A bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvények módosítását javasolja a kormány, mert az Európai Ügyészséghez csatlakozás szükségessé teszi az európai ügyészi és a delegált európai ügyészi tisztség magyarországi jogi kereteinek megteremtését.
A Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes által az Országgyűlésnek kedden benyújtott, az Európai Ügyészséghez való csatlakozással összefüggésben az ügyészségi és a bírósági szervezetet, valamint jogállást érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat célja, hogy az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó 2017. október 12-i európai uniós rendelet közvetlen alkalmazása mellett megállapítsa a kiegészítő nemzeti szabályokat, amelyek nélkül a rendelet nem érvényesülhetne maradéktalanul a magyar jogrendszerben.
A törvényjavaslat általános indoklásában olvasható, hogy az Európai Ügyészség az unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elleni fellépés érdekében önálló, közösségi szintű nyomozó és vádhatóságként jött létre, az ahhoz csatlakozó tagállamokban a nemzeti hatóságokba ágyazottan, az európai ügyészek felügyelete mellett eljáró delegált európai ügyészek útján gyakorolja hatáskörét.
A kormány ennek érdekében javasolja a parlamentnek a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló, az ügyészségről szóló és a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvények módosítását.
A javaslat a delegált európai ügyészt az ügyészi szervezetbe illeszti: rögzíti, hogy az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó ügyekben az ügyészségi feladatokat a Magyarország delegált európai ügyészévé kinevezett ügyészek látják el, szolgálati helyük az Európai Ügyészség Magyarországi Hivatala.
A függetlenség biztosítása érdekében ezekben az ügyekben a delegált európai ügyész az Európai Ügyészség felügyelete alatt áll, és a legfőbb ügyész, valamint a felettes ügyész nem utasíthatja. A delegált európai ügyész ugyanakkor a megbízatása alatt megtartja nemzeti ügyészi minőségét, ügyészi szolgálati jogviszonya fennmarad, illetve ha bíró nyeri el a delegált európai ügyészi pályázatot, ügyészi kinevezést kap, így az ügyészi szervezethez fűződő jogállási kapcsolata fennmarad.
A javaslat átlátható, nyilvános és a jelentkezők számára egyenlő esélyt biztosító, versenyalapú kiválasztási eljárást vezet be az európai ügyészi és a delegált európai ügyészi jelöltállításhoz.
Rendezi továbbá az európai ügyész és a delegált európai ügyész jogállásának magyarországi kérdéseit. A delegált európai ügyészi kinevezés az ügyészségi szolgálati viszonyt nem érinti, míg az európai főügyésszé, illetve európai ügyésszé történő kinevezés — e tisztségek főállású jellegére tekintettel — a nemzeti ügyészi szolgálati viszonyt megszünteti.
A javaslat mindkét esetben biztosítja az életpálya folytonosságát: a megbízatás megszűnését követően a volt európai főügyész, illetve az európai ügyész pályázat nélkül tér vissza az ügyészi szervezetbe, és a megbízatás időtartama ügyészségi szolgálati viszonyban töltött időnek minősül.
Ugyancsak biztosított az életpálya folytonossága abban az esetben is, amennyiben egy bíró kap európai főügyészi, európai ügyészi, illetve delegált európai ügyészi kinevezést. Mindhárom esetben a bírót az erre vonatkozó kérelme alapján pályázat nélkül ismét bíróvá nevezik ki. A megbízatás időtartamát bírói szolgálati jogviszonyban eltöltött időként kell figyelembe venni.
A delegált európai ügyész díjazását az Európai Ügyészség folyósítja; a javaslat egyúttal biztosítja a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultság folytonosságát.
(MTI)