Az érintett kisebbségek azzal indokolták döntésüket, hogy Horvátországban „újra életre kelt az usztasizmus”, az állami vezetők pedig nem tesznek meg mindent ennek megakadályozására.

A horvát nemzetgyűlés védnöksége alatt tartott megemlékezésen Andrej Plenkovic horvát kormányfő, Gordan Jandrokovic házelnök, több miniszter és kormánypárti politikus is jelen volt. A kisebbségi szervezetek képviselői viszont távol maradtak a hivatalos programtól. A koszorúzás beszédek nélkül zajlott.

A kisebbségi szervezetek tiltakozását az váltotta ki, hogy három évvel ezelőtt a jasenovaci koncentrációs tábor közelében - amelyet egyébként “horvát Auschwitzként” is emlegetnek -, a délszláv háborúban elesett honvédőknek állított emléktáblán a Za dom spremni! (A hazáért készen állunk) usztasa köszönés is helyet kapott.

A kormánynak hosszú ideig nem sikerült megegyeznie a Horvát Jogpárt saját fegyveres ereje, a délszláv háborúban létrehozott horvát védelmi erő (HOS) veteránjaival, akik elesett bajtársaik emlékére állították a táblát. A szervezet nem egyezett bele, hogy eltávolítsák a Za dom spremni! feliratot a HOS hivatalos címeréből, amely a táblán is látható, de végül belegyeztek a tábla áthelyezésébe. Így azt tíz kilométerrel távolabb, Novska város temetőjében állították fel újra tavaly szeptemberben.

Andrej Plenkovic kormányfő törvényben kívánja újraszabályozni a "fasiszta" és a kommunista jelképek használatának tilalmát, és ennek érdekében létrehozott egy bizottságot. Ez a testület februárban kimondta, hogy a Za dom spremni! kifejezés továbbra is alkotmányellenes, de kivételes esetekben használható a HOS címerében, például olyan helyeken és temetőkben, ahol a HOS elesett tagjaira emlékeznek.

A szerb és a horvát antifasiszta egyesületek szervezésében szombaton több mint ezren emlékeztek meg a legnagyobb horvátországi koncentrációs táborban, Jasenovacban kivégzett zsidó, szerb és cigány áldozatok emléknapjáról. A rendezvényen az ellenzéki szociáldemokraták, a szomszédos országok képviselői, valamint több ország nagykövete is részt vett.

Milorad Pupovac szerb kisebbségi parlamenti képviselő szombaton azt mondta: két hónapja tárgyalnak a kormánnyal arról, hogy a HOS által állított emléktáblát távolítsák el a második világháborús emlékhely 15 kilométeres körzetéből, de nem született megoldást.

A zsidó közösség a múlt hét végén emlékezett meg az áldozatokról.

A jasenovaci komplexumban, amelyet “horvát Auschwitzként” is emlegetnek, becslések szerint mintegy 80-90 ezer embert öltek meg. A II. világháború után a kommunista propaganda persze azt terjesztette, hogy a halottak száma elérte a 750 ezret is (a csak fővesztés terhe mellett megkérdőjelezhető izraeli Jad Vasem holomúzeum egyébként a mai napig is 600 ezret állít - a szerk.). Az áldozatok több mint fele szerb volt, de horvát és boszniai zsidókat, cigányokat, és olyan horvátokat is kivégeztek, akik nem értettek egyet a világháború idején kikiáltott Horvát Független Állam (NDH) nevű, usztasák vezette, németbarát állam rendszerével. Az 1337 napon át működtetett usztasa tábort 1945. április 22-én foglalták el.

Zágráb nemkívánatos személynek nyilvánította Aleksandar Vulin szerb védelmi minisztert, aki vasárnap részt vett volna a horvátországi szerb ortodox egyháznak a jasenovaci koncentrációs tábor "felszabadításának" évfordulójára szervezett liturgiáján - írta a Vecernji List című horvát napilap vasárnap.

A szerb miniszter Dragan Antonic horvátországi szerb plébános meghívására érkezett volna a Jasenovachoz közeli Mlaka településre, ahol Irinej szerb pátriárka, a szerb ortodox egyház vallási vezetője tartott istentiszteletet az évforduló alkalmából. Ezzel közel egy időben tartották Jasenovacon a központi állami megemlékezést is, amelyen részt vett Andrej Plenkovic horvát kormányfő és Gordan Jandrokovic házelnök, valamint több miniszter. A horvát nemzetgyűlés védnöksége alatt tartott rendezvényt bojkottálta a zsidó és a szerb közösség, mert szerintük Horvátországban „újra életre kelt az usztasizmus”, az állami vezetők pedig nem tesznek meg mindent ennek megakadályozására.

A hét közepén is volt egy komoly incidens a két ország között. A horvát házelnök megszakította kétnaposra tervezett szerbiai látogatását, miután a szerb soviniszta Vojislav Seselj a belgrádi képviselőházban szidalmazta a horvát parlamenti küldöttséget, majd megtaposta a horvát zászlót. A szerbiai látogatásnak éppen az volt a célja, hogy javítsanak a két ország kapcsolatán.

A szerb védelmi miniszter szombaton a sajtónak úgy nyilatkozott: horvátországi látogatásáról, valamint részvételéről a mlakai megemlékezésen csak ő maga, valamint a szerb hadsereg parancsnoka, Aleksandar Vucic államfő dönthet.

Ezt követően a horvát külügyminisztérium tiltakozó jegyzéket küldött a zágrábi szerb nagykövetségnek, amelyben Vulint nyilatkozatáért nem kívánatos személynek nyilvánította, mondván, hogy Horvátország szuverén állam, amely az Európai Unió és a NATO tagja, és a horvát törvényekkel összhangban a horvát intézmények döntik el, ki lépheti át az államhatárt. A szerbiai hadsereg parancsnokát említeni mint olyan személyt, aki eldöntheti, ki léphet be Horvátországba, elfogadhatatlan – olvasható a szövegben.

Andrej Plenkovic szombaton újságíróknak azt mondta: elvárják, hogy az, aki Horvátországba látogat, tisztelje az országot. Hozzátette: Vulin korábbi horvátországi tartózkodásai alkalmával oda nem illő és sértő kijelentéseket tett, ezért nem biztosak abban, hogy ebben a pillanatban jó, ha szerb védelmi miniszter az országba látogat.

Vulin vasárnap a szerb közszolgálati televízióban azt mondta, hogy Zágráb megpróbálja elhallgattatni azokat, akik "el akarják mondani az igazságot" Jasenovacról.

„A legszörnyűbb, hogy Horvátország soha nem fogja megbánni, amit tett” – húzta alá a miniszter, aki provokációnak nevezte a horvát külügyminisztérium döntését.

(MTI nyomán)

- Komoly számháború dúl a "horvát Auschwitz" körül is

- Csehországban is működésbe lépett a holoinkvizíció

- Tízmeccses eltiltást kapott a horvát futballista a hazafias köszöntés miatt