A győzelem napjának nyilvánította Ilham Aliyev azeri elnök szerdán november 10-ét, amikor véget értek a harcok Hegyi-Karabahban.
Az elnöki rendelet szerint mostantól minden évben ünnepelni fogják a győzelem napját. A rendelet részletesen felsorolja a harcok 44 napja alatt elért hadi sikereket: több mint háromszáz település - köztük több város -, számos magaslat került az azeri hadsereg ellenőrzése alá, a katonai sikerek pedig rákényszerítették Örményországot arra, hogy visszaszolgáltassa a Hegyi-Karabahhal határos Agdami, Kelbeceri és Lacini járást.
Aliyev egyben a karabahi konfliktusban elesettek emléknapjává nyilvánította a harcok kezdetének napját, szeptember 27-ét.
Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta újra és újra fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmények és az azerik között. A térségben idén szeptember 27-én újultak ki ismét a harcok. Azerbajdzsán elhatározta, hogy fegyverrel foglalja vissza az enklávét, és sikerült jelentős területeket visszafoglalnia.
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök, Ilham Aliyev és Vlagyimir Putyin orosz államfő november 9-én állapodott meg a tűzszünetről. A megállapodás értelmében a szemben álló felek az általuk elfoglalt állásokban maradtak, a tűzszüneti vonal térségébe és az öt kilométer széles, Hegyi-Karabahot Örményországgal összekötő lacini folyosó területére orosz békefenntartókat vezényeltek.
(MTI)