Többször foglalkoztunk már az egyik legrohadtabb, természetesen, mint alább megerősítést nyer, zsidó származású cociológus, Herczog Mária nyilatkozataival (további infó & linkek ITT). Lássuk a legújabb interjúját:
"Nem több, csak sokkal többről hallunk
Zalaegerszeg - Nagyon meglepő számomra a sajtó reakciója, hiszen a tükröt okolják azért, amit látnak, ami nem tetszik, a gyermekek ugyanis a felnőtt világot utánozzák, fogalmazott dr. Herczog Mária szociológus, aki minap egy zalaegerszegi konferencián vett részt.
- Terjed az erőszak a gyermekek körében vagy csak a média kapta fel az ismertté vált eseteket, kérdeztük az egyetemi docenst a zsinagógabeli (Kuruc.info: vajon miért pont ott? ENNYIRE belterjes zsidó “konferencia” lett volna?) tanácskozáson.
Herczog Mária szerint ez részben világfolyamat. Nem vesszük észre, hogy a média által közvetített események egymást felerősítik. Nem feltétlen több az agresszió, csak többről szerzünk tudomást. Régen a kocsmai késelésről csak a faluban hallottak. Ma arról is értesülünk, ha ez a világ másik felén történik. Ettől olyan érzésünk van, hogy az emberek úton-útfélen megkéselik egymást. Történik ez annak ellenére, hogy évszázadok óta a legbékésebb korszakot érjük (Kuruc.info: ez az idióta, szemét, magyargyűlölő zsidó akarattal összemossa a nemzetek közötti háborút a “békebeli” bűnözéssel. Ugye, látja a Kedves Olvasó, hogy ki az, aki a céljai érdekében nem rest bevetni a legkülönfélébb hazugságokat?), csak sokkal kevésbé toleráljuk az erőszakot. Régebben is előfordultak agressziók a gyermekek körében, de sokkal durvábbak voltak a büntetések: körmös, kukoricára térdepeltetés, sorolta. És annak mi lett az eredménye..? (Kuruc.info: az, te rohadt hollókoszt-szökevény, hogy legalább az iskolában nem tette lehetetlenné a tanítást, nem úgy, mint a cigányok ma!)
- Alice Miller német pszichológus tanulmányozta Hitler gyermekkorát és azt tapasztalta, hogy az az abúzus története volt. Megalázó, súlyos fizikai bántalmazások, rettenetes körülmények, önkényben élő frusztrált apa, bántalmazott anya és annak súlyosan sérült testvére alkotta a családi miliőt. Az eredmény mindenki előtt ismert. Ezt azért tartom fontosnak épp itt, a volt zsinagógában elmondani, mert nagyszüleim e falak között kötöttek házasságot. (Kuruc.info: Ugye, mondtuk, hogy zsidó őkelme? Ha valaki nem hitt volna nekünk, tessék, itt a bizonyíték, egyenesen az érintett szájából!) Őket és családom számos tagját ebből a városból hurcolták el a haláltáborokba - tett kitérőt a szociológus.
Majd folytatta: az említett kutatás és minden hasonló munka az elmúlt évtizedekben arra a következtetésre jutott, hogy a gyermekkori fizikai erőszak elszenvedése és a későbbi bűnelkövetői magatartás és agresszió között szoros összefüggés mutatható ki. (Kuruc.info: Alice Miller felekezeti hovatartozásáról is megvan a véleményünk, különösen annak fényében, hogy tudjuk, a zsidók pszichlógusokon belüli részaránya mennyi. Mivel a fajvédők nagyon gyakran általánosítják a saját véleményüket a teljes tudományágéra, Herczog ezen a megállapítását is a helyén kell kezelnünk. Nem csodálkoznék, ha erről is kiderülne, mint oly sok más, hasonlatos hivatkozásról: humbug az egész, egy nevenincs kis senki véleményét akarják eladni úgy, mint világklasszis, a szakmájában numero 1 szakember kinyilatkoztatását. Ez olyan dolog, mint amikor például Czirok Péter aljas LIFE, Mohácsi Erzsébet szegedi csicskása és vamzere, arra hivatkozik, hogy a “neves” cigányfajvédő Csalog Zsolt mekkora nagy nemzetközi szaktekintély volt. Nem, nem volt az – még a magyar nyelvű Wiki sem ír az állítólagos nemzetközi elismeréseiről semmit, egy komolyabb keresés is csupán egyetlen egy nem magyarországi találatot ad. Ennyire kell komolyan venni ezt a “minden hasonló munka” hazudozást.)
