A hivatal kimutatása szerint az úgynevezett nyugat-balkáni szabályozás révén az idén a január-augusztusi időszakban 63 ezer munkavállalási engedélyt adtak ki a térség EU-n kívüli országaiból (Albánia, Bosznia-Hercegovia, Koszovó, Macedónia, Montenegró, Szerbia) származó kérelmezőknek, ami 70 százalékos emelkedés az egy évvel korábbi nagyjából 37 ezerhez képest.

A régió állampolgárai 2016 elejétől egyszerűsített eljárással kaphatnak vízumot, az egyetlen feltétel egy konkrét munkavállalási ajánlat egy német vállalkozástól. A szabályt a migrációs válság miatt vezették be.

A válság eddigi legsúlyosabb 2015-ös szakaszában a Nyugat-Balkán EU-n kívüli részéről érkezett Németországba a menedékkérők több mint egynegyede -27,4 százaléka, 120 882 fő -, a menekültstátuszt vagy a nemzetközi védelem valamilyen más formáját megszerzők aránya viszont az 1 százalékot sem érte el. Azonban a menekültügyi eljárás végéig el kellett helyezni őket, ami a kérelmek elbírálásával együtt súlyosan megterhelte a menekültügyi rendszert.

Ezért a térség államait az úgynevezett biztonságos származási országok közé sorolták, aminek révén gyorsabban el lehet bírálni a menedékjogi kérelmeket, a berlini vezetés pedig nyomást gyakorolt a helyi kormányokra, hogy működjenek együtt az elutasított menedékkérők hazajuttatásában. A helyzet rendezésének további fontos elemeként biztosítottak 2016 elejétől a nyugat-balkániaknak könnyített hozzáférést a német munkaerőpiachoz. Ez azt jelenti, hogy a harmadik országok állampolgárainak EU-s munkavállalását szabályozó úgynevezett Kék Kártya rendszerrel ellentétben nincs jövedelmi és képzettségi feltétele a munkavállalási vízum megszerzésének, és nem kell megvizsgálni, hogy az adott állás betöltésére van-e német vagy EU-s jelentkező.

A nyugat-balkáni menedékkérők száma így nagymértékben visszaesett, például a koszovói menedékkérők száma a január-augusztusi időszakban csupán 1774 volt, az új szabályozás révén legálisan érkezők száma pedig megközelítette a 100 ezret.

Ezért Berlinben sikeresnek tartják a modellt, és elkezdődött a gondolkodás arról, hogy az eredeti tervek szerint 2020-ig érvényes szabályozást hosszabb távon megtartják és kiterjesztik más térségekre, köztük Nyugat-Afrikára - írta a Die Welt.

Az irányított, legális migráció nyugat-balkáni modelljének azonban kockázatai is vannak. A munkaügyi ügynökség mellett működő munkaerőpiaci kutatóintézet (IAB) adatai szerint főleg képzettség nélküli munkavállalók és szakmunkások érkeznek. A munkavállalási engedélyek 49,6 százaléka alacsony képzettséget igénylő állások betöltésére, további 47 százaléka pedig kisegítő, segédmunkás állásokra vonatkozik, és az egyetemi végzettséget vagy egyéb speciális szaktudást igénylő állásokra kiadott engedélyek száma mindössze 3,4 százalék.

Ez a jövőben akár gond is lehet - mondta a Die Weltnek Carola Burkert, az IAB kutatója, aki szerint a nyugat-balkáni szabályozás "innovatív megoldás a menekültügyi rendszer tehermentesítésére és a migráció irányítására", de nem lehet tudni, hogy a munkahelyek mennyire tartósak, és gond, hogy nincsen semmiféle szervezett törekvés, program a társadalmi beilleszkedés támogatására.

A szabályozás egyelőre azért működik "kiugróan jól", mert rendkívül nagy a munkaerőpiac felszívóképessége. Ezt jelzi, hogy a legtöbben a leginkább fejlett déli, délnyugati tartományokban - főleg Bajorországban, Baden-Württembergben és Hessenben - helyezkednek el, a keleti tartományokban, a volt NDK területén pedig nemigen van igény a balkáni vendégmunkásokra.

A legnagyobb csoport az építőiparban kap állást, és jelentős még a vendéglátásban dolgozók, valamint a takarító vagy kertápoló cégeknél és az idősgondozással foglalkozó szolgáltató vállalatoknál munkát vállalók aránya.

A Die Welt a további kockázatokat ismertetve hozzátette: a munkavállalási vízum a foglalkoztatás időtartamára érvényes, de a migránsok jogosultságot szereznek szociális juttatásokra, ha legkevesebb 12 hónapig dolgoznak, így egyáltalán nem lehet kizárni, hogy végül munkanélküliként is maradhatnak Németországban.

(MTI nyomán)