Bassár el-Ászád szíriai elnök a Közel-Keleten, illetve annak közvetlen térségében zajló eseményeket, így az orosz katonai segítségnyújtást, az iszlamista terror elleni közös harcot, Washington sokszor terrorisztikus módszereit, a török katonai beavatkozást, valamint Irán szíriai jelenlétét értékelő, illetve az Izraellel való esetleges béketárgyalások szíriai föltételét ismertető interjút adott a Rosszija Szegodnya (Oroszország Ma) orosz tévének Damaszkuszban. Az interjú videóját a SANA szíriai állami hírügynökség is elérhetővé tette.
Zoom
Bassár el-Ászád (fotó: SANA)
A Bassár el-Ászád elnökkel megejtett interjúra a damaszkuszi elnöki palotában került sor, s a beszélgetés tartalmának ismertetése előtt érdekességképpen megjegyezzük, hogy a fölvételnek helyet adó terem falán egy szemet vonzó kép függött: az ibériai Granada város közelében álló Vörös (Alhambra) palota Oroszlános udvara, pontosabban a tizenkét márványoroszlán tartotta híres szökőkút, a mór építészet gyöngyszeme volt látható.
A szíriai felszabadító háború fordulópontja: az orosz katonai beavatkozás
A Szíriai Arab Köztársaság ellen, az úgynevezett „arab tavasz” nevű felforgatóhullám végjátékaként, közel tíz évvel ezelőtt, 2011-ben indult meg a nemzetközi terrorháború, Oroszország pedig 2017-ben kezdte meg a konkrét katonai segítségnyújtást a Bassár el-Ászád szíriai elnök parancsnoksága alatti Szíriai Arab Hadseregnek az iszlamista, dzsihadista terroristák visszaszorítására. El-Ászád elnök ezzel kapcsolatban elmondta: a háború még egyáltalán nem ért véget, hiszen a terroristák még mindig megszállás alatt tartják Szíria bizonyos országrészeit, ahol mindenféle bűncselekményeket követnek el a lakosság ellen. Az elnök úgy véli, hogy a terroristák mozgatói minden elkövetnek a felszabadító háború elhúzódása érdekében.
El-Ászád a háború egyik fontos fordulópontjának az orosz beavatkozást megelőző 2014-es esztendőt nevezte, amikor az Iszlám Állam nevű terrorszervezet amerikai támogatással elfoglalta Szíria és Irak területének jelentős részeit. Az időrendben következő jelentős történés az orosz katonaság megérkezése Szíriába 2017-ben, s ezt követően kezdődhetett meg néhány országrész felszabadítása. Ezután hozzáfogtunk Aleppo kormányzóság, Szíria keleti és déli országrészeinek fölszabadításához - jelentette ki Bassár el-Ászád.
 
Zoom
Bassár el-Ászád interjúja az elnöki palotában (fotó: SANA)
Törökország már többször szállított át iszlamista terroristákat egyes országokba
Amint arról portálunk is beszámolt, Törökország 2011 óta Szíriában tevékenykedő iszlamista terroristákat szállít át az örmények ellen háborúzó azeri hadsereg megtámogatására. Ezzel kapcsolatban a szíriai elnök kijelentette: természetesen megerősíthetjük a terroristáknak a Kaukázusba történő török átcsoportosításáról szóló jelentéseket. Törökország már korábban is alkalmazta ezt a módszert, például akkor, amikor különböző országokból származó iszlamista terroristákat szabadított Szíriára. De megemlíthetnénk Líbiát is, mert Ankara oda is szállított nemzetközi terroristákat az ott zajló belháborúban általa támogatott erő, történetesen a tripoli kormánycsapatok megsegítésére. Éppen ezért magától értetődő, hogy ezt módszert Törökország most Hegyi-Karabah esetében is alkalmazza.
 
Zoom
Az Alhambra Oroszlános udvara (fotó: jpadalbera.fr)
Az Iszlám Állam életre hívója és támogatója: Amerika
Észak-Szíria területén egy ideje amerikai és török katonaság is tartózkodik, s beavatkoznak a terroristák elleni háború folyamatába. El-Ászád ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy az említett országok a nemzetközi törvényekkel ellentétben, megszálló hadseregként tartózkodnak Szíria területén. Két dolgot tehetünk a katonai jelenlétük ellen. Először is, igyekszünk megcáfolni azt az állítást, miszerint ezek a hadseregek az iszlamista terroristák ellen harcolnak Szíriában. Másodszor pedig, felhívjuk a világ figyelmét arra, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet Amerika hívta életre, Washington a legnagyobb támogatója, s időnként ő bízza meg bizonyos terrorcselekmények végrehajtásával. Amennyiben az amerikaiak és a törökök tárgyalások következtében nem vonulnak ki Szíriából, természetesnek tartjuk, hogy kibontakozik ellenük egy népi ellenállás. Amerika 2007-ben Irakból is a népi ellenállás következtében volt kénytelen kivonulni.
 
