Az indítvány alapján a hosszabbítás mértéke a jövő hét közepén dőlhet el, még az EU-csúcs előtt.

A Theresa May által szavazásra bocsátott indítványban az áll, hogy amennyiben a képviselők jóváhagynak egy kilépési megállapodást március 20-ig, vagyis jövő szerdáig, akkor a kormány június 30-ig kérne hosszabbítást, hogy biztosítsa a kellő időt a szükséges törvények megszavazásához. Ilyen megállapodásból csak May már kétszer is elbukott javaslata van a parlament előtt, amiről így minden bizonnyal harmadszor is szavaznának a jövő héten.

A kormány annyit már jelzett, hogy ha megszavaznák a megállapodást, akkor sem feltétlen húzná el a kilépést június 30-ig, hanem a lehető leghamarabb végigvinné a folyamatot.

Fotó: AP

Ha viszont a képviselők továbbra sem szavaznák meg megállapodást, akkor az indítvány egy hosszabb halasztást valószínűsít, és ebben az esetben azt is konstatálja, hogy meg kellene tartani májusban az európai parlamenti választásokat az Egyesült Királyságban. A megállapodásban az ír-északír határ ügyében kitalált tartalékmegoldás a leginkább elfogadhatatlan a kilépéspárti képviselők többségének. Ez ugyanis határozatlan időre a vámunióban ragaszthatná a briteket.

May azt is megígérte, hogy ha továbbra sem tudja áterőltetni a megállapodását, akkor a képviselők egy sor véleménynyilvánító szavazásra kapnak lehetőséget arról, hogy eldöntsék, mit szeretnének helyette.

Előtte azonban egy sor fontos módosító javaslatról is szavaztak. Ezek közül rögtön az elsővel egy új népszavazás lehetőségéről is először mondhattak véleményt a képviselők. Ez azt irányozta volna elő, hogy a kormány azért kezdeményezzen halasztást az EU-nál, hogy egy újabb népszavazást tarthassanak, amelyen a két lehetőség ez lett volna:

85-en szavaztak mellette, 334-en ellene, a többiek tartózkodtak.

A módosító elbukása azonban nem volt meglepetés. A kormány már jelezte a szavazást megelőző vitában, hogy továbbra sem támogatja egy új referendum megtartását. Emellett azonban több olyan csoport is a népszavazásról szóló módosító ellen szólalt fel, amelyik egyébként egy új EU-referendumért küzd. Azzal érveltek, hogy ez nem a megfelelő pillanat, hogy már erről is döntésre késztessék a képviselőket, és attól tartottak, hogy félresiklanának a dolgok.

A Labour részéről Keir Starmer, a brexitért felelős árnyékminiszter kijelentette, hogy a Munkáspárt támogat egy újabb népszavazást, de csütörtök alapvetően a kilépés halasztásáról szól. Ezért a párt hivatalosan nem támogatta a referendumról szóló módosítót, habár ettől még várhatóak voltak kiszavazások.

Egy másik fontos, többpárti támogatottságú módosító lényegében kiszedte volna Theresa May és a kormány kezéből a brexitfolyamat irányítását. Azt irányozta volna elő, hogy március 20-án egy olyan indítványról tárgyalhasson az alsóház, ami a következő héten egy sor véleménynyilvánító szavazást adna az alsóház kezébe különböző brexitopciókról. Ez nagyon komoly precedenst is teremtett volna.

Már előzetesen is várható volt, hogy ennek nagyon szoros lesz az eredménye: végül mellette 312-en, ellene 314-en szavaztak. A szavazásnál az is számíthatott, hogy a kormány csütörtökön mindenkit megpróbált biztosítani, hogy amennyiben nem fogadják el a jövő héten sem Theresa May megállapodását, akkor az EU-csúcs utáni hetekben véleménynyilvánító szavazásokat tarthatnának arról, mit szeretnének.

Leszavazták a Munkáspárt módosítóját is, ami elutasította volna May megállapodását, és a rendezetlen kilépést is. Ez azért javasolta volna a kilépési dátum módosítását, hogy az alsóháznak legyen elég ideje egy más megoldást találni.

Egy utolsó módosító pedig az alsóházi szabályokra hivatkozva arra utasította volna a kormányt, hogy ne bocsássa újabb szavazásra May megállapodását. Ezt azonban végül visszavonta a beadója, így nem szavaztak róla.

(Index - HVG)