/Bővített hír./
Recep Tayyip Erdogan török elnök rendeletet adott ki pénteken a Hagia Sophia egykori ortodox székesegyház mecsetté alakítására vonatkozóan, röviddel azt követően, hogy a török legfelsőbb közigazgatási bíróság a nemzetközi felszólítás ellenére semmisnek minősítette az épület múzeummá alakításáról szóló, 1934-es minisztertanácsi döntést.
Erdogan a szöveget hivatalos Twitter-fiókján is közzétette. A rendelettel a világörökséghez tartozó isztambuli épület megnyílt a muszlim közösségi imádkozások előtt, irányítása pedig a török vallásügyi hivatalhoz került.
 (Kép: Reuters) |
A bíróság szerepét betöltő Államtanács (Danistay) a határozatát azzal indokolta, hogy a Hagia Sophia annak az alapítványnak a tulajdona, amely 1453-ban az akkori Konstantinápolyt meghódító II. Mehmed szultán nevét viseli, és az épületet "mecsetként bocsátottak a társadalom szolgálatára". A Hagia Sophiát mecsetként jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba, minősítése jogilag nem is változtatható meg - tette hozzá a testület.
A múzeum ismételten mecsetté alakítását célzó kérelmet 2016-ban egy konzervatív török egyesület nyújtotta be az Államtanácshoz. Az ügy egyetlen tárgyalásán, idén július 2-án a per érintettjeit hallgatták meg, az egyesület ügyvédjét, az állam jogi képviselőjét és az államfői hivatal jogi irodájának képviselőit. Az egyesület ügyvédje azzal érvelt, hogy a Hagia Sophia II. Mehmed szultán személyes tulajdona, és ezt a tulajdonjogot 1934-ben a kabinet figyelmen kívül hagyta.
Az egyesület azt is állította, hogy
az 1934-es dokumentumon Musztafa Kemal Atatürk, a Török Köztársaság alapítójának aláírása hamisított.
A szóban forgó egyesület 2005-ben egyszer már fordult ezzel az igénnyel az Államtanácshoz, amely akkor elutasította az eljárást, mondván, hogy nem talált jogellenességet abban, hogy a Hagia Sophiát múzeumként használják.
A jelenlegi iszlamista-konzervatív kormány, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 18 évvel ezelőtti, 2002-es hatalomra jutása óta egyes vallásos csoportok időről időre felvetették a Hagia Sophia mecsetté alakításának lehetőségét, amelyet olykor az ország vezető politikusai is megtámogattak nyilatkozataikkal.
Az Államtanács mostani határozatának előzménye, hogy május végén, a Konstantinápoly bevételének 567. évfordulóján tartott kormányzati megemlékezés keretében egy Korán-részlet is elhangzott az épületben, ami a görög kormány rosszallását váltotta ki. Athén szerint zavaró és elítélendő volt, hogy a Hagia Sophiát nem múzeumi célokra használták. Ankara az elmúlt hetekben többször hangoztatta, hogy az épület sorsáról a törökök szuverén joga dönteni, és jelezte: az Államtanács döntése alapján fognak eljárni a kérdésben.
I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka június végén megdöbbentőnek és elszomorítónak nevezte, hogy Törökország tervbe vette a Hagia Sophia mecsetté alakítását.
Július elején Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is megszólalt az ügyben. Sürgette Ankarát, hogy hagyja meg az egykori bizánci építésű ortodox bazilikát múzeumnak, és ne alakítsa át mecsetté.
Kirill orosz ortodox pátriárka a napokban ugyanerre szólította fel a török vezetést.
Margarítisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos az Európai Parlament pénteki plenáris ülésén kijelentette: a Hagia Sophiának meg kell őriznie jelenlegi semleges státusát, minden más rendelkezés Isztambul toleranciáját és nyitottságát ásná alá.
A nap folyamán az UNESCO szintén arra szólította fel Törökországot, hogy ne hozzon olyan döntést, amely "alááshatná" a világörökség részét képező, egyetemes értékű épület jövőjét.
A Hagia Sophia, törökül Ayasofya 1935 óta múzeum, és Isztambul egyik legkiemelkedőbb turistalátványossága. Az épület 537-től a Bizánci Birodalom legfontosabb székesegyháza és az ortodox keresztény világ központja volt. Konstantinápoly 1453-as elfoglalása után az oszmán vezetők dzsámivá alakíttatták át a katedrálist. A 20. században Musztafa Kemal Atatürk, a modern Törökország atyja múzeummá alakíttatta át az épületet, amely a fiatal köztársaság világi jellegét volt hivatott hangsúlyozni. A műemlék 1985 óta szerepel az UNESCO világörökségi jegyzékén.
Erdogan péntek este, helyi idő szerint pontban 20 óra 53 perckor televíziós beszédben fog "szólni a nemzethez". A 20 és az 53 párosítása vélhetően a 2053-as esztendőre, tehát Konstantinápoly bevételének jövőbeni 600. évfordulójára utal.
