Az egykoron háromhajós, román stílusban épült nagyméretű aracsi pusztai romtemplom a Bánság szerbek bitorolta fertályában, pontosabban Törökbecse közelében áll. A XIII. század legelején, tehát az Árpád-korban épült templom még romjaiban is hirdeti a magyarság korai jelenlétét a Délvidék ezen szögletében. A megszálló szerbeknek mindig is szúrta a szemét ez az eredetileg bencés apátsági templom- és kolostorrom, s nem egyszer megpróbálták ószlávosítani, azaz a tolvaj aljanép szokása szerint a történelmi tényeket meghamisítani. A szándék egyik szláv élharcosa Nebojsa Stanojev, aki még „tudományos” tanulmányt is szentelt az aracsi pusztatemplom történetének.

A rovásírásos kopjafák, a faragott fakereszt és a harangláb mostani eltávolításához, szemétre vetéséhez korábban „magyar” muníciót is kaptak a megszállók. A templom- és kolostorrom magyar eredetét ugyan nem kérdőjelezte meg, de a körülötte az Aracs '95 Pusztatemplom Polgárok Társulata által 2002-ben fölállított faragott, rovásírásos keresztet és kopjafákat nem odaillőnek nevezte egy Ózer Ágnes nevű délvidéki muzeológus, a Vajdasági Múzeum igazgatója, az ottani pártélet ismert személye, aki szellemi mentorát, a fentebb már említett szerb Nebojsa Stanojevet idézve a romtemplomnál felállított kopjafákat nemes egyszerűséggel csak „valami kiállított totemeknek” nevezte.

Nos, a „tájidegen, kiállított totemeket” a Vajdasági Tartományi Műemlékvédelmi Intézet szerb pribékjei most a kereszttel és a haranglábbal együtt ledöntötték. A delhir.info hírportál által kitett fényképen hét darab talapzatából kifordított és fölhalmozott kopjafa, az eredeti helyén a barbár művelet előtt a kopjafák fölé magasodó, rovásírásos nagyobb fakereszt látható a szemétre vetve.

Kíváncsian várjuk, hogy miként reagál erre az újabb szerb gaztettre Budapesten a Bem József téri Külügyminisztérium.

Hering J. - Kuruc.info