A három nő 2019 áprilisában ragasztotta ki a matricákat, amelyeken a Szűzanya és a gyermek Jézus glóriája a buzeráns mozgalmat jelképező szivárvány színeiben tündökölt. Az öntapadós képeket többek között házfalakra, de a nyilvános vécéfülkére és szemétkukára is kitették.

Az ügyészség a vallási érzelmek megsértésével vádolja őket, ezért a cselekedetért pénzbírság, illetve szabadságkorlátozás vagy két évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A nők nem ismerték el, hogy tettükkel bűncselekményt követtek volna el.

A per kezdete előtt szerdán a plocki kerületi bíróság épületénél néhány fős csoport gyűlt össze, "a szivárvány nem sért" feliratú transzparenssel tüntetve a vádlottak mellett.

Lengyelországban az utóbbi időben többször előfordult vallási jelképek, templomok megbecstelenítése, s tiltakozók templomi szertartásokat is megzavartak. Legutóbb kedden rongálták meg a tengermelléki Szczecin városában Szent II. János Pál emlékművét, lefestve annak emléktábláját. A pápa szobrait Lengyelországban több helyen azokon a tüntetéseken is megrongálták, amelyek tavaly ősszel az abortuszszabályozást érintő alkotmánybírósági ítélet után törtek ki.

Tavaly nyáron szivárványos zászlókat rögzítettek több ismert fővárosi emlékműre, köztük a Lengyelország történelméhez több szálon kötődő belvárosi Szent Kereszt Bazilika lépcsőjén álló Krisztus-szoborra. Sokakat felháborított az is, hogy a 2019-ben pünkösd előestéjén rendezett varsói buzifelvonulást egy "miseparódiával" indították el, amelyben a pap szerepében egy szivárványszínű ruhába öltözött aktivista lépett fel. Gdansk kikötővárosban tavaly szeptemberben, valamint 2019 őszén is az ottani buzifelvonulásokon a Szűzanya szívére emlékeztető, szivárványszínű női nemi szerv makettjével meneteltek.

A 2019-es plocki eset után a lengyel püspöki konferencia szóvivője nyugtalanítónak és fájdalmasnak nevezte a lengyelek számára szentséget jelentő czestochowai ikon megbecstelenítését, és kérte, hogy a lengyelek, nézeteiktől függetlenül, tartsák tiszteletben a katolikus hívők érzelmeit.

Lengyelországot az utóbbi időben többször bírálatok érték az Európai Unió szervei részéről az "LMBT csoportok jogai kapcsán". (Tehát még véletlenül sem a buzikat marasztalták el a sorozatos kereszténygyalázás miatt - a szerk.) A kifogások többsége arra hivatkozik, hogy számos lengyel településen 2019-ben úgynevezett családvédelmi nyilatkozatokat szavaztak meg, amelyek a bírálók szerint "sértik az LMBT-közösség tagjainak szabadságjogait".

(MTI nyomán)