Christophe Gomart tábornok

„A NATO közölte, hogy az oroszok Ukrajna megtámadására készülnek. Azonban a francia titkosszolgálat értesülései szerint semmi sem támasztja alá a NATO állítását. Mi semmiféle jelét sem látjuk annak, hogy az oroszok akár parancsnoki állásokat, akár logisztikai létesítményeket, köztük például harctéri kórházakat hoztak volna létre, amelyek pedig szükségesek lennének a katonai beavatkozáshoz” – közölte Gomart tábornok egy parlamenti meghallgatáson.

A NATO az ukrán válság kezdete óta ismételgeti a vádat, mely szerint orosz katonák behatoltak Kelet-Ukrajnába. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, valamint elődje, Anders Fogh Rasmussen is számos alkalommal jelentette be: Oroszország beavatkozott a kelet-ukrajnai harcokba. A vádakat alátámasztó hiteles bizonyítékokkal azonban a NATO a mai napig adós maradt.

Gomart tábornok a parlamenti meghallgatása során közölte: „A mi végkövetkeztetésünk végül is helyesnek bizonyult, mert még ha néhány orosz katonát láttak is a határ ukrán oldalán, az is inkább egyfajta trükk, melynek célja a Porosenko elnökre történő nyomásgyakorlás, nem pedig kísérlet Ukrajna inváziójára”. A francia titkosszolgálati vezető megjegyezte azt is, hogy a nyugati katonai szövetség jelenleg az amerikai titkosszolgálat befolyása alatt áll, a francia hírszerzést pedig nemigen veszik figyelembe.

Philippe Migault, a Nemzetközi és Stratégiai Kapcsolatok Egyetemén oktató ukránszakértő a Szputnyik Hírügynökségnek nyilatkozva a következőképpen kommentálta Gomart tábornok szavait: „Franciaországot nem lehet bolondítani. Párizsnak megvannak a saját információforrásai, és mi (franciák) pontosan tudjuk, melyek az okai az ukrán konfliktusnak”.

Orosz parlamenti képviselők örömmel nyugtázták a francia titkosszolgálati vezető kijelentéseit. Franz Klincsevics, az Egységes Oroszország Párt frakcióvezető-helyettese szerint Golmert tábornok szavai arra utalnak, hogy az USA hírszerzése politikai megrendelésre dolgozik. Más orosz honatyák „hideg zuhanynak” nevezték a francia titkosszolgálat irányítójának „leleplezését” a „Nyugaton tapasztalható oroszellenes hisztéria közepette”.

Mindettől függetlenül pénteken öt észak-európai ország – köztük a nem NATO-tag Finnország és Svédország – képviselői a kölcsönös katonai együttműködés kiszélesítéséről írtak alá megállapodást. Mégpedig azzal a céllal, hogy ellensúlyozzák az „Ukrajna elleni orosz agressziót”.

Janne Haaland Matlary, norvég katonai szakértő szerint Moszkva az észak-európai katonai együttműködés erősítésének szándékát ellenséges lépésnek fogja tekinteni. „Finnország és Svédország is úgy határozott, hogy a NATO elvárásainak megfelelően tartja meg hadgyakorlatait, ami egyértelműen mutatja, hogy közelednek a NATO felé. Egyelőre nincsenek meg a politikai feltételei a NATO-csatlakozásukhoz, a közvéleményük még nincsen kellőképpen megrémítve, és népszavazásra is szükség lenne az ügyben. De ami most történik, az a majdani csatlakozás előkészületének tűnik” – vélekedett a szakértő az Aftenposten című lapnak adott pénteki nyilatkozatában.

Jarmo Lindberg, a finn hadsereg főparancsnoka egy finn televíziós állomásnak nyilatkozva szombaton közölte: Oroszország semmiféle olyan lépést nem tett, amely fenyegetést jelentene Finnország számára. „Szentpétervár és a Kola-félsziget között Oroszországnak csupán egy légi támaszpontja és egy katonai raktára van. A szovjet időszakban 5 ezer katona tartózkodott ott, most ennél kevesebben tértek oda vissza. Ami nem játszik komolyabb szerepet globális méretekben” – nyilatkozta a főparancsnok, hozzátéve ugyanakkor, hogy hazájának felül kell vizsgálnia katonai készültségének mértékét.

Perge Ottó - RT News nyomán