Április 12-én előrehozott parlamenti választást tartanak Észak-Macedóniában – ebben állapodtak meg a legnagyobb politikai pártok vezetői vasárnap este.
Az előrehozott választást Zoran Zaev miniszterelnök javasolta, miután az Európai Unió ismét elhalasztotta az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését Szkopjéval, és 2020-ra halasztotta az uniós tárgyalások megkezdését. Az északmacedón kormányfő hatalmas történelmi hibának nevezte az uniós döntést, amelyet főként Franciaország ellenkezése miatt hoztak meg.
Az uniós bővítés 2013-ban rekedt meg, Horvátország csatlakozása után egyetlen államnak sem sikerült gyors tárgyalásokat folytatnia az EU-val. Brüsszel főként az Európát érintő migrációs hullám és a Brexit körüli gondok miatt a háttérbe szorította a csatlakozási tárgyalásokat. A becslések szerint a következő bővítésre 2025 előtt nem lehet számítani.
Vasárnap késő délután Sztevo Pendarovszki északmacedón államfő kérésére gyűltek össze a parlamenti pártok vezetői, hogy a kormányfő javaslatáról tárgyaljanak. Végül abban állapodtak meg, hogy a rendes négyéves megbízatási idő lejárta előtt nyolc hónappal, áprilisban tartsanak parlamenti választást a nyugat-balkáni országban.
A találkozó után Sztevo Pendarovszki kijelentette: a pártok vezetői egyetértettek abban, hogy az uniós döntés ellenére sem térnek le az európai útról, és az ország stratégiai célja továbbra is az európai integráció.
A megállapodás és a törvények értelmében Zoran Zaev januárban lemond a miniszterelnöki tisztségről, hogy az államfő kiírhassa az előrehozott választást. Az áprilisig terjedő időszakban szakértői kormány irányítja majd Észak-Macedóniát. A vasárnapi találkozó után a kormányfő reményének adott hangot, hogy az állampolgárok április 12-én bölcsen döntenek, és kijelölik azt az utat, amelyen szerintük a politikusoknak irányítaniuk kell az országot.
Zoran Zaev legfontosabb kampányígérete az ország euroatlanti integrációjának felgyorsítása volt. A csatlakozási tárgyalások megkezdésének reményében a nyugat-balkáni ország megbékélt Görögországgal, és a nevét is Macedóniáról Észak-Macedóniára változtatta, így a brüsszeli döntést a kormány csalódásként élte meg.
A NATO-csatlakozási tárgyalások azonban nem rekedtek meg, a 29 NATO-tagország közül 20 már ratifikálta a csatlakozásról szóló dokumentumot, így a jövő évben Észak-Macedónia már teljes jogú NATO-taggá válhat.
(MTI)
