Koszovó felosztása az albánok és a szerbek között hosszú távú megoldást jelenthetne a Belgrád és Pristina között évek óta fennálló konfliktusokra – írja Ivica Dacic szerb külügyminiszter a Blic című belgrádi napilapban megjelent kommentárjában.
Aleksandar Vucic államfő nemzeti konzultációt kezdeményezett Koszovó helyzetéről, illetve a szerb-koszovói kapcsolat rendezéséről. Dacic ennek kapcsán aláhúzta, hogy a köztársasági elnökkel tárgyalni kíván a lehetséges területfelosztásról.
Mint kiemelte, egy területcsere esetén mindenképpen különleges státust kellene biztosítani a Koszovóban található szerb templomoknak és kolostoroknak, valamint létre kellene hozni a koszovói szerb kisebbségi önkormányzatok közösségét, amiről négy éve egyezett meg a két fél Brüsszelben.
 A Koszovó szerb jelentésű feliratot húsz nyelven viselő vonat a belgrádi főpályaudvaron 2017. január 14-én. Ez a Belgrád és a koszovói Mitrovica közötti járat első vonata, amelyet a koszovói kormány tiltakozása ellenére is elindítottak a szerb fővárosból Koszovó északi, főként szerbek lakta részébe (MTI/AP/Darko Vojinovic) |
Hozzátette ugyanakkor, hogy ha javaslata megvalósíthatatlannak bizonyul, más megoldási lehetőségeket keres majd, és támogatja a megvalósítható elképzeléseket.
A szerb külügyminiszter korábban többször is beszélt arról, hogy fel lehetne osztani a területet a szerbek és a helyi albánok között, illetve néhány éve azt is felvetette, hogy akár területcserét is lehetne alkalmazni.
Így Szerbia megkapná a szerb kisebbség lakta koszovói területeket, míg Koszovóhoz csatolnának néhány, szinte teljes egészében albánok lakta dél-szerbiai térséget. Egyik ötlet sem valósult meg, sőt ez irányú lépések sem történtek annak ellenére, hogy anno Dacic 2012 és 2014 között miniszterelnökként megkezdhette volna az erről szóló párbeszédet.
Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnöknek a Blic című napilap múlt heti számában jelent meg a nemzeti konzultáció szükségességéről szóló írása. Akkor úgy fogalmazott: Szerbiának meg kell oldania a Koszovóval fenntartott viszonyt annak érdekében, hogy ezt a terhet a jövő generációinak ne kelljen tovább cipelniük, és Szerbia is tovább tudjon lépni.
“Itt az ideje, hogy nemzetként felhagyjunk azzal, hogy struccként a homokba dugjuk a fejünket, és próbáljunk meg végre reálisak lenni, ne engedjük meg magunknak azt, hogy elveszítsük, vagy átadjuk másnak, amink van, de ne is várjuk, hogy az ölünkbe hulljon az, amit már rég elveszítettünk” – fogalmazott a szerb elnök, mindazonáltal nem fejtette ki, mi az, amit már elveszített Szerbia.
Koszovó elismerésére készíthetik fel a rácokat
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ezt azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.
A szerb sajtóban megjelent vélemények szerint Aleksandar Vucic ezzel az írással, illetve az utóbbi hetekben tett kijelentéseivel Koszovó elismerésére készíti fel a szerb népet.
Míg korábban a szerb államfők – és miniszterelnökként még maga Vucic is – azt mondták, hogy Szerbia soha nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét, legutóbbi kijelentései inkább arra utalnak, mégis erre készül az államfő.
A múlt hétfői cikk megjelenése óta számos politikus és politológus véleményezte az államfő kezdeményezését. A legtöbben óvatosan fogalmaztak, és nem merték egyértelműen állítani, mi lehet egy ilyen egyeztetés végeredménye, voltak azonban olyanok is – például Aleksandar Vulin védelmi miniszter – akik leszögezték, hogy Belgrád nem készül Pristina önállóságának elismerésére.
(MTI)