Zoom
Iráni katonai küldöttség látogatása Damaszkuszban, 2020 júliusában (fotó: SANA)
Szíriában csak iráni katonai tanácsadók tartózkodnak
Bassár el-Ászád elnök a Szíria területén tartózkodó, s Damaszkusznak katonai támogatást nyújtó iráni fegyveresekről is kifejtette a véleményét. Állítása szerint a Szíriai Arab Köztársaság területén nem tartózkodnak iráni katonai erők. Az iráni segítség csak katonai szakértők jelenlétében nyilvánul meg, s ezek a szakértők ténylegesen nem vesznek részt a fegyveres harcokban. Az iráni katonai erők szíriai jelenlétét Washington (de leginkább Izrael – H. J.) azért hangsúlyozza, hogy ezzel igazolja folyamatos és törvénytelen katonai tevékenységét Szíriában, illetve az ottani terroristák támogatását – mondta Bassár el-Ászád.
 
Zoom
Kászem Szolejmáni – az amerikai „modus operandi” áldozata (fotó: kurdiu.com)
A merénylet mint jellegzetes amerikai „modus operandi” (munkamódszer)
Az interjú folyamán kérdésre válaszolva a szíriai elnök kitért Donald Trump nemrégiben tett kijelentésére, miszerint elnökségi ciklusa elején úgy határozott, hogy fizikailag megsemmisíti Bassár el-Ászádot, amiképpen tette ezt nemrégiben Kászem Szolejmánival, az Iráni Forradalmi Gárda Kudsz (Jeruzsálem) Erők nevű különleges egységének parancsnokával. „A merénylet jellegzetes amerikai munkamódszer. Több évtizede ezt művelik, mindenütt a világ legkülönbözőbb helyein. Így aztán ebben nincs semmi újdonság a részükről. Az amerikaiak megszállják az országunkat, támogatják a velünk szembenálló terroristákat. Ez a magyarázata és kiváltója a cselekedeteiknek. „Amerikát az ilyenfajta műveletek és kegyetlen cselekedetek elkövetésétől csak az tántoríthatja el, ha kialakul a világban a nemzetközi erőegyensúly, amikor Washington már nem bújhat ki az elkövetett bűntetteiért való felelősség vállalás alól. Mert, ha nem lesz ilyen erőegyensúly, Amerikát semmi nem akadályozza meg abban, hogy folytassa az ilyenfajta cselekedeteit a világ egyes térségeiben”, jelentette ki Bassár el-Ászád.
 
Zoom
A megszállt Golán-fennsík drúz polgárai demonstratívan továbbra is Szíriát tartják a terület urának (fotó: Reuters)
Szíria csak a megszállt Golán-fennsík visszaadása után hajlandó békét kötni Izraellel
A Rossija Szegodna riportere megemlítette, hogy nemrégiben két perzsa-öbölbeli arab ország, az Egyesült Arab Emírségek és Báhrájn a kétoldali kapcsolatokat rendező békeegyezményt kötött Izraellel. (Meg nem erősített hírek szerint az afrikai Szudán, illetve Szaúd-Arábia és Katar a közeljövőben szintén megbeszéléséket kezd Izraellel – H. J.) A szíriai elnök válaszként kijelentette, hogy országa egyáltalán nem folytat megbeszéléséket Izraellel a diplomáciai kapcsolatok fölvételére, az esetleges békeegyezményt megkötésére. Az elnök egyben megismételte Damaszkusz ismert álláspontját, miszerint az Izraellel való béketárgyalások megkezdésének előfeltétele változatlan: a zsidó államnak el kell hagynia az 1967-ben katonailag megszállt, majd bekebelezett, zsidó településekkel benépesített Golán-fennsíkot (amelyet Donald cézár nemrégiben Izraelnek adományozott – H. J.).
El-Ászád a kérdésre válaszolva fölidézte: a múlt század ’90-es éveiben már volt egy kezdeményezés az izraeli-szíriai megbeszélések megindítására (amely 1995-ben Jichák Rabin izraeli miniszterelnöknek egy zsidó terrorista általi meggyilkolását eredményezte – H. J.), de a damaszkuszi vezetés akkor is egyértelműen leszögezte, hogy Szíriával csak a jogaink tiszteletben tartása mellett lehet békét kötni. Más szóval: csak akkor lehet szó békéről, ha érvényesítjük a megszállt területeinkre való jogunkat. Izraellel akkor kezdhetjük meg a tárgyalásokat, ha az utóbbi hajlandó lesz visszaadni a megszállt szíriai területet. „Csakhogy mostanáig az izraeli kormányzatban egyetlen hivatalos tényező sem akadt, aki hajlandó lett volna akár egyetlen lépést is megtenni a béke irányában – jelentette ki Bassár el-Ászád.
H. J. – Kuruc.info