A magyar iskolákban a második világháború óta tilos a testi fenyítés, vetettem közbe.
- Kérdezzék meg a gyerekeket, milyen tapasztalatokat szereznek iskolai karrierjük során - javasolta. - Hogyan élik meg a verbális erőszakot? Mennyire ismerik, tartják tiszteletben az ő és a felnőttek jogait? Ha majd pozitív válaszokat kapunk, akkor rohamosan csökkeni fog az iskolai erőszak - mondta. (Kuruc.info: mindjárt kiderül, hogy szegíny romákok azért bűnöznek, terrorizálnak mindenkit az iskolában, mert verbális erőszak irányul ellenük... Ez annyira, de annyira szánalmas "érv"...)
Nem hibásak a gyerekek, folytatta, tudnunk kell, ők azt tanulják el, amit a felnőttek megengednek maguknak. Nemcsak amit mondanak, tesznek, de metakommunikatív üzeneteiket is, intett.
- Nagyon érzékenyek és pontosan reagálnak a felnőttek viselkedésére. Családban, iskolában egyaránt. Megrendít, hogy egy-egy iskolai erőszakos eset kapcsán az merül fel, miként lehet a gyereket eltávolítani az intézményből. Az nem kerül szóba, milyen iskolai környezetben, milyen nevelői gyakorlat mellett alakult ki a konfliktus. Kutatások bizonyítják, hogy befogadó iskolai légkör mellett, ahol a gyerek érzi, hogy fontos és elfogadják, ahol mindent megtesznek sikeressége érdekében, ahol partnerként kezelik a szülőket, ha ez néha nehéz is, ott nem fordul elő erőszak. (Kuruc.info: például? Az Erdélyi Utcai Általános Iskola is befogadó iskola – Soros György mintaiskolája. Hogy ott is ugyanúgy bűnöznek a cigánypurdék? Ugyanúgy “öljük meg a magyarokat!” beírások díszítik a MyVIP-es reglapjaikat, mint más, nem ott tanuló cigányokét? Ennyit ezekről az állítólagos [vagy, ha létezők is, akkor is ugyanannak a belterjes, zsidó társaságnak az alkotásai] tanulmányokról.)
A magyar iskola azonban általában a hibákra mutat rá, arra, hogy mi az amit a diák nem tud, és nem az értékekre, ez viszont feszültséget gerjeszt, agresszióhoz vezethet. S ha megtörtént a baj? (Kuruc.info: milyen értékek? Mi lehet az “érték” egy bűnözőnek szocializált, 70-es IQ-jú, analfabéta, retkes cigánypurdéban?)
- Ha gyereket ítélik el, s nem azt, amit tett, akkor az megsemmisítő hatású, onnan nincs visszalépés - magyarázta. - Lehet egy cselekedetét hibásnak minősíteni,de az egész embert nem, hanem segíteni kell neki, hogy ezt kijavíthassa. Nem szabad ezért kitiltani a kerület összes iskolájából, az nem oldja meg a rehabilitációt. (Kuruc.info: persze, hagyjuk ott a cigánypurdét a többi gyerek között, hadd rontsa le azok tanulási lehetőségeit – ahogy ezt borzimorzi olyan okosan megfogalmazta) A gyermeket kitaszítottságában bűntudat, düh, ellenállás vezérli. Ez nem motiválja a hiba kijavítására, a tanulásra, mondta. (Kuruc.info: miért, a cigókat mi motiválja a tanulásra? Soha, sehol sem tanulnak. Lásd a finn példát – pedig ott, a világ egyik leggazdagabb, legboldogabb, leghazafiasabb és messze legiskolázottabb országában aztán van motiváció!)
