Az ENSZ statisztikái szerint Kínában csaknem 1,38 milliárd ember él, míg Indiában mintegy 50 millióval kevesebben, de a várható születések száma alapján a két ország hamarosan helyet cserélhet a ranglistán. Bár az indiai népesség növekedésének üteme lassult az elmúlt évtizedekben az 1991 és 2001 közötti 21,5 százalékról a következő tízéves időszakban mért 17,6 százalékra, ez jóval meghaladja a hasonló időszaki kínai adatokat.

Az indiai kormányok az elmúlt évtizedekben számos lépést tettek a születésszám szabályozására. Se szeri, se száma a felvilágosító kampányoknak, amelyek főleg az elmaradottabb vidéki lakosságot célozták meg. A kampányok során óvszert és fogamzásgátló tablettákat osztogattak, és a családtervezés előnyeiről győzködték a lakosságot. Felmérések szerint a párok fele használ fogamzásgátlót.

Az ezredforduló óta az egy főre jutó születések száma 3,2-ról 2,3 százalékra csökkent. A felvilágosító kampányok mellett a gazdasági fejlődés is szerepet játszott ebben, javult az oktatás minősége és kitolódott a házasságkötések ideje.

Képviselők egy csoportja további intézkedéseket sürgetett. Egy olyan törvénytervezetet nyújtottak be, amely a kínai modellhez hasonló születéskorlátozásokat vezetne be, de nem egy, hanem két gyereket engedélyezne a szülőknek. Így központilag dönthetnék el, hogy egy-egy családban mennyi gyerek születhet.

A javaslatot előterjesztő egyik képviselő szerint a jelenlegi népesedési számok alapján nem garantálható a lakosság alapvető szükségleteinek a kielégítése.

„Hogyan biztosítsuk az ivóvizet, az egészségügyi ellátást vagy a fizikai infrastruktúrát az egyre növekvő számú népesség számára?” – tette fel a kérdést. Ezután több mint száz képviselő fordult levélben az indiai elnökhöz, arra kérve Ram Nath Kovindot, hogy vegye komolyan javaslatukat. A vitatott törvénytervezet végül nem került a törvényhozás elé.

A CNN által megkérdezett társadalomkutató szerint elképzelhetetlen, hogy Indiában bevezessenek egy ilyen korlátozást, ugyanis ehhez nincs meg a társadalmi támogatottság. A változást a gazdasági fejlődés hozza majd meg, és ez már jelenleg is érzékelhető – mondta a B. Paswan.

A kínai egykepolitikát 1979-ben vezették be, és csak 2015-ben törölték el. Bár sikerült megfékezni a népességnövekedést, azóta már látszanak az intézkedés hátrányai. A kínai társadalomban hagyományosan is a fiúkat preferálták, és az egykepolitika miatt a nemek között népességszámban is nagy egyenlőtlenség alakult ki.

A kínai születésszabályozás egy másik negatív hozadéka az elöregedő társadalom problémája. A teljes népességen belül a 65 év felettiek aránya 10 százalékra emelkedett.

(Híradó nyomán)