Újabb fordulat a 2018-ban terrorizmus vádjával elítélt két székely fiatalember, Beke István és Szőcs Zoltán ügyében: idősebb Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő a román képviselőház elnökéhez fordult, mert egy kormánypárti képviselőnő, aki Lomniciék Romániából való kitiltását kezdeményezte Bekéék kitüntetése miatt, olyan adatot szivárogtatott ki, amely sem a vádiratban, sem a bírósági eljárás során nem merült fel. Idősebb Lomnici Zoltán az Indexnek elmondta: a vádlottak is innen tudhatták meg, hogy ez volt az igazi vád ellenük, ami ellen védekezni sem tudtak.
 Fotó: Kátai Edit / MTI |
Titkosított bizonyítékok
Mint arról korábban beszámoltunk, négy évvel ezelőtt, 2018 júliusában a román legfelsőbb bíróság "terrorista cselekmény elkövetéséért" jogerősen ötévi börtönbüntetésre ítélte Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt. A két székelyföldi aktivistát eredetileg azzal gyanúsították, hogy házi készítésű bombát akartak robbantani Kézdivásárhely főterén 2015-ben, a román nemzeti ünnepre szervezett katonai parádén. Ezért Beke Istvánt közösség elleni merényletkísérlet, valamint a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének kísérlete, Szőcs Zoltánt pedig közösség elleni merényletre való felbujtás, a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésére történő felbujtás vádjával állították bíróság elé. Első fokon a bukaresti táblabíróság felmentette őket a vádak egy része alól, és csak a pirotechnikai eszközökkel elkövetett bűncselekményekért szabott ki rájuk pontosan annyi szabadságvesztést, mint amennyit előzetes letartóztatásban töltöttek.
Fellebbezést követően került az ügy a legfelsőbb bíróság elé, amelynek jogerős ítélete a büntetőjogi besorolást Beke István esetében a közösség elleni merényletkísérletről terrorista cselekményre változtatta, arra az előírásra hivatkozva, ami a vegyi fegyverek és mindennemű robbanóanyagok birtoklását, előállítását, beszerzését, szállítását, átadását és kifejlesztését is terrorista cselekménynek minősíti. A legfelsőbb bíróság felmentette viszont a vádlottat a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének vádja alól. Szőcs Zoltánt felbujtóként marasztalták el a terrorizmusra változtatott első vádpont alapján, és szintén felmentették a második vádpont alól. A két fiatalembert végül öt-öt év szabadságvesztésre ítélte a bíróság, mégpedig úgy, hogy
A perdöntőnek mondott bizonyítékokat titkosították, azokat még a vádlottak és védőik sem ismerhették meg.
Az ügyészség vádirata egyébként abból indult ki, hogy akár gyilkoló erejű bombát is lehetett volna gyártani azokból a petárdákból, amiket a házkutatáson az egyik vádlottnál találtak a nyomozók. Szőcs és Beke mindvégig ártatlannak vallotta magát, és képtelenségnek nevezték azt a feltételezést, hogy saját közösségükben, egy magyar többségű kisvárosban akartak volna a románság ellen irányuló merényletet elkövetni robbantásra alkalmatlan petárdákkal.
Robbantási kísérlet?
„Erdélyben kezdettől fogva koncepciós perként kezelték a székely fiatalok bebörtönzését, amelynek célja a magyarok megfélemlítése” – állította Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő.
A biztosítékot azonban az vágta ki, hogy idősebb Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke és Tóth Kálmán, a Vasvári Pál Polgári Egyesület társelnöke 2022. május 20-án Vasvári Pál-díjjal tüntette ki a két politikai okból meghurcolt székely fiatalembert.
A budapesti székhelyű, anyaországi és erdélyi vezetésű Vasvári Pál Polgári Egyesület közgyűlése még 2019-ben döntött úgy, hogy a rangos elismerést nekik adományozza, de a díjat a börtönben nem vehették át, így csak a kitüntetés fotóját mutathatták meg a két elítéltnek.
Ezt követően Mirela Adomnicai, a Szociáldemokrata Párt képviselőnője arra kérte Bogdan Aurescu külügyminisztert, hogy tiltsák ki Romániából idősebb Lomnici Zoltánt és Tóth Kálmánt, mivel Kézdivásárhelyen kitüntetést adtak át Beke Istvánnak és Szőcs Zoltánnak. A külügyminiszterhez intézett és a román sajtóhoz is eljuttatott beadványában Adomnicai azt is állította, hogy a két székely elítélt gázvezetéket kísérelt meg felrobbantani Gyulafehérváron a helyi nemzeti ünnep alkalmából tartott parádén.
Bizalmas adat kiszivárogtatása
Idősebb Lomnici Zoltán az Indexnek elmondta, hogy komolyan kellett venniük a beadványt, mivel azt hivatalos úton nyújtották be a román külügyminisztériumhoz. Ezért döntöttek úgy június 14-én Kulcsár-Terza József parlamenti képviselővel, hogy közös levélben fordulnak a román képviselőház elnökéhez. Marcel Ciolacutól azt kérik, hogy vizsgáltassa ki Mirela Adomnicai kormánypárti képviselő kezdeményezését.
Idősebb Lomnici Zoltán kifejtette:
Mirela Adomnicai a külügyminiszternek megküldött beadványában azt állította, hogy Beke és Szőcs gázvezetéket kísérelt meg felrobbantani Gyulafehérváron. Ilyen adat azonban sem a vádiratban, sem a bírósági eljárás során nem merült fel, és még nagyobb probléma, hogy a vádlottak is innen tudhatták meg, hogy ez volt az igazi vád ellenük, ami ellen védekezni sem tudtak.
A volt legfelsőbb bírósági elnök szerint tisztázni kell, hogy sérült-e az igazságszolgáltatásnak a román alkotmányban is garantált függetlensége a bizalmas adat kiszivárogtatásával. De azt is vizsgálni kell, hogy megvalósult-e állami vagy szolgálati titoksértés bűncselekménye.
A székelyek ügye közben már a strassburgi Emberi Jogok Európai Bírósága elé került, ahol az elítélés jogszerűségét vizsgálják.