Most azonban nem ezt látjuk, nem ez a közvélemény általános elvárása, vetettem közbe. Mit tehetünk?
- Minden eszköz rendelkezésünkre áll a megoldáshoz. Néhány ezekből. A szülőket sokkal jobban meg kell erősíteni szülői feladatukban. Felkészíteni őket, mert senki nem gondolhatja, hogy a szülői tevékenység ösztönszerű. A társadalom által támasztott elvárás-halmaznak nem lehet ösztönösen megfelelni, ehhez tanult viselkedési formák kellenek. A világ gyors változásával a szülői feladatok is alakulnak. (Kuruc.info: Persze, egy analfabéta, bűnöző, alkesz cigányszülőt meg lehet ám változtatni... be se engedi magához a családsegítőket, mentorokat.) A magyar kormány a tervek szerint a jövőben sok pénzt fordít a kora gyermekkori fejlesztésre, szakemberek képzésére. Belátták, nem elegendő a szakképzés, ha a személyiséget nem fejlesztjük. Az emberi kavalitásokat is ki kell bontakoztatni. Mivel a korai gyermekévek fontos szerepe ismert, ezért a szülőket fel kell erre készíteni, mondta. Arra, hogy amilyen módon ők a gyerekeket várják, ahogy kicsi korukban foglalkoznak velük, az alapvetően meghatározza későbbi beilleszkedésüket, életpályájukat. E folyamatban kiemelt szerep jut az óvodának, iskolának: pozitív szerepet kell betölteniük. Ehhez az összes szakembernek elfogadó légkört kell teremteni. (Kuruc.info: az “elfogadóságról” már az előbb beszéltem: még a cigányok seggét kinyaló kirakatsulik is az ottani orkbűnözésről híresek.) A gyermek számára pedig a magatartási kereteket pontosan kell kijelölni. (Kuruc.info: tessék mondani, ezeket a kereteket hogy lehet betartatni a cigánypurdéval, ha a tanár kezében SEMMILYEN fegyelmezési lehetőség nincs?!) Ebben a gyermek biztonságban és jól érzi magát. A szabályokat képes megérteni, követni és betartani. Ha elfogadást tapasztal, akkor ő maga is empatikus és elfogadó lesz. (Kuruc.info: Hát persze. Lásd fent.) Nem gondolom, hogy az erőszak megszüntethető. Az viszont biztos, hogy a sokunkban meglévő rossz érzés, hogy nem kellemes az élet, az megváltozik.
A szakma mennyire készült fel erre, amikor a pályára kerülők kiválasztását is gyakran érheti kritika, kérdeztük.Mint mondta, nem hisz az alkalmassági vizsgálatokban. A tanulmányok sokat változtatnak a főiskolára, egyetemre bekerülő, még nem teljesen kiforrott személyiségeken is.
- Ha ebben nem hinnék, akkor nem lenne szükség az iskolára sem. Inkább azt hiányolom, hogy nincs személyiségfejlesztés, önismeretre, önbecsülésre tanítás. Ezt viszont már az óvoda előtt el kellene kezdeni. Ha valakimár kicsi korábban azt érzi, hogy értékes és fontos, akkor az majd felnőttként is ugyanezt fogja érezni és közvetíteni - jelentett ki határozottan. (Kuruc.info: ugyan, hogy érezné ezt egy cigánypurdé az átlag putricigány-családban?! Amíg onnan nem szakítjuk ki végérvényesen – lehetőleg csecsemőkorában -, addig semmi, de semmi esély arra, hogy civilizálttá váljon – a szülői példa olyan erős. Ezt mellesleg pont a közismerten szélsőjobbos Néphazi ismerte el ITT és ITT)"
(zalaihirlap.hu)
"Nem több, csak sokkal többről hallunk
Zalaegerszeg - Nagyon meglepő számomra a sajtó reakciója, hiszen a tükröt okolják azért, amit látnak, ami nem tetszik, a gyermekek ugyanis a felnőtt világot utánozzák, fogalmazott dr. Herczog Mária szociológus, aki minap egy zalaegerszegi konferencián vett részt.