Frissítés: Moszkvai patriarchátus: ez a konstantinápolyi egyház örökségének megalázása, lábbal tiprása
Sajnálkozását fejezte ki az orosz ortodox egyház pénteken amiatt, hogy a török hatóságok nem hallották meg aggályait, és annak várható következményei miatt is, hogy múzeumból mecsetté nyilvánítják az isztambuli Hagia Sophia-bazilikát.
Ezt Vlagyimir Lejgoda, a moszkvai patriarchátus szinódusi közönségkapcsolati és médiaosztályának vezetője jelentette ki a TASZSZ orosz hírügynökségnek.
"Nagyon sajnálatos, hogy az Orosz Ortodox Egyház és más ortodox egyházak hangját nem hallották meg. Ez a döntés sajnos nem irányul a meglévő ellentétek kibékítésére, hanem ellenkezőleg, még nagyobb megosztottsághoz vezethet, amiről Kirill pátriárka július 6-án nyilatkozatot tett" - mondta Lejgoda.
A szóvivő arra reagált, hogy a török legfelsőbb közigazgatási bíróság pénteken a nemzetközi felszólítás ellenére semmisnek minősítette azt az 1934. november 24-ei török minisztertanácsi döntést, amely a Hagia Sophia egykori ortodox bazilika múzeummá alakításáról rendelkezett. Recep Tayyip Erdogan török elnök ezt követően elrendelte, hogy a világörökség részét képező isztambuli épületet ismét mecsetté alakítsák át.
Kirill, az orosz ortodox egyház pátriárkája hétfőn nyilatkozatban szólította fel a török vezetést arra hogy tanúsítson józanságot, és őrizze meg "a keresztény kultúra egyik legjelentősebb remekműve" és "a világ keresztényeinek milliói számára szimbolikus templom" semleges státusát, hozzájárulva ezzel Oroszország és Törökország kapcsolatainak további fejlődéséhez, valamint a vallásközi béke és egyetértés megerősítéséhez. Az egyházfő rámutatott, hogy a 6. században épített szentély különösen sokat jelent mind az egyetemes, mind az orosz ortodox egyház és kultúra számára, és az orosz nép hagyományosan "keserűséggel és felháborodással" fogad minden olyan kísérletet, amelynek célja a konstantinápolyi egyház ezeréves lelki örökségének "megalázása vagy lábbal tiprása".
"A Szent Szófia fenyegetettsége egyúttal fenyegetést jelent az egész keresztény civilizáció, vagyis szellemiségünk és történelmünk számára" - hangsúlyozta Kirill.
"Minden civilizált állam kötelessége, hogy megőrizze az egyensúlyt, hogy összebékítse, ne pedig kiélezze az ellentéteket a társadalomban, s hogy összehozza, ne megossza az embereket" - tette hozzá.
Ilarion metropolita, a moszkvai patriarkátus egyházközi külügyeinek irányítója vasárnap a Rosszija 24 hírtelevízióban kijelentette: a Hagia Sophia státusának megváltoztatására irányuló minden törekvés a törékeny felekezet- és vallásközi egyensúly megbontásához vezet.
A Hagia Sophia 1935 óta múzeum, és Isztambul vezető turistalátványossága. Az épület 537-től a Bizánci Birodalom legfontosabb székesegyháza, majd az ortodox keresztény világ központja volt. Konstantinápoly 1453-as oszmán török elfoglalása után dzsámivá alakíttatták át a bazilikát. A 20. században Musztafa Kemal Atatürk, a modern Törökország megalapítója múzeummá alakíttatta át az épületet, amely a fiatal köztársaság világi jellegét volt hivatott hangsúlyozni. A műemlék 1985 óta szerepel az UNESCO világörökségi jegyzékén.
2. frissítés: Erdogan igazán rendes: a nem muszlimok előtt is nyitva fog állni a Hagia Sophia
A nem muszlimok előtt is nyitva fog állni a múzeumból pénteken mecsetté nyilvánított isztambuli Hagia Sophia egykori ortodox székesegyház - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök péntek este a nemzethez címzett televíziós beszédében.
Az államfő egyúttal jelezte: az előkészületek befejeztével az első muszlim közösségi imádkozást július 24-én, pénteken, az előírt déli ima keretében tartják az épületben.
Erdogan aláhúzta: Ankara a világörökségi helyszín múzeumi minősítésének megszűnésével eltörli a fizetős beléptetési rendszert.
"A Hagia Sophia, amely az emberiség közös öröksége, új státuszával még őszintébb, még páratlanabb módon fog átölelni mindenkit" - hangsúlyozta a török elnök.
A pénteki változtatást megelőző, ellenkezést megfogalmazó nemzetközi nyilatkozatokra utalva Erdogan arra szólított fel, hogy tartsák tiszteletben Törökország bírói és végrehajtó szerveinek döntését a Hagia Sophiát illetően. Kiemelte: a török vezetés megértéssel fogad mindennemű külföldi nézetet a témában, de az épület funkciójának ügye az ország szuverén jogaival kapcsolatos. Törökország függetlenségének megsértéseként tekintenek bármely olyan megnyilvánulásra és kijelentésre, amely túlmegy ezen - nyomatékosította.
(MTI)
