A szerencsétlenséget szenvedett tengeralattjáróból vett első vízminták szerint továbbra is szivárog radioaktivitás a roncsból. A norvég tudósok megjegyezték, hogy a mostani mérések valamivel magasabb szinteket mutatnak a 2007-es orosz expedíció által megállapítottaknál.

"Részletesebben kielemezzük a mintákat, ahogy partra érünk. Az általunk helyben mért szint 100 becquerel literenként", mondta a mostani kutatócsoportot vezető Hilde Elise Heldal. Kiemelte, hogy ez a sugárszennyezettség nem veszélyes.

Nyugodtan meg lehet enni az ezekből az északi térségekből származó halakat - tette hozzá.

A kutatók némi furcsaságot is felfedeztek a Komszomolec roncsának vizsgálatakor. Időnként ugyanis "porfelhő" száll fel egy szellőztető csövön keresztül. Ez Heldal szerint arra utalhat, hogy a sugárzás löketenként szivároghat. A kutatók feltételezései szerint ez a szellőző nyílás közvetlen összeköttetésben lehet a reaktorral, az említett felhő pedig víz alatti áramlás hatására keletkezhet.

A vizsgálatok elvégzéséhez a távirányítású Aegir 6000 nevű mélytengeri merülő jármű készített a tengeralattjáróról felvételeket, amelyeket időközben az interneten is közzétettek. A képeken látható, hogy a tengeralattjáró törzsét erősen megviselte a baleset óta eltelt 30 év. A roncs jelenleg 1665 méteres mélységben fekszik a tengerfenéken.

A közös orosz-norvég expedíció július 6-án indult azzal a céllal, hogy felmérjék a tengeralattjáró állapotát.

A K-278-as jelzésű, harmadik generációs atomtengeralattjárókhoz tartozó Komszomlecet 1983-ban állította hadrendbe az egykori Szovjetunió haditengerészete. 1989. április 7-én tűz ütött ki fedélzetén, aminek következtében elsüllyedt. A fedélzeten lévő 69 fős legénységből 42-en életüket vesztették.

Már az 1990-es évektől mértek megemelkedett sugárzási szinteket a baleset helyszínének térségében.

(MTI - Index)