Beke István és Szőcs Zoltán ellen 2016. május 18-án emelt vádat a DIICOT. A nyilvános tárgyalási szakasz szeptember 13-án kezdődött, október 7-én hallgatták ki az első tanút.

Az október hetedikén elsőként kihallgatott egykori HVIM-tag saját vallomása szerint Beke és Szőcs barátja volt 2015 decemberéig. Előtte hét éven át volt tagja a HVIM-nek, ebből négyben „egy szűkebb körhöz tartozott”. Egyike volt annak az öt személynek, akik részt vettek a Beke cégirodájában, a románok vádja szerint 2015. október 10-én lezajlott „konspiratív találkozón”, amelyen leszögezték – szintén a románok vádja szerint – a december elsejei „merénylet” részleteit.

Vallomásában Bandi segített az ügyészségnek, és nem segített a vádlottaknak. Egy adott ponton megemlítette, hogy a beszélgetés fordításában nem jelenik meg, hogy a résztvevők sokszor felnevettek, de amikor a bíró ennek a jelentőségéről kérdezte, visszakozott. Később Szőcs Zoltán ügyvédje is rákérdezett: előfordult-e, hogy viccből mondtak bizonyos dolgokat csak azért, mert tudták, hogy az üléseiket a titkosszolgálat megfigyeli? Bandi Szabolcs határozott válasza: nem.

Bandi megerősítette a vád másik stratégiai állítását, amely a találkozó és az ott megbeszéltek komolyságát hivatott alátámasztani. Azt állítja, hogy a jelenlévőknél nem volt mobiltelefon, a készülékeket minden találkozó előtt az autóban hagyták, vagy összegyűjtve egy másik helyiségben.

Nem tudta felsorolni, kik vettek részt az október 10-i beszélgetésen, viszont megerősítette: ő rögzítette a beszélgetést. Az ügyész kérdésére elmondta, hogy mi volt a „petárdaszerkezet” célja: „a szerkezet Kézdivásárhelyen, a románok ünnepén kellett volna működésbe jöjjön”. A tolmács elakadt, és zavarában visszakérdezett: fel kellett volna robbantani? „Működésbe kellett volna hozni” – hangzott a válasz.

Bandi Szabolcs erősítette meg, ami az oláh ügyészség szerint a HVIM elsődleges motivációja: Nagy-Magyarország visszaállítása. A vád szempontjából ez azért különösen fontos, mert a terrorizmus elhárításáról szóló 2004/535. törvény szerint egy bűncselekményt a politikai motiváció tesz terrorcselekménnyé; e nélkül holmi petárdák felrobbantása kihágásnak, esetleg rongálásnak minősülne, és fel sem merülne a közösség elleni merénylet.

(Itthon.ma - Átlátszó nyomán)

A bukaresti táblabíróságon majdnem egyórás késéssel kezdődött pénteken a Beke István Attila és Szőcs Zoltán elleni kirakatper hetedik tárgyalása. A tárgyalásról Beke Csilla, Beke István Attila felesége számolt be a Háromszéknek.

Elmondta: tanúkként kihallgatták Szőcs Csongort, Mihály Mártát és Tóth Hannát, akik vallomásukkal megkérdőjelezték a vád és a védett tanú által bizonygatott beszélgetés időpontját – 2015. október 10-ét –, alátámasztva az ügyvédek régebbi fellebbezését. Az ügyész Szőcs Csongortól azt kérdezte, „akkor mikor volt a beszélgetés?”, aki azt válaszolta, hogy ezt kérdezze meg a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság ügyészeitől, ők vádolják a két kézdivásárhelyit olyan képtelenséggel, amelyet normális ember saját szülővárosában soha nem követne el. Mihály Márta és Tóth Hanna igazolták Szőcs Zoltán október 10-i távollétét.