- Terjed az erőszak a gyermekek körében vagy csak a média kapta fel az ismertté vált eseteket, kérdeztük az egyetemi docenst a zsinagógabeli (Kuruc.info: vajon miért pont ott? ENNYIRE belterjes zsidó “konferencia” lett volna?) tanácskozáson.
Herczog Mária szerint ez részben világfolyamat. Nem vesszük észre, hogy a média által közvetített események egymást felerősítik. Nem feltétlen több az agresszió, csak többről szerzünk tudomást. Régen a kocsmai késelésről csak a faluban hallottak. Ma arról is értesülünk, ha ez a világ másik felén történik. Ettől olyan érzésünk van, hogy az emberek úton-útfélen megkéselik egymást. Történik ez annak ellenére, hogy évszázadok óta a legbékésebb korszakot érjük (Kuruc.info: ez az idióta, szemét, magyargyűlölő zsidó akarattal összemossa a nemzetek közötti háborút a “békebeli” bűnözéssel. Ugye, látja a Kedves Olvasó, hogy ki az, aki a céljai érdekében nem rest bevetni a legkülönfélébb hazugságokat?), csak sokkal kevésbé toleráljuk az erőszakot. Régebben is előfordultak agressziók a gyermekek körében, de sokkal durvábbak voltak a büntetések: körmös, kukoricára térdepeltetés, sorolta. És annak mi lett az eredménye..? (Kuruc.info: az, te rohadt hollókoszt-szökevény, hogy legalább az iskolában nem tette lehetetlenné a tanítást, nem úgy, mint a cigányok ma!)
- Alice Miller német pszichológus tanulmányozta Hitler gyermekkorát és azt tapasztalta, hogy az az abúzus története volt. Megalázó, súlyos fizikai bántalmazások, rettenetes körülmények, önkényben élő frusztrált apa, bántalmazott anya és annak súlyosan sérült testvére alkotta a családi miliőt. Az eredmény mindenki előtt ismert. Ezt azért tartom fontosnak épp itt, a volt zsinagógában elmondani, mert nagyszüleim e falak között kötöttek házasságot. (Kuruc.info: Ugye, mondtuk, hogy zsidó őkelme? Ha valaki nem hitt volna nekünk, tessék, itt a bizonyíték, egyenesen az érintett szájából!) Őket és családom számos tagját ebből a városból hurcolták el a haláltáborokba - tett kitérőt a szociológus.
Majd folytatta: az említett kutatás és minden hasonló munka az elmúlt évtizedekben arra a következtetésre jutott, hogy a gyermekkori fizikai erőszak elszenvedése és a későbbi bűnelkövetői magatartás és agresszió között szoros összefüggés mutatható ki. (Kuruc.info: Alice Miller felekezeti hovatartozásáról is megvan a véleményünk, különösen annak fényében, hogy tudjuk, a zsidók pszichlógusokon belüli részaránya mennyi. Mivel a fajvédők nagyon gyakran általánosítják a saját véleményüket a teljes tudományágéra, Herczog ezen a megállapítását is a helyén kell kezelnünk. Nem csodálkoznék, ha erről is kiderülne, mint oly sok más, hasonlatos hivatkozásról: humbug az egész, egy nevenincs kis senki véleményét akarják eladni úgy, mint világklasszis, a szakmájában numero 1 szakember kinyilatkoztatását. Ez olyan dolog, mint amikor például Czirok Péter aljas LIFE, Mohácsi Erzsébet szegedi csicskása és vamzere, arra hivatkozik, hogy a “neves” cigányfajvédő Csalog Zsolt mekkora nagy nemzetközi szaktekintély volt. Nem, nem volt az – még a magyar nyelvű Wiki sem ír az állítólagos nemzetközi elismeréseiről semmit, egy komolyabb keresés is csupán egyetlen egy nem magyarországi találatot ad. Ennyire kell komolyan venni ezt a “minden hasonló munka” hazudozást.)
