Ezek az országok rendszeresen fegyvert szállítottak a harcoló feleknek, és még arra is alig vették a fáradságot, hogy elrejtsék azok forrását – állt a szakértői beszámoló összegzésében, amelyhez a dpa német hírügynökség pénteken jutott hozzá.

Líbia Moammer Kadhafi diktátor 2011-es megbuktatása után káoszba süllyedt, és területének jelentős részét egymással vetélkedő milíciák, illetve helyi csoportok igyekeznek ellenőrzésük alá vonni. A líbiai konfliktus áprilisban fokozódott, miután Halífa Haftar, az ország keleti és déli részét ellenőrzése alatt tartó Líbiai Nemzeti Hadsereg parancsnoka csapataival megindult Tripoli ellen. A nemzetközileg elismert egységkormány erői azonban visszaverték a támadást.

Törökország a tripoli kormányt támogatja a konfliktusban, míg az Egyesült Arab Emírségek és Jordánia Haftar oldalán állnak. Csádi és szudáni fegyveres csoportok is pártfogolják Szarrádzs kormányfőt, illetve Haftart, bár hatásuk korlátozott. Líbiában 2011 óta fegyverembargó van érvényben.

„Mindkét fél fegyvereket, katonai felszerelést, technikai segítséget és külföldi harcosokat kapott, ami a fegyverembargó megsértése” – számolt be az ENSZ-jelentés.

A világszervezet rámutatott, hogy a katonai műveletekben előszeretettel vetettek be harci drónokat. Emellett kiderült, hogy az ötven emberéletet követelő, tadzsúrai menekülttábor elleni légicsapásban egy külföldi ország vadászgépe is részt vett.

Gasszan Szalame, az ENSZ líbiai különmegbízottja már júliusban felhívta a figyelmet arra, hogy külföldi kormányok katonai felszereléssel látják el a konfliktus résztvevőit.

A jelentést november végén vitatják meg a Biztonsági Tanácsban, és decemberben hozhatják nyilvánosságra.

(MTI)