James Kirk ellentengernagy elmondta, hogy a területen július negyedikén légi gyakorlatokat kezdtek az amerikai haditengerészet 7. flottájának Ronald Reagan nevű repülőgéphordozójával együtt.

Az amerikai haditengerészet korábban is tartott ilyen hadgyakorlatokat a régióban, a mostani azonban egy olyan időszakban történik, amikor megnőtt a feszültség az Egyesült Államok és Kína között. Washington és Peking között komoly kereskedelmi ellentétek feszülnek, az előbbi bírálja Kínát a koronavírus-járvány kezelése miatt, és szemére veti, hogy előnyt próbál kovácsolni a járványból a Dél-kínai-tengeren és másutt területi igényei érvényesítéséhez.

A kínai külügyminisztérium azt vetette az Egyesült Államok szemére, hogy azért gyakorlatozott repülőgéphordozókkal a Dél-kínai-tengeren, hogy fitogtassa erejét, és éket üssön a régió országai közé.

Amikor az amerikai védelmi tárca, a Pentagon bejelentette a két repülőgéphordozóval tartandó hadgyakorlat megrendezését, közölte, hogy fenn akarja tartani az államok jogát a szabad hajózásra, légi közlekedésre és tevékenysége bárhol a világon, ahol azt a nemzetközi jog lehetővé teszi. A repülőgéphordozók megjelenését a térségben ezeknek a jogoknak a védelme iránti eltökéltség jeleként kell értékelni - fejtette ki a minisztérium.

Mintegy tizenkétezer amerikai haditengerész van a hajókon, beleértve a kísérő csapásmérő hajóegységeket.

Kína a természeti kincsekben gazdag Dél-kínai-tenger kilenctizednyi részét követeli magának, amelyen keresztül hárommilliárd dollár értékű kereskedelem bonyolódott le tavaly. Peking úgy próbálja erősíteni szuverenitását a tenger felett, hogy mesterséges szigeteket hoz létre rajta, rajtuk pedig katonai támaszpontokat.

Brunei, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Tajvan és Vietnám ugyancsak magának követel egyes területeket a térségben.

(MTI)