2017. november 24., péntek, Emma napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
22:33 Diákokat molesztált egy 66 éves pedofil buzi Mindszenten22:01 Érthetetlen: willkommen-fogadóbizottságok helyett már iszlamista terrorizmus elleni ügyosztályt állítanak fel a németek21:40 Hatvanöt év után először látogat török államfő Görögországba21:00 Nézőpont: Budapesten is jelentős a Fidesz-előny20:47 Ködveszélyre figyelmeztetnek a meteorológusok20:20 A zsidók fűtőanyaggá alakították a szárnyasürüléket19:48 Felállították a karácsonyfát a Vatikánban19:18 Megkezdődött a lúgos támadás ügyének másodfokú eljárása18:22 Toroczkai: "én egészen biztosan nem leszek egy Jobbik-LMP-Momentum által alkotott kormány tagja"17:45 Napi három csésze kávé lehet a legjótékonyabb hatással az egészségre17:18 A polgármester terpeszbe áll, és megrázza a micsodáját17:04 Szökni próbált egy fogoly a Váci Járásbíróságról16:45 A kötelező migránskvóták ellen tüntetnek Brüsszelben16:19 Macron szerint továbbra is "aggasztó" a lengyel igazságügyi reform15:30 "Tupó bácsi" ügyében is hazudott a Ripost
24 óra legolvasottabbjai

Külföld :: :: Hozzászólások

Újabb invázió érte el Németországot a Balkánról

Reklám

Legálisan dolgozó nyugat-balkáni vendégmunkások tízezrei jelentek meg Németországban egy új szabály révén, amelyet a nemzetközi migrációs válság miatt vezettek be - írta hétfőn a Die Welt című német lap a szövetségi munkaügyi ügynökség (BA) adatai alapján.
A hivatal kimutatása szerint az úgynevezett nyugat-balkáni szabályozás révén az idén a január-augusztusi időszakban 63 ezer munkavállalási engedélyt adtak ki a térség EU-n kívüli országaiból (Albánia, Bosznia-Hercegovia, Koszovó, Macedónia, Montenegró, Szerbia) származó kérelmezőknek, ami 70 százalékos emelkedés az egy évvel korábbi nagyjából 37 ezerhez képest.
A régió állampolgárai 2016 elejétől egyszerűsített eljárással kaphatnak vízumot, az egyetlen feltétel egy konkrét munkavállalási ajánlat egy német vállalkozástól. A szabályt a migrációs válság miatt vezették be.
A válság eddigi legsúlyosabb 2015-ös szakaszában a Nyugat-Balkán EU-n kívüli részéről érkezett Németországba a menedékkérők több mint egynegyede -27,4 százaléka, 120 882 fő -, a menekültstátuszt vagy a nemzetközi védelem valamilyen más formáját megszerzők aránya viszont az 1 százalékot sem érte el. Azonban a menekültügyi eljárás végéig el kellett helyezni őket, ami a kérelmek elbírálásával együtt súlyosan megterhelte a menekültügyi rendszert.
Ezért a térség államait az úgynevezett biztonságos származási országok közé sorolták, aminek révén gyorsabban el lehet bírálni a menedékjogi kérelmeket, a berlini vezetés pedig nyomást gyakorolt a helyi kormányokra, hogy működjenek együtt az elutasított menedékkérők hazajuttatásában. A helyzet rendezésének további fontos elemeként biztosítottak 2016 elejétől a nyugat-balkániaknak könnyített hozzáférést a német munkaerőpiachoz. Ez azt jelenti, hogy a harmadik országok állampolgárainak EU-s munkavállalását szabályozó úgynevezett Kék Kártya rendszerrel ellentétben nincs jövedelmi és képzettségi feltétele a munkavállalási vízum megszerzésének, és nem kell megvizsgálni, hogy az adott állás betöltésére van-e német vagy EU-s jelentkező.
A nyugat-balkáni menedékkérők száma így nagymértékben visszaesett, például a koszovói menedékkérők száma a január-augusztusi időszakban csupán 1774 volt, az új szabályozás révén legálisan érkezők száma pedig megközelítette a 100 ezret.
Ezért Berlinben sikeresnek tartják a modellt, és elkezdődött a gondolkodás arról, hogy az eredeti tervek szerint 2020-ig érvényes szabályozást hosszabb távon megtartják és kiterjesztik más térségekre, köztük Nyugat-Afrikára - írta a Die Welt.
3,4 százalékuk rendelkezik komolyan vehető szaktudással
Az irányított, legális migráció nyugat-balkáni modelljének azonban kockázatai is vannak. A munkaügyi ügynökség mellett működő munkaerőpiaci kutatóintézet (IAB) adatai szerint főleg képzettség nélküli munkavállalók és szakmunkások érkeznek. A munkavállalási engedélyek 49,6 százaléka alacsony képzettséget igénylő állások betöltésére, további 47 százaléka pedig kisegítő, segédmunkás állásokra vonatkozik, és az egyetemi végzettséget vagy egyéb speciális szaktudást igénylő állásokra kiadott engedélyek száma mindössze 3,4 százalék.
Ez a jövőben akár gond is lehet - mondta a Die Weltnek Carola Burkert, az IAB kutatója, aki szerint a nyugat-balkáni szabályozás "innovatív megoldás a menekültügyi rendszer tehermentesítésére és a migráció irányítására", de nem lehet tudni, hogy a munkahelyek mennyire tartósak, és gond, hogy nincsen semmiféle szervezett törekvés, program a társadalmi beilleszkedés támogatására.
A szabályozás egyelőre azért működik "kiugróan jól", mert rendkívül nagy a munkaerőpiac felszívóképessége. Ezt jelzi, hogy a legtöbben a leginkább fejlett déli, délnyugati tartományokban - főleg Bajorországban, Baden-Württembergben és Hessenben - helyezkednek el, a keleti tartományokban, a volt NDK területén pedig nemigen van igény a balkáni vendégmunkásokra.
A legnagyobb csoport az építőiparban kap állást, és jelentős még a vendéglátásban dolgozók, valamint a takarító vagy kertápoló cégeknél és az idősgondozással foglalkozó szolgáltató vállalatoknál munkát vállalók aránya.
A Die Welt a további kockázatokat ismertetve hozzátette: a munkavállalási vízum a foglalkoztatás időtartamára érvényes, de a migránsok jogosultságot szereznek szociális juttatásokra, ha legkevesebb 12 hónapig dolgoznak, így egyáltalán nem lehet kizárni, hogy végül munkanélküliként is maradhatnak Németországban.
(MTI nyomán)



 Érdekes cikk, megosztom Facebookon!  Érdekes cikk, elküldöm e-mailben! Nyomtatóbarát változat
Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Ajánló
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Humoros kép 
Dossziék
Ajánlott videó 

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2017 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready