Az államfő beszédében hangsúlyozta, egységes politikára van szükség ahhoz, hogy általános jólét legyen az országban. Kifejtette, hogy Horvátország számos nagy embert adott Európának és a világnak. "A mi hazánknak rajtunk kívül senkire sincs szüksége. Annyira leszünk sikeresek, amennyire bízunk magunkban, és amennyire megszervezzük magunkat" - mondta.

Tihomir Oreskovic szerint Horvátországnak nagy lehetőségei vannak.

"Ma saját országunk van, de jobban fel kell építenünk annak intézményeit" - mondta, majd hozzátette: a közös érdekeket az egyéni érdekek elé kell helyezni.

Zeljko Reiner szerint Horvátországnak a gazdasági növekedésén kell munkálkodnia, hogy állampolgárai jobban élhessenek.

Horvátország 1991. június 25-én kikiáltotta függetlenségét, ami véres háborúhoz vezetett az akkori Jugoszlávián belül a szerb hegemóniát megőrizni kívánó Belgrád és több tagköztársaság között, és elindította a szövetségi állam szétesését.

A horvát-szerb háború (1991-1995) hosszúra nyúlt, 20 ezer halottal járt, de Zágráb végül visszaszerezte szerb kézre került területeit.

Az ország azóta göröngyös utat járt be, csak hosszú küzdelem árán tudott csatlakozni az Európai Unióhoz is.

Horvátországban a lakosság életszínvonala a háború után kevésbé emelkedett, és hibákat követtek el a privatizáció, valamint a gazdasági átalakulás során, amelyet korrupciós botrányok öveztek. A 2008-as pénzügyi válság hatásra megroppant az ország gazdasága, s a helyzet a következő években tovább romlott.

Horvátország 2015-ben hivatalosan kilábalt a recesszióból, de nagy az elszegényedés, magas a munkanélküliség, és a fiatalok ezrével vándorolnak jobb megélhetést keresve más EU-tagállamokba.

Ennek nyomán a 25 éves évfordulót is beárnyékolták az elmúlt évek gazdasági és társadalmi bizonytalanságai. Az évforduló megünneplése helyett Horvátországban a közvélemény figyelmét inkább a 2016-os labdarúgó Európa-bajnokság és a belpolitikai csatározások kötik le.

(MTI)