Ha az amerikai kongresszus elveti az iráni nukleáris programról szóló megállapodást, azzal nemcsak utat nyitna Teherán nukleáris fegyverhez jutása előtt, hanem fel is gyorsítaná azt, ami pedig háborúhoz vezetne - hangsúlyozta szerdán Barack Obama amerikai elnök a washingtoni Amerikai Egyetemen, ahol a maga korában John F. Kennedy érvelt amellett, hogy a diplomácia eszközeivel kell elhárítani a nukleáris fenyegetést.
"Ennek a megállapodásnak a kongresszusi elvetése egyetlen lehetőséget hagy nyitva minden olyan amerikai kormány előtt, amely abszolút elkötelezett aziránt, hogy megakadályozza Irán atomfegyverhez jutását: egy újabb közel-keleti háborúét" - mondta az elnök.
"Ezért ne finomkodjunk a szavakkal: az előttünk álló választás a diplomácia és a háború valamilyen formája között való. Ez talán nem holnap, talán nem három hónap múlva, de hamarosan (kitörne)" - hangsúlyozta Barack Obama.
Egyértelművé tette, hogy noha a katonai megoldás lehetősége sem kizárt, a maga részéről a diplomáciát támogatja, amely hatékony, ellenőrizhető és tartós megoldást biztosít.
Zoom
Obama mint egyetlen lehetőséget és mint a nukleáris fegyverek elterjedése ellen valaha is tető alá hozott leghatékonyabb szerződést vette védelmébe a Bécsben július 14-én a hat nagyhatalom és Irán által megkötött megállapodást. Ennek elfogadását a washingtoni törvényhozásban republikánus politikusok próbálják megakadályozni, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök pedig amerikai zsidó szervezeteket törekszik az alku ellen hangolni. A kongresszusnak szeptember 17-ig kell eldöntenie, hogy támogatja-e a megállapodást.
Az elnök elismerte, hogy a bécsi megállapodás nem oldja meg az iszlám köztársasággal kapcsolatos összes problémát, de megakadályozza, hogy Teherán nukleáris fegyverhez jusson. Érvelésében kiemelte, hogy az egyezményben az Egyesült Államok összes kulcsfontosságú célja teljesül.
Hangsúlyozta, hogy a megállapodás értelmében az Irán atomfegyverhez jutására és az atomfegyver-kutatásra vonatkozó tilalom, egyúttal pedig a nemzetközi ellenőrzés lehetősége végleges. Arra figyelmeztetett, hogy ha Irán megkísérli kijátszani a megállapodást, és mégis megpróbál atomfegyvert kifejleszteni, akkor az Egyesült Államok képes ezen rajtakapni, és ezt meg is fogja tenni.
Obama szerint az iszlám köztársaság az alkunak köszönhetően nem tudja katonai program leplezésére felhasználni békés nukleáris programját, és ha Irán megsérti a megállapodást, a szankciók gyorsan visszaállíthatók.
Az amerikai elnök szerint a republikánusok eltúlozzák a kockázatokat, és hamis félelmeket terjesztenek az egyezménnyel kapcsolatban. Úgy vélekedett, hogy a megállapodás elvetése aláássa az Egyesült Államok szavahihetőségét. Elutasította azt a felvetést, hogy jobb alkut is ki lehetett volna harcolni, és kétségbe vonta, hogy Iránt kapitulációra lehetett volna kényszeríteni.
Emlékeztetett rá, hogy sokan azok közül, akik annak idején az iraki háború mellett szónokoltak Amerikában, ma ellenzik az Iránnal való megegyezést. Mint mondta, miközben az Egyesült Államok több mint tíz évvel később is viseli a háború következményeit, az invázió egyetlen és legnagyobb haszonélvezője Irán lett. (Vérzik a Közel-Keletet felforgató amerikaiakért a szívünk, főleg azokért a haveri cégekért, akik az profitáltak az esmeényekből - a szerk.)
Barack Obama hangot adott meggyőződésének, miszerint Netanjahu kormányfő tévesen állítja, hogy az alku árt Izraelnek és az Egyesült Államok szövetségeseinek. Kiemelte, hogy azt Izraellel szemben az összes világhatalom méltatta. Az elnök ugyanakkor elismerte: senki nem hibáztathatja az izraelieket amiatt, hogy mély kétséget táplálnak bármilyen, Teheránnal megkötött egyezséggel szemben. Igaza lehet, az Iránt korábban rútul átverő és megkárosító terrorállam érthető módon nem tud bízni senki szavában sem. 
Obama szerint Izraelnek ébernek kell lennie és a zsidó állam joggal állítja, hogy biztonságát nem teheti függővé egyetlen államtól, így az Egyesült Államoktól sem. Közölte: az Egyesült Államok az izraeli kormány értésére adta, hogy kész tárgyalni Izrael biztonsági szükségleteinek kielégítéséről.
Az elnök beszédére több kongresszusi republikánus vezető azonnal elutasítóan reagált, mintegy előrevetítve azt a lehetőséget, hogy a szövetségi törvényhozás mindkét republikánus többségű háza le fogja szavazni a megállapodást. A Fehér Ház lobbizása ezért alapvetően a demokrata honatyák megnyerésére irányul, hogy a kilátásba helyezett elnöki vétót ne írhassa felül a szenátusban és a képviselőházban is létrejövő kettős kétharmados többség. Az elnöki vétó fenntartásához és az egyezmény életben tartásához elegendő csak az egyik kamarában meghiúsítani a minősített többség létrejöttét.
(MTI nyomán)