A tárgyalás csúcspontját a mintegy húszperces hanganyag meghallgatása jelentette. A hivatalból kirendelt fordítónő közölte, képtelenség lefordítani, mert öt százalékát ha megértette, annyira rossz minőségű a felvétel. Azt is megjegyezte, minden tisztelete annak, aki a hivatalos fordítást elvégezte, de ő képtelen bármit megállapítani az anyag helyes vagy helytelen fordításáról, szöveghűségről, esetleges kivágásokról, a beszélgetésen részt vevő személyek hang szerinti azonosításáról (ami nyilatkozata szerint Bandi Szabolcsnak „sikerült” a kihallgatása idején). Kérte a hanganyag eredeti átírását magyar nyelvre, amit a bíróság nem tudott rendelkezésére bocsátani, szerinte érdekes, hogy ezt az előbb említett tanú saját vallomása szerint neki lefordították. A hanganyag egy minősíthetetlen hangzavar, amit technikai okok miatt két nekifutásból sikerült lejátszaniuk, de pletyka nem lesz belőle – mondta.

Beke Csilla továbbá azt is közölte, az ügyvéd kérdését, hogy a fordító (aki hónapok óta fordít az ügyben) tudná-e azonosítani a vádlottakat a hanganyag alapján, a bíró elutasította. A hanganyagrészlet kezdetén kivehető Beke István Attila visszatérése a beszélgetés helyszínére, amit B. Sz. kérdése erősít meg: „Már kész is van?”, majd telefonok csengése, párhuzamos beszélgetések, nevetések, szófoszlányokban, hogy valaki talált egy doboz petárdát, a tanácsgyűlésről, Tankcsapda-koncertről (a hivatalos fordításban Dancs Annamari), koncertjegyekről, „fóliában (virágházban) használt termosztátról”, kutyatáprendelésről, az emag.ro honlapjának meghibásodásáról, füstről, Új Jobboldal- (Noua Dreapta) felvonulásról, gyújtózsinórról, zászlókról esik szó. A hanganyag fülhallgatóval történő többszöri meghallgatása esetén sem érthető, mert többszörösen vágott, és ez értelmetlen részeket eredményez. Beke Csilla hangsúlyozza, a beszélgetés nem október 10-én történt (ezt csak a védett tanú és Bandi Szabolcs állítja), ezzel szemben a vádiratban az szerepel, hogy „titkos beszélgetés volt, ahol telefonok nem lehettek és nem is voltak”, ennek ellenére a hanganyagban több mint ötször szólalnak meg telefonok, és hallatszik telefonbeszélgetés. Ezek a hivatalos fordításban vagy nem léteznek vagy érthetetlen szövegként vannak feltüntetve.

A hivatalos fordítás „tévedéseiről” is szó esett, például a román központi médiában napokig azt terjesztették, hogy Beke István Attila felvállalta egy bomba elkészítését azzal a szóval, hogy „facem!” (megcsináljuk), ám ő magyarul annyit mondott, hogy „majd meglátjuk” (és nem egy bomba elkészítésének a felvállalására mondta), vagy egy másik példát is említettek, „azi e 10 octombrie” (ma október 10. van), miközben magyarul az hangzott el, hogy „október 10-e a határidő” (valaminek a kifizetésére). Nem hallatszik sehol Szőcs Zoltán felbujtása, sem Beke István Attila bombakészítési bevállalása. De nem hallatszik az sem, amit a védett tanú „jelentett”, szerinte az is elhangzott, hogy a december elsejére tervezett improvizált szerkezet robbantását Esztelneken fogják megbeszélni, és Székelyföld autonómiáját csak erőszakkal lehet kiharcolni. A védett tanú félrevezette a hatóságokat, vagy a hatóságok akarták félrevezettetni magukat? – tette fel a kérdést Beke Csilla.

Datki Zsuzsa, Datki Levente, Darvas Erzsébet, Szathmáry János, Soós László és Németh Loránd Csaba kihallgatására február 24-én, a következő tárgyaláson kerül sor, és elméletileg akkor döntenek a független szakértői tűzszerészeti vizsgálatról és a megfellebbezett hanganyagról is.

(Háromszék)