Peter Gajdos hadügyminiszter felvetette, hogy ismét fontolóra veszik a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését. A katonaság iránt ugyanis egyre kisebb az érdeklődés, ezért a tárcavezető a hivatásos katonai állami szolgálat új koncepciójával próbálja megoldani a kialakult helyzetet - írja az Aktuality.sk nyomán a Felvidék.ma.
Mivel az országban rendkívül alacsony az érdeklődés a fegyveres erőknél végzett munka iránt, a Szlovák Köztársaság Hadügyminisztériuma a lakosság körében közvélemény-kutatást indít a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetéséről.
„Jelenleg megfelelő számú alkalmazottunk van a feladatok teljesítésére úgy az aktív, mint a tartalékos szolgálat ellátására. A jövőben azonban megfontolás tárgyává tennénk ezt a megoldást is, mivel a katonai szolgálat iránti érdeklődés az utóbbi időben stagnál” – nyilatkozta a TASR hírügynökségnek Peter Gajdos hadügyminiszter (SNS).
A hivatásos katonai szolgálatot a tárca a bérek és juttatások emelésével is vonzóbbá szeretné tenni. A katonai hivatás iránti érdeklődést a hivatásos katonai szolgálat új koncepciójával kívánják megoldani, ennek része, hogy a hivatásos katonák bére a következő évben 40%-kal emelkedne.
Azt kapnák tehát, amit megérdemelnek a jól teljesített munkáért és a nem szokványos erőfeszítésért. A minisztérium természetesen figyelembe veszi mindazt a veszélyt, amellyel az egyes hadműveletek és a munkájuk során szembenéznek a világban és az itthon végzett munka során - közölték.
A miniszter felvetette a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetését is abban az esetben, ha ezt a Szlovák Köztársaság Fegyveres Erőinek (OS) érdeke megkövetelné az ország védelme és biztonsága szempontjából. Ehhez azonban társadalmi vitára van szükség, és nem csekély anyagi befektetésre a kellő infrastruktúra megteremtése érdekében.
Magyarországon a sorkatonai szolgálat bevezetését kizárólag a Mi Hazánk Mozgalom szorgalmazza. Novák Előd, a párt alelnöke szerint a hadkötelesek túlélési esélyeit is növelné a Mi Hazánk által szorgalmazott, egy-két hónapos sorkatonai alapkiképzés, így az nemcsak közösségi, hanem egyéni érdek is volna. A magyar alaptörvény szerint „Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére”. Az állam azonban nem biztosítja az ehhez szükséges alapkiképzést, pedig háborús helyzetben most is besoroznák a hatályos szabályok szerint azokat is, akik soha nem voltak katonák.
Kapcsolódó: