Jaroslaw Kaczynski a PiS tisztújító kongresszusán mondott beszédet, amelyen a párt a következő három évre új elnököt választ. A párt külpolitikai koncepcióját összefoglaló részben Kaczynski elmondta: a múlt csütörtöki brit népszavazás eredménye “aggasztó”, az integráció széteséséhez (dezintegrációjához) vezethet.

Európa további széthullását gerjesztőnek minősítette azokat a javaslatokat is, amelyeket az EU hat alapító tagállama (Németország és Franciaország külön is) közvetlenül a Brexit után megfogalmazott. Vezető lengyel politikusok az utóbbi napokban úgy vélekedtek: ezek a javaslatok az EU további föderalizálását és bürokratizálását okoznák, korlátoznák a tagállamok szuverenitását.

Kaczynski úgy értékelte: a fennálló helyzetre Lengyelországnak “ezzel éppen ellentétes koncepcióval”, mégpedig a “reintegráció” szorgalmazásával kell válaszolnia. Hozzátette: ennek megvalósulására van esély, de “csak abban az esetben, ha az unió megváltozik”.

“Elszántan kell cselekednünk” – hangsúlyozta, megjegyezve: nem szabad megengedni, hogy az EU szétessen.

Aláhúzta: a lengyel társadalom továbbra is többségében EU-párti, és a PiS is az. “Mi azonban a nemzetek unióját akarjuk, amelyben valóban érvényesítik a szubszidiaritás elvét” – tette hozzá.

A PiS kongresszusával egyidejűleg a fő lengyel ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) programkonferenciát tart. Az ott felszólaló Grzegorz Schetyna pártelnök azzal vádolta a PiS-t, hogy képviselői örültek a Brexitnek. Schetyna ezt “nagy veszélynek” minősítette Lengyelország EU-tagságára nézve, és azt javasolta: alkotmányban kell rögzíteni a lengyel uniós tagságot, “hogy senkinek soha eszébe ne jusson, hogy az országot az EU-ból kivezesse”.

Új uniós alapszerződésről szóló vita kezdeményezésére hatalmazta fel kabinetjét a lengyel kormányzó párt; a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) szombati tisztújító kongresszusán elfogadott határozat szerint erősíteni kellene az Európai Tanács és a nemzeti parlamentek hatáskörét.

A dokumentumban leszögezték: az EU az utóbbi években "rossz irányú változásokon ment át" ahelyett, hogy Európa és a tagállamok érdekeit védte volna, "olyan ügyekkel kezdett foglalkozni, amelyeket egyes országokon belül kellene szabályozni". Ez a PiS szerint "aláásta az uniós alapszerződésekben rögzített integrációs modellt", a brit népszavazási eredmény ennek a helyzetnek a következménye.

Az uniós intézmények a PiS szerint arra is képtelennek bizonyultak, hogy az EU keleti és déli szárnyán biztonságot teremtsenek, Európa "a migránsok beáramlása miatt civilizációs és kulturális fenyegetéssel áll szemben".

A válságra nem az integráció mélyítésével, a nemzetállamok szerepének korlátozásával kell válaszolni - szögezi le a PiS, elutasítva egyúttal a "jogi és politikai változások hiányát" is, ezért a lengyel hatóságok jogosultak az EU megreformálására irányuló terv előterjesztésére.

A PiS szerint a reform egy új uniós alapszerződés kidolgozásával járna, az erre irányuló vitában "az összes tagállam egyenlő alapon" venne részt. Az új dokumentum "javaslat kell, hogy legyen az Egyesült Királyság visszatérésére", más európai országokat pedig, amelyek jelenleg nem a közösség tagjai, a belépésre biztatná.

A lengyel kormányzó párt szerint a vitát megelőzően változtatni kellene az uniós intézmények működésének "jogi és politikai gyakorlatán". Az EU szerveinek csak az alapszerződések előírásaira, nem pedig "ezek ideológiai értelmezésére, illetve a politikai akaratra" kellene támaszkodniuk.

A PiS úgy látja: a jelenleg érvényes lisszaboni szerződés értelmében a főleg a tagállamok államfőit tömörítő Európai Tanács, illetve a miniszteri szinten működő EU Tanácsa a két legfontosabb intézmény, mindazonáltal az utóbbi években a kisebb demokratikus legitimációval bíró Európai Bizottság (EB), valamint az Európai Parlament (EP) "kiterjesztette hatalmát, mindenekelőtt a jogalkotás és a felügyelet terén". "Ezt a folyamatot vissza kell fordítani" - húzza alá a PiS határozata, amely szerint a nemzeti parlamenteknek nagyobb hatáskört kell adni az uniós jog alkotásában, az EB tevékenységének ellenőrzésében, a szubszidiaritás elvének gyakorlásában.

A határozat elismeri az EU szerepét a közös európai piac szabályozásában, a munkaerő és a tőke szabad áramlásában, s kiáll amellett is, hogy az EU nagyobb szerepet vállalhasson a külkapcsolatokban, a biztonságpolitikában és a védelmi témákban. A tagállamoknak ugyanakkor több szuverenitást kellene biztosítani a belügyekben - szögezi le a PiS.

A szombati tisztújító kongresszuson a résztvevők további három évre választották meg pártelnöknek Jaroslaw Kaczynskit.

(MTI)