Elkezdődött az európai parlamenti választás, amelyen a nemzetek dönthetnek arról, hogy kik képviseljék őket a következő öt évben Brüsszelben. Csütörtökön először az Egyesült Királyság és Hollandia választópolgárai volksolhatnak.
Hollandiában csütörtök reggel kinyitottak a szavazóhelyiségek, hogy megválasszák a nagyjából fél magyarországnyi, ám több mint 16 millió lakosú ország 26 európai parlamenti (EP-) képviselőjét. Az EP-választásra összesen tizenhat holland pártot állított listát.
A szavazóhelyiségek 21 órakor zárnak a nyugat-európai országban, de az eredményeket majd csak vasárnap este teszik közzé, miután az összes tagállamban véget ér a voksolás.
Legutóbb, 2014-ben Hollandiában a választásra jogosultak 37,3 százaléka szavazott.
Elkezdődött a választás Nagy-Britanniában is
A konzervatív párti brit kormány már nem tervezte a részvételt az idei EP-választásokon, mivel ha sikerült volna tartani az eredeti menetrendet, Nagy-Britannia csaknem két hónapja nem lenne az Európai Unió tagja.
A brit kormány kabinetirodájának vezetője, David Lidington – aki e tisztségében Theresa May miniszterelnök helyettesének számít – e hónap elején azonban bejelentette, hogy jogilag elkerülhetetlenné vált a 73 brit EP-képviselő megválasztása, mivel nem maradt elég idő a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás ratifikálására az EP-választásokig, és Nagy-Britannia változatlanul az EU teljes jogú tagja.
Határidő előtt is megszűnhet a brit EU-tagság
A brit EU-tagság az eredeti menetrend alapján március 29-én szűnt volna meg, de a Brexit feltételrendszerét rögzítő, az EU-val novemberben kötött megállapodást a londoni alsóház eddig háromszor elvetette, és Theresa May emiatt kétszer is kezdeményezte a kilépés elhalasztását.
Az április 10-én tartott soron kívüli EU-csúcs döntése alapján a jelenlegi haladék október 31-ig terjedhet. Ennek feltételéül azonban az EU azt szabta, hogy ha a brit parlament május 22-ig nem ratifikálja a kilépési megállapodást, akkor Nagy-Britanniának részt kell vennie az európai parlamenti választáson. Ha London erre nem lett volna hajlandó, akkor a brit EU-tagság június 1-én megállapodás nélkül megszűnt volna.
A brit EU-tagság ugyanakkor az október 31-i határidő előtt is megszűnhet rendezett módon, ha a londoni parlament addig ratifikálja a Brexit-megállapodást. Ebben az esetben Nagy-Britannia a ratifikációt követő hónap első napján kiléphet az EU-ból. Theresa May szerdai alsóházi felszólalásában azt mondta: ha a parlament a nyári szünet kezdetéig ratifikálja a Brexit-megállapodást, akkor Nagy-Britannia július végéig kilép az Európai Unióból.
Tovább csúszhat az új tervezet
A brit miniszterelnök a múlt héten jelentette be, hogy a kormány a június 3-án kezdődő héten az alsóház elé terjeszti a Brexit-megállapodásban foglaltak törvénybe iktatását célzó tervezetet. Ez azonban nem ugyanaz az elvi határozati javaslat a Brexit-megállapodás jóváhagyásáról, amelyet az alsóház eddig háromszor elvetett: a júniusban beterjesztendő tervezet jogszabályalkotó célú indítvány lesz, a kilépés törvénybe foglalásának átfogó menetrendjével.
Konszenzusos azonban az a vélemény a brit sajtóban és az elemzői közösségben, hogy a Brexit-megállapodás törvénybe iktatására rendkívül csekély az esély, mivel a törvényjavaslatot súlyos bírálatok érik a Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora és az ellenzék részéről is.
A tory frakció és a kabinet Brexit-párti tagjai egybehangzó hírek szerint annak a módját keresik, hogy miként lehetne eltávolítani Theresa Mayt a Konzervatív Párt éléről és a kormányfői tisztségből még a Brexit-törvénytervezet vitája és szavazása előtt, így az sem vehető teljesen biztosra, hogy június elején egyáltalán az alsóház elé kerül a tervezet.
(MTI)
