó román katonák nevei? Czimbalmos Kozma Csaba és RMDSZ-es társai beleegyeztek-e abba is, hogy a magyar katonák neve mellől elhagyják a rendfokozatukat, egységük megnevezését és beosztásukat? Végül szeretnénk tudni azt is, hogy az első világháború kitörésének centenáriuma előtt mi a véleménye erről a budapesti Honvédelmi Minisztérium Hadisírgondozó Osztályának?

Hering József - Kuruc.info