A palesztinok pénzügyi forrásainak elapadásához a koronavírus-járvány és az Öböl-menti országok Izraellel kötött békéje is jelentősen hozzájárult – számol be a The Jerusalem Post nyomán a Neokohn.

Mahmúd Abbász a zsidók és emírségek békekötése hírének lereagálása közben múlt hónapban Ramalláhban (fotó: Mohamad Torokman/Reuters)
Az Új Arab című újság és a palesztin pénzügyminisztérium adatai szerint Ramallah március óta nem kapott támogatást arab országoktól a külföldi segélyek 50%-os csökkenése mellett. Ramallah összes bevétele az idén körülbelül 70%-kal csökkent.
A palesztin kormány finanszírozása az év első hét hónapjában a felére csökkent a külföldi segélyek tekintetében, a 2019-es 500 millió dollárról 255 millió dollárra 2020-ban, miközben az arab segély ugyanebben az időszakban 85%-kal esett vissza – a 2019-es 267 millió dollárról 38 millió dollárra az idei évben.
Riyad Al-Maliki palesztin külügyminiszter sajtótájékoztatón igyekezett magyarázatot adni a finanszírozás hirtelen visszaesésének okaira. Azt állította, hogy az arab országok többsége nem tartotta be az arab csúcstalálkozók határozatait, amelyek 100 millió dolláros pénzügyi biztonsági hálót biztosítanak a palesztinoknak az amerikai és izraeli szankciókkal szemben.
Ez a pénzügyi helyzet a koronavírus-járvány közepette következett be, akkor, amikor Izrael békét kötött az Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel.
Donald Trump amerikai elnök azt mondta Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek, hogy "arra kérte a gazdag arab országokat, ne fizessenek a palesztinoknak" – állítja az Új Arab (Al-Araby Al-Jadeed).
"Nem tudjuk, hogy ez a koronavírus-járvány pénzügyi következményeinek eredménye volt-e, vagy az Egyesült Államok kérésének, ahogy Trump elnök mondta" – mondta Al-Maliki.
"De az eredmény ugyanaz. Sajnos az arab csúcstalálkozó döntéseit nem hajtották végre" – tette hozzá a politikus.
A pénzügyi válság, valamint az arab és a külföldi segélyek visszaesése arra kényszerítette a Palesztin Hatóságot, hogy növelje belföldi hitelfelvételét, és új bevételi források után kutasson.
Tavaly júniusban európai parlamenti képviselők alapos vizsgálatot kezdeményeztek arra vonatkozólag, hogy az európai adófizetők pénze hogyan kerül palesztin "terroristák" kezébe, egyúttal ragaszkodtak ahhoz, hogy meg kell szüntetni minden olyan törvényi kiskaput, amelyen keresztül a pénz kiáramolhat. Az EU évente több százmillió eurót juttat a Palesztin Hatóságnak. Körülbelül 50 millió eurót ad át negyedévente a Palesztinai Felszabadítási Szervezetnek, amely olyan szervezeteket finanszíroz, mint az Al-Aksza Mártírjainak Brigádjai, amely öngyilkos merényleteket hajtott végre Izraelben.
"Nem támogathatjuk a terrorizmust uniós forrásokból; amíg vannak uniós források, ez nem történhet meg" – mondta Várhelyi Olivér, az EU szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa. "Személyesen fogok meggyőződni arról, hogy ez így legyen".