Hidegháborús időket idéző elszántsággal szólít harcba az orosz propaganda ellen az Európai Parlament szerdán elfogadott határozata. A dokumentum, amelyet egyébként az itthon más húrokat pengető Fidesz EP-képviselői is megszavaztak, az Iszlám Állam propagandamédiájához hasonlóan kezeli az orosz állami pénzekből finanszírozott, angol nyelvű Russia Today tévécsatornát és hírportált, valamint az államilag működtetett Sputnik Newst is.
 Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatást tesz a Russia Today új stúdiójában 2013. június 11-én |
A határozathozatal előtt Anna Fotyga lengyel konzervatív EP-képviselő ismertette jelentését az idegen államok és szélsőséges szervezetek európai tevékenységéről. Ebben megállapította, hogy Oroszország a Krím félsziget "elfoglalása" és a kelet-ukrajnai konfliktus kezdete óta "hibrid háborút" vív: nemcsak harcoló alakulatokat vet be vagy támogat, hanem manipulálja a közvéleményt álhír- és propagandaoldalakon keresztül, valamint "szélsőséges politikai pártokat finanszíroz".
A tagállamoktól a határozat azt kéri, hogy harcoljanak az iszlamista és az orosz propagandatevékenység ellen, és ebből a célból fordítsanak pénzt a "tudatosság emelésére", oktatásra, valamint a helyi és online média, valamint az oknyomozó újságírás támogatására.
A határozatot élesen bírálta a korábban ellenvetéseit az illetékes parlamenti bizottság kisebbségi véleményeként előterjesztő Javier Couso Permuy spanyol EP-képviselő, aki felelőtlennek nevezte, hogy Oroszországot az IÁ fenyegetésével egy szinten kezelik, és bírálta, hogy a jelentés önellentmondásosan a "független média" (állami) támogatására szólít fel.
Hidegháborús hangulatkeltés Európában
A határozat csak egy azoknak a lépéseknek a sorában, amelyek a Nyugat és Oroszország elmérgesedő viszonyát jelzik az utóbbi időben. Hétfőn NATO- és uniós tagországok bejelentették, hogy Helsinkiben új központot hoznak létre, ahogy fogalmaztak: a moszkvai és iszlamista fenyegetések ellen. Az utóbbi időben a hírek arról is szólnak, hogy a NATO erőteljesebb katonai jelenlétre törekszik a szövetség Oroszországgal határos államaiban, amit Moszkva egyértelműen fenyegető lépésnek tekint.
Ezek az államok, különösen a Krím félsziget visszacsatolása és az ukrajnai háború után, nem csak "orosz katonai agressziótól" tartanak, hanem az orosz információs hadviseléstől is. Jellemző, hogy a svéd titkosszolgálat, a Säpo áprilisi jelentésében nagyobb problémának nevezte a dezinformációs háborút és a Kreml hírszerzői tevékenységét, mint az Iszlám Államot. A félelmet jól érzékelteti, hogy a svéd sajtóban mostanság olyan híradások is megjelennek, amelyek hidegháborús fegyverrendszerek leporolásáról szólnak: a svéd Dagens Nyheter arról számolt be a hét elején, hogy múzeumokból szedik vissza azokat a rakétaindító teherautókat, amelyekről hajók elleni rakétákat tudnak kilőni a svéd partok elleni támadás esetén.
Az orosz kötődésűnek vélt kamuhírportálokról egyébként Magyarországon is készült kutatás, amelyet a Transparency International Magyarország "TI Akadémia" elnevezésű projektjében publikáltak a VS.hu-n még idén áprilisban: eszerint majdnem száz kamu portál terjeszt oroszbarát álhíreket. Azt azonban néhányukról nehéz megmondani, hogy önszorgalomból készítették ezeket, vagy a moszkvai titkosszolgálatok állnak mögöttük.
A mostani EU-határozat meglepő eleme ugyanakkor, hogy ezeket az álhírportálokat, úgy tűnik, egy szinten kezeli a Russia Today-jel és a Sputnik Newssal.
Amerikában is ezzel kampányoltak
Az "orosz veszedelem" az amerikai elnökválasztási kampány során is kiemelt téma volt. Az Egyesült Államokban az FBI állt elő azzal, hogy Oroszország hackertámadásokkal és kamuhírekkel próbálhat meg beavatkozni az elnökválasztásba. A belbiztonsági minisztérium és a DNI az e-mail-szerverek feltörése mögött valószínűsítette az orosz szolgálatokat.
A kampány során a demokraták próbáltak meg fogást találni Trumpon az orosz veszedelmet hangoztatva, a jelek szerint sikertelenül. A republikánusok ugyanakkor ezeknek a híreknek széles nyilvánosságot biztosító liberális sajtó elfogultságát bírálták, különösen a CNN-t nevezték Hillary Clinton kampányát támogató propagandaadónak.
Hasonlóképpen, ahogy most a határozatot megszavazó EP-képviselők a Russia Todayt.
Putyin: ez a Nyugat demokráciáról alkotott elképzelésének leépülése
Vlagyimir Putyin orosz elnök a demokráciáról alkotott elképzelés leépülésének megnyilvánulásaként értékelte az Európai Parlament határozatát.
"Ha ilyen határozatot fogadtak el, az arról tanúskodik, hogy a szó politikai értelmében a nyugati társadalom demokráciáról alkotott elképzelése leépülésének vagyunk tanúi" - jelentette ki Moszkvában újságírók előtt az orosz vezető.
Putyin hangoztatta, hogy Oroszországot mindig megpróbálják kioktatni demokráciából, s hogy a "tanítómesterek" mindig azt hangoztatják, az ellenféllel való leggonoszabb bánásmód a betiltás, mert az nem egyeztethető össze a demokrácia elveivel, a legjobb módszer pedig a nyílt vita. Az elnök reményét fejezte ki, hogy a józan ész kerekedik felül, és hogy az unióban nem vezetnek be valós korlátozásokat orosz médiumokkal szemben.
(MNO - MTI nyomán)
