![]() Basszám Ábú Sáríf |
Az izraeli hadsereg 2004-ben hosszú időn keresztül ostrom alatt tartotta, s a külvilágtól hermetikusan elzárta a Palesztin Nemzeti Hatóság központjául szolgáló épületcsoportot Rámalláh városában, miután a palesztinok nem voltak hajlandóak úgy táncolni, ahogyan a zsidók fújták. A körülzárt palesztin negyedben tartózkodott a Nobel-békedíjas Jasszer Arafat is, akit végül az izraeliek megmérgeztek. Rámalláhi síremlékén a neve mellett nem véletlenül olvasható a „sahíd”, azaz a mártír szó.
![]() Izraeli katonák közvetlenül Arafat hivatala mellett |
Az élelmiszert, gyógyszert és folyadékot Izrael egy palesztin mentőautón juttatta be Arafatnak és környezetének, s a hadsereg biztonsági ellenőrzés címén sokszor fél órára is föltartóztatta a járművet. Ábu Sáríf úgy tudja, hogy ilyen alkalmakkor cserélték ki a Moszád emberei az eredeti gyógyszereket az egyik izraeli gyógyszergyárban előállított mérgezettekkel.
![]() A halálos beteg Arafat Rámalláhban |
Basszám Ábú Sáríf legalább olyan színes, érdekes egyéniség, mint a főnöke volt. A Moszád ellene is merényletet hajtott végre, de ő „csak” a fél szemét és öt ujját veszítette el, illetve megsüketült az egyik fülére. A Moszád Ábú Sárífot úgy kívánta eltenni láb alól, hogy 1972-ben bejrúti címére elküldte neki a Che Guevara visszaemlékezései című könyvet, s abba rejtették a robbanószerkezetet.
Ábú Sárífot mindez nem akadályozta meg abban, hogy 1995-ben Uzi Máhánájimi izraeli titkosszolgálati tiszttel közösen írjon egy könyvet, amely annak idején igen nagy példányszámban kelt el a könyvesboltokban.
Júszef el-Kudszi – Kuruc.info