A német hatóságok intézkedése 2017 óta csak a bűncselekményt elkövető vagy terrorizmussal vádolt emberekre vonatkozik, illetve azokra, akik következetesen megtagadták az együttműködést személyazonosságuk megállapítására. Németország a 2017 májusában a kabuli német nagykövetség előtt elkövetett merénylet hatására néhány hónapra felfüggesztette a tömeges kitoloncolásokat. A támadásban több mint 90 ember életét vesztette, legalább 400 pedig megsebesült.

"Jogvédők" az afganisztáni biztonsági helyzetre hivatkozva vitatják a kitoloncolásokat, amelyek közül az elsőre 2016 decemberében került sor. A kabuli kormány az ázsiai ország területének csupán 40 százalékát tartja ellenőrzése alatt, a többi térségben a kormányellenes tálib felkelők, az Iszlám Állam dzsihadista szervezet fegyveresei vagy más szélsőséges csoportok vetették meg lábukat. A tálibok az elmúlt időszakban fokozták tevékenységüket, és szerdán bejelentették, hogy új offenzívájuk célpontjai a megszálló amerikai és szövetséges csapatok lesznek.

Eközben az afganisztáni újjáépítést felügyelő szervezet (SIGAR) szerdán felhívta a figyelmet, hogy az afgán kormánynak szánt dollármilliárdok forognak kockán a lekövethetőség, elszámoltathatóság és transzparencia hiánya miatt. 2002 óta 34 ország összesen 10 milliárd dollárt (mintegy 2560 milliárd forintot) adományozott az afganisztáni újjáépítési alapnak, amelyből jelenleg a polgári célú kormánykiadások mintegy 40 százalékát fedezik – írta a SIGAR. A legnagyobb összeget, 3 milliárd dollárt (mintegy 770 milliárd forintot) az Egyesült Államok adományozta.

(MTI)