A magyar iskolákban a második világháború óta tilos a testi fenyítés, vetettem közbe.
- Kérdezzék meg a gyerekeket, milyen tapasztalatokat szereznek iskolai karrierjük során - javasolta. - Hogyan élik meg a verbális erőszakot? Mennyire ismerik, tartják tiszteletben az ő és a felnőttek jogait? Ha majd pozitív válaszokat kapunk, akkor rohamosan csökkeni fog az iskolai erőszak - mondta. (Kuruc.info: mindjárt kiderül, hogy szegíny romákok azért bűnöznek, terrorizálnak mindenkit az iskolában, mert verbális erőszak irányul ellenük... Ez annyira, de annyira szánalmas "érv"...)
Nem hibásak a gyerekek, folytatta, tudnunk kell, ők azt tanulják el, amit a felnőttek megengednek maguknak. Nemcsak amit mondanak, tesznek, de metakommunikatív üzeneteiket is, intett.
- Nagyon érzékenyek és pontosan reagálnak a felnőttek viselkedésére. Családban, iskolában egyaránt. Megrendít, hogy egy-egy iskolai erőszakos eset kapcsán az merül fel, miként lehet a gyereket eltávolítani az intézményből. Az nem kerül szóba, milyen iskolai környezetben, milyen nevelői gyakorlat mellett alakult ki a konfliktus. Kutatások bizonyítják, hogy befogadó iskolai légkör mellett, ahol a gyerek érzi, hogy fontos és elfogadják, ahol mindent megtesznek sikeressége érdekében, ahol partnerként kezelik a szülőket, ha ez néha nehéz is, ott nem fordul elő erőszak. (Kuruc.info: például? Az Erdélyi Utcai Általános Iskola is befogadó iskola – Soros György mintaiskolája. Hogy ott is ugyanúgy bűnöznek a cigánypurdék? Ugyanúgy “öljük meg a magyarokat!” beírások díszítik a MyVIP-es reglapjaikat, mint más, nem ott tanuló cigányokét? Ennyit ezekről az állítólagos [vagy, ha létezők is, akkor is ugyanannak a belterjes, zsidó társaságnak az alkotásai] tanulmányokról.)
A magyar iskola azonban általában a hibákra mutat rá, arra, hogy mi az amit a diák nem tud, és nem az értékekre, ez viszont feszültséget gerjeszt, agresszióhoz vezethet. S ha megtörtént a baj? (Kuruc.info: milyen értékek? Mi lehet az “érték” egy bűnözőnek szocializált, 70-es IQ-jú, analfabéta, retkes cigánypurdéban?)
- Ha gyereket ítélik el, s nem azt, amit tett, akkor az megsemmisítő hatású, onnan nincs visszalépés - magyarázta. - Lehet egy cselekedetét hibásnak minősíteni,de az egész embert nem, hanem segíteni kell neki, hogy ezt kijavíthassa. Nem szabad ezért kitiltani a kerület összes iskolájából, az nem oldja meg a rehabilitációt. (Kuruc.info: persze, hagyjuk ott a cigánypurdét a többi gyerek között, hadd rontsa le azok tanulási lehetőségeit – ahogy ezt borzimorzi olyan okosan megfogalmazta) A gyermeket kitaszítottságában bűntudat, düh, ellenállás vezérli. Ez nem motiválja a hiba kijavítására, a tanulásra, mondta. (Kuruc.info: miért, a cigókat mi motiválja a tanulásra? Soha, sehol sem tanulnak. Lásd a finn példát – pedig ott, a világ egyik leggazdagabb, legboldogabb, leghazafiasabb és messze legiskolázottabb országában aztán van motiváció!)
Most azonban nem ezt látjuk, nem ez a közvélemény általános elvárása, vetettem közbe. Mit tehetünk?
- Minden eszköz rendelkezésünkre áll a megoldáshoz. Néhány ezekből. A szülőket sokkal jobban meg kell erősíteni szülői feladatukban. Felkészíteni őket, mert senki nem gondolhatja, hogy a szülői tevékenység ösztönszerű. A társadalom által támasztott elvárás-halmaznak nem lehet ösztönösen megfelelni, ehhez tanult viselkedési formák kellenek. A világ gyors változásával a szülői feladatok is alakulnak. (Kuruc.info: Persze, egy analfabéta, bűnöző, alkesz cigányszülőt meg lehet ám változtatni... be se engedi magához a családsegítőket, mentorokat.) A magyar kormány a tervek szerint a jövőben sok pénzt fordít a kora gyermekkori fejlesztésre, szakemberek képzésére. Belátták, nem elegendő a szakképzés, ha a személyiséget nem fejlesztjük. Az emberi kavalitásokat is ki kell bontakoztatni. Mivel a korai gyermekévek fontos szerepe ismert, ezért a szülőket fel kell erre készíteni, mondta. Arra, hogy amilyen módon ők a gyerekeket várják, ahogy kicsi korukban foglalkoznak velük, az alapvetően meghatározza későbbi beilleszkedésüket, életpályájukat. E folyamatban kiemelt szerep jut az óvodának, iskolának: pozitív szerepet kell betölteniük. Ehhez az összes szakembernek elfogadó légkört kell teremteni. (Kuruc.info: az “elfogadóságról” már az előbb beszéltem: még a cigányok seggét kinyaló kirakatsulik is az ottani orkbűnözésről híresek.) A gyermek számára pedig a magatartási kereteket pontosan kell kijelölni. (Kuruc.info: tessék mondani, ezeket a kereteket hogy lehet betartatni a cigánypurdéval, ha a tanár kezében SEMMILYEN fegyelmezési lehetőség nincs?!) Ebben a gyermek biztonságban és jól érzi magát. A szabályokat képes megérteni, követni és betartani. Ha elfogadást tapasztal, akkor ő maga is empatikus és elfogadó lesz. (Kuruc.info: Hát persze. Lásd fent.) Nem gondolom, hogy az erőszak megszüntethető. Az viszont biztos, hogy a sokunkban meglévő rossz érzés, hogy nem kellemes az élet, az megváltozik.
A szakma mennyire készült fel erre, amikor a pályára kerülők kiválasztását is gyakran érheti kritika, kérdeztük.Mint mondta, nem hisz az alkalmassági vizsgálatokban. A tanulmányok sokat változtatnak a főiskolára, egyetemre bekerülő, még nem teljesen kiforrott személyiségeken is.
- Ha ebben nem hinnék, akkor nem lenne szükség az iskolára sem. Inkább azt hiányolom, hogy nincs személyiségfejlesztés, önismeretre, önbecsülésre tanítás. Ezt viszont már az óvoda előtt el kellene kezdeni. Ha valakimár kicsi korábban azt érzi, hogy értékes és fontos, akkor az majd felnőttként is ugyanezt fogja érezni és közvetíteni - jelentett ki határozottan. (Kuruc.info: ugyan, hogy érezné ezt egy cigánypurdé az átlag putricigány-családban?! Amíg onnan nem szakítjuk ki végérvényesen – lehetőleg csecsemőkorában -, addig semmi, de semmi esély arra, hogy civilizálttá váljon – a szülői példa olyan erős. Ezt mellesleg pont a közismerten szélsőjobbos Néphazi ismerte el ITT és ITT)"
(zalaihirlap.hu)
Kuruc.info - Arppi S.
