Csaknem minden harmadik bécsinek külföldi útlevele van - derült ki az osztrák főváros önkormányzatának legfrissebb nyilvántartási adataiból.
 "Itt vagyunk és maradunk, jogainkat nem adjuk!" - Követelőző betolakodók Bécsben (fotó: Andreas Edler) |
Bécs város önkormányzata 2007 óta - nem rendszeres időközönként - kiadja az úgynevezett "integrációs monitort" a főváros lakosságának összetételéről. Az aktuális felmérés szerint Bécs lakosságának 31 százaléka nem rendelkezik osztrák állampolgársággal. Ez négy százalékpontos emelkedést jelent az utoljára három évvel ezelőtt, 2017-ben kiadott arányhoz képest. A 2002. évi 16,4 százalékos mértékhez képest pedig majdhogynem megduplázódott a külföldiek száma a fővárosban.
A felmérés további adatai szerint a bécsi lakosság majdnem fele migrációs hátterű, ami azt jelenti, hogy
45,9 százalékuknak mindkét szülője más országban született. Sőt, az ott lakók 36,7 százaléka maga is külföldön látta meg a napvilágot.
A bevándorlók nagy része - a 2004-es EU-bővítés következtében - elsősorban az Európai Unó országaiból érkezett, a kivételt a 2015-ös év nagy migránshulláma jelenti. Philipp Hammer, az integrációs monitor egyik projektvezetője a Der Standard című osztrák napilapnak elmondta: a bécsi honosítási ráta 0,8 százalék, ami azt jelenti, hogy minden ezer külföldi útlevéllel rendelkező lakos közül csak nyolcan kapják meg az osztrák állampolgárságot. Ez az arány a legalacsonyabbak közé tartozik az Európai Unióban - mutatott rá Hammer.
A bevándorlás mértéke és a honosítás alacsony aránya közötti kontraszt más területeken is megmutatkozik. A 16 és 27 év közötti bécsiek 30,1 százaléka sem az országos, sem az önkormányzati választásokon nem szavazhat. Még nagyobb ez az arány a 27 és 40 év közöttiek körében, az adatok szerint 40 százalékuknak nincs szavazati joga.
További érdekes részlet a tanulmányból, hogy
a bécsi iskolarendszerben tanuló gyerekek 52 százalékának nem német az anyanyelve.
"A többnyelvűség lehetőség azoknak, akik használják" - próbálta elterelni a figyelmet a lényegről Christoph Wiederkehr, Bécs novemberben kinevezett alpolgármestere.
(MTI nyomán)
Szombati kiegészítés: már évek óta a Mohamed a slágerfiúnév Bécsben
2017. november 10-én a Kronen Zeitung megjelentetett egy cikket „Amit Bécs elhallgat – A Mohammad a gyereknevek között már az 5. helyen” címmel.
Ebben azt írták, hogy Bécs városának a legkedveltebb gyerekneveket tartalmazó hivatalos listáján nem volt rajta a Mohammad vagy egyéb muszlim név, azonban amikor kutattak a témában, megállapították, hogy az önkormányzat internetes változatán, melyet az önkormányzat nem küldött el a médiának, bizony igenis rajta van. Ez utóbbin a tisztviselők helyes módon a nevek különböző írásváltozatait (pl. Alexander/Aleksander vagy éppen Mohammad/Muhammad) egybevonták. És ez a rangsor szerint a Mohammad már 2014. óta benne van az öt legkedveltebb gyereknévben.
A bécsi polgármester szóvivője azt reagálta, hogy mindkét lista helyes, nem akarnak semmit elhallgatni, és azt ki fogják javítani.
2018. január 5-én a Kronen Zeitung ugyanebben a témában új cikket jelentetett meg „A jelentést megerősítették – Bécs: a Muhammed a harmadik helyen van a csecsemőnevek között” címmel. A bécsi önkormányzat 23-as ügyosztályának (statisztikai ügyosztály) hivatalos jelentése szerint 2017-ben a fiúcsecsemők között az Alexander, a Maximilian és a Muhammed, míg a lánycsecsemők között a Sophia, a Sara és az Anna volt a leggyakoribb. Ennél a kiértékelésnél a különböző írásmódokat egybefogták, mint például Elias/Elijas/Eliyas és Muhamed/Muhammet/Mohamad/Muhammad/Muhammed.
Hidra - Kuruc.info
Források:
