San Francisco városában néger és más színes csőcselék tegnap ledöntötte Szent Junípero Serra, San Francisco város alapítójának a teljes alakos bronzszobrát. Az 1906-ban, Douglas Tilden alkotta szobor a Golden Gate Parkban állt. A városalapító ferences szerzetes misszionáriust 2015-ben avatta szentté Ferenc pápa – olvasható és látható Joe Rivano Barros Twitterén.
Zoom
Az Amerikai Egyesült Államok Kalifornia államában levő San Franciscóban néger, egyéb színes és fehér támogatóik együttesen ledöntötték Szent Junípero Serra spanyol ferences szerzetes, misszionárius bronzszobrát. Szent Junípero Serra 1713-ban született Mallorca szigetén, ahol élete első felében Palma de Mallorca egyetemén filozófiát oktatott. Közel hatvanéves, amikor ferences misszionáriusokkal együtt előbb megalapítja San Diego városát, majd egymaga, 1776-ban, Assisi Szent Ferencről elnevezve San Francisco városát. A szerzetes szobra a washingtoni Capitoliumban is látható (ott még nem döntötték le – H. J.).
 
 
A városalapító ferences szerzetest 2015-ben avatta szentté Ferenc pápa, amikor az Amerikai Egyesült Államokban tett látogatást. A néger, más színes és az őket támogató, felheccelő fehérek azzal az ürüggyel döntötték le Szent Junípero Serra venturai szobrát, hogy a szerzetes a XVIII. században megalázta, bántalmazta és kényszerítette a bennszülötteket.
H. J. – Kuruc.info
Frissítés: Minden szobrot ledöntöttek, amibe csak bele tudtak valahogy kötni, csak az AIDS-eset tisztelték
San Franciscó-i tüntetők pénteken ledöntötték Ulysses S. Grant szobrát a Golden Gate Parkban – adja hírül a The Guardian. A lap megjegyzi: pénteken volt Amerikában a rabszolgaság eltörlésének emléknapja (1865. június 19-én Texasban szabadították fel az utolsó rabszolgákat).
Zoom
 
 
Grant tábornok az amerikai polgárháború idején az északi államok, vagyis az Unió hadseregét vezette, így nagy szerepe volt a rabszolgaság eltörlésében. Később elnökké is választották, ezen minőségében fellépett a Ku-Klux-Klan ellen. Grant ugyanakkor egy rabszolgatartó családba házasodott be, és egy rabszolgát ő is birtokolt. Néhány évig, és a súlyos anyagi problémái ellenére sem adta el az akkor komoly összeget érő munkaerőt, hanem felszabadította 1859-ben. A felesége még évekig megtartotta kedvenc, dadaként segítő rabszolganőjét, aki azonban elszökött. Grant fokozatosan vált abolocionistává és faji egyenlőségpártivá, amit elnökként is képviselt. 1869-ben azért javasolta Santo Domingo annexióját, hogy amerikai polgárként odatelepülhessenek a színesbőrűek a nála "kevésbé felvilágosultak előítéletei" elől, és bebizonyíthassák mindnekinek, milyen értékesek, és ezzel hozzájáruljanak a karibi térségben jellemző kényszermunka megszüntetéséhez is. De mindez már nem érdekli a néger és progresszív aktivista történelemrajongókat...
A parkban összegyűlt mintegy négyszáz ember Grant szobra mellett ledöntötte Francis Scott Key, az amerikai himnusz rabszolgatartó szerzőjének szobormását is. Mint a Guardian hírül adja: a tüntetők a Key-szobrot végighúzták a gyepen, és bele akarták dobni egy közeli szökőkútba, erről a szándékukról azonban lemondtak, mikor megtudták, hogy a szökőkút egy AIDS-emlékmű. A demonstrálók ugyancsak ledöntötték San Francisco alapítójának, Juníperro Serra szerzetesnek szobrát is, aki a XVIII. században dolgoztatta, térítette és fegyelmezte az indiánokat (mindezt régóta kifogásolják), de taníttatta és védelmezte is őket
Csak a börtönviselt George Floydnak évülnek el olyan gyorsan a bűnei, hogy vele már az összes fentebbi senki is felcserélhető. Hacsak nem lesz még olyan erős egyszer a feminista lobbi, hogy egy néger bűnözőszent idolja is ledönthető legyen...
(Kuruc.info - Mandiner nyomán)
Nem kell aggódni, avatnak még új szobrokat a nyugati demokráciákban: Mától Lenin-szobor vigyázza a nemzeti önpusztítás folyamatát Nyugat-Németországban