Több kezdeményezés is született Romániában arra vonatkozóan, hogy az erdélyi magyarság szabadon használhassa anyanyelvét az egészségügyi intézményekben. A magyar nyelvű betegellátás teljes körű biztosítását a magyar orvosok tömeges elvándorlása, valamint a páciensekkel történő hatékony kommunikáció megteremtése indokolja.
Magyar nyelvű betegellátás biztosítására kötelezné az erdélyi egészségügyi intézményeket az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nevű civil szervezet, amely nemrég levélben fordult a témában a bukaresti egészségügyi, valamint oktatási minisztériumhoz.
Bagoly Zsolt alelnök kezdeményezése mögött az a közismert tény áll, hogy az utóbbi években Románia magyarlakta régióiban rendkívüli mértékben lecsökkent a magyar, illetve a magyarul tudó orvosok és más egészségügyi dolgozók száma.
A tömb magyar vidékeken (például a Székelyföldön) a jelenség kevésbé okoz gondot, hiszen a lakosság szinte kizárólag magyar orvosokkal kerül kapcsolatba, Erdély szórványrégióiban azonban a magyar betegek túlnyomó többsége a román nyelvet kénytelen használni az egészségügyi intézményekben.
Az ifjúsági szervezet szerint mindez veszélyt is hordoz magában: az anyanyelv használatának akadályozása az egészségügyi ellátás során különösen súlyos következményeket (például félrekezelést, gyógyszer-túladagolást) vonhat maga után. Rendkívül lényeges például, hogy a beteg teljesen pontosan és érzékletesen írja le az orvosnak tüneteit, panaszait, s ugyanilyen fontos, hogy az orvos útmutatásait, javaslatait tökéletesen megértse.
A diszkrimináció megszüntetése érdekében a szervezet szorgalmazza az illetékes tárcáktól, hogy vezessék be a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a román anyanyelvű hallgatók számára a magyar nyelv tanítását, tegyék kötelezővé a magyar nyelv tanulását az erdélyi posztliceális egészségügyi oktatásban, s kötelezzék az erdélyi egészségügyi intézményeket, hogy minden esetben biztosítsák a magyar nyelvű betegellátást.
(MNO nyomán)
Magyar nyelvű betegellátás biztosítására kötelezné az erdélyi egészségügyi intézményeket az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nevű civil szervezet, amely nemrég levélben fordult a témában a bukaresti egészségügyi, valamint oktatási minisztériumhoz.
Bagoly Zsolt alelnök kezdeményezése mögött az a közismert tény áll, hogy az utóbbi években Románia magyarlakta régióiban rendkívüli mértékben lecsökkent a magyar, illetve a magyarul tudó orvosok és más egészségügyi dolgozók száma.
A tömb magyar vidékeken (például a Székelyföldön) a jelenség kevésbé okoz gondot, hiszen a lakosság szinte kizárólag magyar orvosokkal kerül kapcsolatba, Erdély szórványrégióiban azonban a magyar betegek túlnyomó többsége a román nyelvet kénytelen használni az egészségügyi intézményekben.
Az ifjúsági szervezet szerint mindez veszélyt is hordoz magában: az anyanyelv használatának akadályozása az egészségügyi ellátás során különösen súlyos következményeket (például félrekezelést, gyógyszer-túladagolást) vonhat maga után. Rendkívül lényeges például, hogy a beteg teljesen pontosan és érzékletesen írja le az orvosnak tüneteit, panaszait, s ugyanilyen fontos, hogy az orvos útmutatásait, javaslatait tökéletesen megértse.
A diszkrimináció megszüntetése érdekében a szervezet szorgalmazza az illetékes tárcáktól, hogy vezessék be a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a román anyanyelvű hallgatók számára a magyar nyelv tanítását, tegyék kötelezővé a magyar nyelv tanulását az erdélyi posztliceális egészségügyi oktatásban, s kötelezzék az erdélyi egészségügyi intézményeket, hogy minden esetben biztosítsák a magyar nyelvű betegellátást.
(MNO nyomán)
